Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-17 / 3. szám
(^^/й\Ги/д\Гр)[[ ^5^ L A kezdet Vajon jelenthetem-e én azt majd valamikor is a lányomnak, amit nekem jelent a mama? Én, aki nyugtalan, önző, indulatos vagyok, képes lehetek-e arra, hogy a lányom szemében a legjobb, a pótolhatatlan, a világon minden másnál biztosabb támasz legyek, az, kinek szeretetében nem kételkedhet, s kinek szeretetét még csak töredékében sem viszonozhatja. Vajon az én lányom is engem választ-e a sok tanácsadó közül, és tekintetemtől, mosolyomtól, a viszonzott, bár ki nem mondott szeretettől összeszorul-e a szíve? Vajon sír-e annak csupán a gondolatára is, hogy elveszíthet engem — mint ahogy sírtam, sírok és sírni fogok én —, és hogy a családtagok vagy mindazok közül, kiket szeret és kik öt szeretik, soha senki nem pótolhat engem? Nem, aligha. Belátom, olyan anya, mint az enyém, ritkán akad, és maga az anyaság ténye még nem jogosít fel arra, hogy a gyermekünktől saját EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN mély érzelmeinket várjuk viszont. Csupán remélhetjük, mint ahogy reméli minden ember a boldogságot? Mint ahogy nem mindenkinek adatik meg megélni az őszinte szerelmet annak ellenére, hogy mindannyian leszünk szerelmesek, férjhez megyünk, családot alapítunk Aki csalódott a szerelemben és tévedéséért drágán fizetett, még az is kész hinni, hogy igazi szerelem igenis létezik. Mint ahogy vannak boldog anyák és hálás gyermekek. És éppen ez a természetes emberi norma, abban pedig, hogy nem túl gyakran találkozunk ilyennel, magunk vagyunk a hibásak. Hisz a természet ellátott bennünket mindazzal, ami a boldogsághoz kell és gazdag lehetőséget hagyott ránk: vedd, szeresd, értékeld. Becsüld meg. Szerencsés és felhőtlen napokon se feledd, mivel bírsz, milyen fájdalmas lesz elvesztése. Szoktasd hozzá magad a gondolathoz, hogy minden jó törékeny — hisz később gyötrelemmel, megbánással sem segíthetsz, nem könnyíthetsz a telkeden. Bár segítene valaki követni ezeket a bölcs tanácsokat. Szerények, látszólag teljességükben megvalósíthatók — és kiderül, milyen bonyolult teljesíteni. Hogyan tartsd vissza önmagadat a szándékos igazságtalanságtól, a kíméletlenségtől azokkal szemben, akik — jól tudod — a legkedvesebbek számodra. Lehet, hogy az anyaság türelemre, önfeláldozásra, higgadtságra és méltóságra tanít, ami nélkül oly szánalmas az ember? Talán egy icipicit megközelíthetem a mamát és megérthetem végre azt a fontosat, ami elsiklott a vele leélt húszegynéhány év alatt... NAGYEZSDA KOZSEVN YIKO V A: Az anyai, gyermeki, égi és földi szerétéiről Fordította: B. Petrák Márta Й N И ЕЭ X ö-*-3 о fx-l Dr. BERTHA GÉZA Házasság, család — III. A házassági vagyonjog abból az alapelvből indul ki, hogy mindkét házasfél a munkájával, a családról, a gyermekekről való közvetlen — személyes, vagy közvetett gondoskodásával egyformán járul hozzá a csalód anyagi alapjának megteremtéséhez, ezért a házasság tartama alatt szerzett vagyon a házasfelek osztatlan (hányad nélküli) közös tulajdonát képezi. E közös tulajdon körébe tartoznak a házasság tartama alatt szerzett vagyontárgyak: ingóságok (pl. a lakberendezési tárgyak, bútor, megtakarított pénz, gépkocsi), valamint az ingatlanok (pl. a családi ház, üdülő, kert, garázs, építőtelek stb.). Kivételt képeznek azok a vagyontárgyak, amelyeket ugyan a házasság tartama alatt szereztek, de amelyeket valamelyik házasfél ajándék vagy örökség címén kapott. Ezek a tárgyak ugyanis nem tartoznak közös tulajdonukba, hanem mindegyikük saját személyes, külön vagyonát képezi, amivel önállóan és szabadon rendelkezhet. Ezenkívül mindegyik házasfél külön vagyonát képezik a személyes szükségleteik kielégítésére szolgáló tárgyak, a hivatás gyakorlására szolgáló felszerelés és tárgyak (pl. ruházat, személyes ékszerek, orvosi vagy mérnöki műszerek, szakkönyvek, a szakmunkás szerszámoi, munkaeszközei stb.). Ha azonban különösen értékes holmiról van szó, amit értékbefektetés céljából szereztek (drága ékszerek, értékes szőrmék, bundák és hasonlók), akkor ezek is a közös vagyonba tartoznak. Az osztatlan közös tulajdonba tartozó vagyonnal a házasfelek csak közösen rendelkezhetnek. Bármelyik rendelkezése, amennyiben ez a dolog állagát illeti (például e tárgyak eladása vagy elajándékozása), a másik fél tudta és beleegyezése nélkül jogilag érvénytelen. Csak az ún. folyó ügyeket intézheti bármelyik a másik beleegyezése nélkül, ha ez nem érinti a dolog állagát. A házastársak osztatlan közös tulajdona a házasság megszűnésével (valamelyik fél halálával, a házasság bírósági felbontásával) szűnik meg. — Rendkívüli esetekben, különösen fontos okokból azonban a bíróság a házasság tartama alatt is megszüntetheti a házastársak tulajdonközösségét. Mindezekben az esetekben a közös vagyon felosztására és az ebből folyó kölcsönös igények kielégítésére kerül a sor. Ez vagy bíróságon kívüli közvetlen megegyezéssel történhet, vagy ha erre nem kerül sor, akkor bírósági döntéssel. A vagyonfelosztásnál és a kölcsönös igények kielégítésénél abból az elvből kell kiindulni, hogy a közös vagyon elvileg egyenlő arányban illeti meg a házasfeleket. E vagyonfelosztásnál tekintetbe kell venni elsősorban a kiskorú gyermekek érdekeit, valamint figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy melyi házasfél és milyen mértékben törődött és gondoskodott a csalódról, és milyen mértékben járult hozzá a közös vagyon megszerzéséhez és fenntartásához. E szempontok értelmében arra is figyelemmel kell lenni, hogy valamelyik házastórs (az anya) személyesen gondoskotfott a gyermekekről és a közös háztartás szükségleteiről. Ha a vagyonmegosztás kölcsönös megegyezéssel, tehát a bíróság közbelépése nélkül történik, a volt házastársak kötelesek egymásnak — ha ezt valamelyikük kéri - írásbeli igazolást adni arról, hogy miként egyeztek meg. (folytatjuk) A leggyakoribb bajt jelző tünet a fájdalom: mindig figyelmeztet valamilyen, a szervezetünkben elkezdődött rendellenes történésre, s így a leghatározottabban indokolt az orvosi vizsgálat. A legenyhébb fájdalom is jelezhet rosszindulatú daganatot, s ebben az esetben csak a korai felismerés és kezelés biztosítja a gyógyulást, A női vonatkozású görcsös, szúró, tompa vagy bizonytalan jellegű fájdalmak a leggyakrabban az alhas és a keresztcsont tájékán jelentkeznek. A fájás minősége, erőssége és helye nem meghatározó, tehát okát a szakorvosnak kell megállapítania. A kiváltó ok sokféle lehet, például a belső vagy külső (esetleg mindkettő) nemi szervek környékén előforduló kóros folyamatok, gyulladás, daganat, anatómiai, trofikus elváltozás, hormonális hatás, egyszerű megfázás stb. Mindezek a legkülönbözőbb mértékű és jellegű fájdalmakkal járhatnak. Például görcsös fájdalom jelezheti a menstruáció kezdetét, a vesztést terhesség idején (ebben az esetben a görcsös fájdalom jellegzetes), méhen kívüli terhességet, petefészekgyulladást, továbbá más funkcionális zavarokat. Ugyancsak görcsös alhasi fájdalmakat idéz elő a húgyhólyag heveny, vagy idült gyulladása esetenként daganatos megbetegedése is. A szúró jellegű fájások már nem indokolhatók olyan egyértelműen. Ugyanez állítható a tompa fájdalmakról is. Az orvos feladata, hogy a tünetek és az objektív lelet ismeretében eldöntse, hogy a beteget melyik szakorvoshoz (nőgyógyász, ortopéd, sebész, belgyógyász, urológus, ideggyógyász) irányítsa kezelésre. Gyakran gondot okozhat a keresztcsont tájékán jelentkező bizonytalan fájás. E fájdalmak okának felderítéséhez azonban több szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatra von szükség (vérsüllyedés, vérkép, vizelet, enzimek, vércukor stb.), csak így lehet felállítani a kórismét. Az előbbieknél sokkal nagyobb veszélyre, sőt olykor életveszélyre is utalhat több tünet együttes előfordulása. Ilyen tünetcsoport többek között vérzés + görcsös alhasi fájdalom, tompa alhasi + keresztcsont tájéki fájás, hányinger + görcsös alhasi fájás + vérzés, folyás -f- fájdalomérzet a szeméremrés körül, bizonytalan alhasi fájás -j- barnás folyás -j- menstruáció késése, folyás + láz -j- alhasi fájdalom, hányinger + görcsös alhasi fájás + a menstruáció elmaradása + hirtelen szédülés, gyakori vizelési inger -fbizonytalan alhasi fájás és így tovább. Mindezek és a hasonló tünetcsoportok fellépése esetén feltétlenül szükséges az azonnali orvosi kivizsgálás. A helyes kórisme megállapításához, különösen a nőgyógyásznak, feltétlenül szüksége van a beteg közreműködésére. Ugyanis főleg akut esetben minden apró körülmény, a páciens szempontjából semmitmondó tünet ismerete nagyon fontos, s ezért nagyon fontos mindenről beszámolni az orvosnak. Különösen akkor, ha vérzésről van szó, s ezért nagyon fontos, hogy minden nő pontos menstruációs naptárt vezessen, hogy szükség esetén egy-másfél évre visszamenően meg tudja mutatni az orvosnak. A menstruációs naptárba a vérzés kezdetét és végét, minden olyan tünetet is ajánlatos bejegyezni, amely a menstruációt kísérte.
