Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-29 / 26. szám

után a húsz kis óvodás már elfogyasztotta az első ebédet és délután, amikor a sok vendég elment, birtokukba vették az ud­vart is. Mert itt minden az övék. Gyermek­napra ajándékba kapták a falutól, a szö­vetkezettől Az elnök számítása szerint a szövetkezet évi költségvetésében harminc-negyvenezer koronás tételt jelent majd az óvoda fenn­tartása. De a befektetés gazdagon meg­térül. Most húsz, később lehet még több állandó munkaerőt biztosít a szövetkezet­nek. A fiatal házasokat is jobban a falu­hoz köti és így az óvoda - remélik - az osztatlan egyoszályos, tizenöt tanulójú alapiskolának is bőkezűen adagolja majd az utánpótlást. A nagykürtösi járásban elindult egy mozgalom, amely társadalmi kulcskérdés megoldásának lehetőségét hordozza ma­gában. Az élvonalban egy kis szövetkezet és egy fiatal üzem áll. Ki veszi át tőlük a stafétabotot? A jó példa követőkre talál­hat sok üzemben, sok szövetkezetben. Talán a kürtösi DOLINA-bányában is, ahol eddig keményen állták a sarat, hogy ók „férfiüzem". Nekik nincs szükségük óvodá­ra. Pedig a 309/74-es számú kormányren­delet nem tesz említést női és férfiüzem­ről. Társadalmi aktivitásra szólít fel minden szervezetet, és lehetőséget ad árra, hogy az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények saját erejükből, saját eszközök­ből létesítsenek bölcsődét, óvodát dolgo­zóik gyermekei számára. Halogatás, kifo­gások keresése nélkül, a legrövidebb időn belül. Mert kétszer ad, aki gyorsan ad a dolgozóknak és a társadalomnak is. JANDANÉ H. MAGDA 1. - Gyertek ti is ... nézzétek... ilyen szép ünnepséget még úgysem láttatok ... 2. A járás vezető funkcionáriusai is eljöttek az ünnepélyes átadásra. Ján Mikulás, a járási pártbizottság vezető titkára mél­tatta és köszönte az óváriak igyekezetét 3. Az óvári szövetkezet gyermeknapi aján­déka a raktárból lett óvoda 4. A dolgozók átlagéletkora huszonnégy év 5. A TESLA dolgozóinak már csak az udvart kell parkosítani az emeletes óvoda körül BENYÖ MÁTÉ, A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ALELNÖKE [MÜJ®1§D ШИШШМШО MS ©S©SCM=[IMR0 Olyan évfordulót ünnepelünk az idén, amelynek kapcsán újra el kell mondanunk, hogy népeink, nemzeteink életében, fejlődésében a párté a vezető szerep, azé a kommunista párté, amely 1948 feb­ruárjában teljesítve történelmi küldetését, győze­lemre vezette Csehszlovákia dolgozó népét a reakció ellenében. A győzelem azért valósulhatott meg, mert a párt, mint a munkásosztály vezető ereje tudatosan törekedett osztálya és a többi dolgozók egységére. A győzelem után marxista-leninista elvek alapján fogott hozzá a szocialista társadalom építé­séhez, a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. Az új társadalmi rend alapjában változtatta meg a gazdasági élet lényegét; a szocialista termelési vi­szonyok megteremtésével egyenrangúsította orszá­gunk valamennyi dolgozóját, biztosította számukra a fejlődést az élet minden területén. Az állampolgárok jogait és kötelességeit egy új alkotmányba foglalta, amely a szocialista termelési formáknak és életvitelnek adott teret. Ez az új szocialista alkotmány szögezi le 20. cik­kelyében a Csehszlovákiában élő nemzetiségek jogait is, miszerint „valamennyi állampolgárnak egyazon jogai és kötelességei vannak“, és „vala­mennyi állampolgár nemzetiségre és fajra való te­kintet nélkül egyenjogú“, valamint, hogy „a társa­dalom mindenkinek egyenlő lehetőséget biztosít a társadalmi élet minden területén“. Az alkotmány ilyen kitételeinek szellemében kapcsolódnak be a Szlovákia területén élő nemze­tiségek munkájukkal a szocialista társadalom épí­tésébe, a nemzetgazdasági tervek teljesítésébe, a társadalmi történések folyamatába. A Szlovákia területén élő magyar és ukrán nem­zetiségiek abszolút többsége helyesen értelmezi he­lyét a szocialista társadalomban, ténykedésükkel a feladatok teljesítésében nagyban elősegíti szocialista hazánk további fejlődését. Tudjuk, hogy jogainkat csak olyan állampolgárokként érdemeljük meg, akik aktívan veszik ki részüket Csehszlovákia Kommunista Pártja programjának teljesítésében, akik részt vállalnak a társadalmi egység létrehozá­sából, a nemzetgazdasági tervek megvalósításából, amivel hozzájárulnak a fejlett szocialista társada­lom építéséhez. Pártunk és állami szerveink állandóan figyelem­mel kísérik a magyar és az ukrán nemzetiség anya­gi és szellemi életének fejlődését, és azt hatékonyan támogatják. A CSKP XV. kongresszusának programja, valamint az SZLKP kongresszusának határozata marxista­­leninista elveken alapszik. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya, minisztériumai és az ukrán nemzetiség specifikus igényeinek kielégítésére. En­nek tulajdonítható az a hatalmas befektetés, amely­­lyel tovább fokozzák a nemzetiségi területek dina­mikus fejlesztését szociális és ökonómiai téren, hogy tovább javuljanak a munkalehetőségek és az életkörülmények. Természetesen nemzetiségeink aktívan együttműködnek ezen tervek megvalósítá­sában, amivel hozzájárulnak a hatodik ötéves terv teljesítéséhez és az össztársadalmi érdekek meg­valósításához: saját életszínvonaluk emeléséhez. A gazdasági fejlődéssel egyetemben szélesednek a kulturális és társadalmi élet fejlesztésének lehető­ségei is, s mindez hozzájárul a csehszlovák hazafi­­ság szellemének erősödéséhez, a proletár nemzetkö­ziség eszméinek elmélyítéséhez az emberek tudatá­ban. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1974-ben fogadta el azt a tervezetet, mely hatéko­nyan segíti a nemzetiségi kulturális élet szervezett­ségét és további fejlődését. A tervezet elfogadásá­val a nemzetiségi kulturális szervezetek munkája hatékonyabbá vált, s szorosan együttműködve a társadalmi szervekkel, a nemzeti bizottságok nép­művelési intézményeivel figyelemre méltó eredmé­nyeket érnek el az ideológiai-nevelő munka terén, és sikeresen járulnak hozzá a CSKP marxista­­leninista nemzetiségi politikájának gyakorlati meg­valósításához. A további és még hatékonyabb fej­lődés érdekében, az említett tervezet értelmében azonban újabb lépésekre van szükség, a cél elérésé­nek érdekében a kulturális intézmények hálózatá­nak szélesítését kell szorgalmaznunk. A nemzetek és nemzetiségek további közeledésé­nek, kulturális értékeik megismerésének, hatéko­nyabb együttműködésük érdekében még több közös rendezvényre van szükség járási és helyi méretek­ben. Meg kell szervezni az élenjáró szlovák és cseh együttesek fellépéseit a nemzetiségi területeken, ami természetesen fordítva is érvényes, vagyis a nemze­tiségi kultúra legjobb képviselőinek lehetőséget kell adni, hogy szlovák és cseh területeken is szerepel­hessenek. Szocialista iskolarendszerünk is egyre jobb felté­teleket biztosít a magyar és ukrán tanítási nyelvű óvodák, alapiskolák, gimnáziumok valamint az ipa­ritanuló és szakközépiskolák nevelői munkájának. Megoldásra vár viszont még mindig a magyar és ukrán nyelvű óvodák számának növelése és fel­szereléseik tökéletesítése. Szükséges továbbá, hogy a nemzetiségi ifjúság anyanyelvén készülhessen fel hivatására, hogy a munkás-utánpótlásunk szakmai­lag még felkészültebb legyen. Ezért növelni kell a nemzetiségi iparitanuló iskolák számát és bővíteni kapacitásukat. Helyes lenne, ha a közeljövőben emelkedhetne az alapiskolák azon növendékeinek száma, akik tanulmányaikat magyar, illetve ukrán tanítási nyelvű gimnáziumokban és szakközép­­iskolákban folytathatnák, és emelkedne számuk a főiskolákon is. Ezzel együtt azonban szükséges, hogy a szlovák nyelv oktatása intenzívebb és hatéko­nyabb legyen mind az első, mind a második ciklusú iskolákban, hogy növendékeik meg tudják állni helyüket az élet minden területén, hazánk bárme­lyik részén, mert ez össztársadalmi igény és érdek. Ugyanilyen megfontolásból szükséges, hogy a nem­zetiségi iskolákban emelkedjék a pedagógusok szak­­képzettsége alap-, közép- és szakközépiskolai szinten is, ezzel együtt a növendékek tárgyi tudása is kifo­­gástalanabb lesz. Célunk továbbra sem lehet más, minthogy sok­oldalúan képzett nemzedéket neveljünk fel, amely hű a csehszlovák hazafiság és a proletár nemzet­köziség eszméihez, amely támogatója, aktív részese lesz a CSKP politikájának, annak megvalósításának, amely a szocialista etika szerint fog élni, és hivatás­tudó, jó szakemberként dolgozni. Mert a nemzetiségek valamennyi tagjának egyen­lő állampolgári és politikai joga van, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy részt vehet valamennyi társadalmi és politikai szervezet munkájában, kép­viselete ott van a törvényhozó testületek és a nem­zeti bizottságok minden fokozatán, hogy a nemze­tiség lakta területeken joga van saját nyelvét hasz­nálni a hivatalos érintkezésben, valamint vezetői és más funkciót tölthet be bármely gazdasági és állami szervben. Ezekkel a jogokkal élni kell, mert ez szocialista társadalmunk vívmánya, mely elmélyíti nemzeteink és nemzetiségeink között a kölcsönös megbecsülés, bizalom, és együvé tartozás érzését. Ez az össze­fogás biztosíték Február eszméinek megvalósítására, továbbfejlesztésére, a XV. pártkongresszus határo­zatainak, a hatodik ötéves terv igényes feladatainak teljesítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom