Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-06-15 / 24. szám
« 'Oí > ’S •м aluli — érdeklődéssel hallgatják, hogyan nőtt szinte gomba módra, néhány hónap alatt óriássá üzemük, hogyan változott meg tizenöt év alatt nemcsak a város, hanem az egész Nyugat-szibériai Síkság is. Mert aki nem Szibéria földjén született — és a nagyobb részük ilyen — annak a múltról szóló élő szavak többet mondanak az amúgy is szűkszavú történelmi' tárgyú könyveknél. Minden évben újabb képek kerülnek a falra, s az eredmények is nőnek. Emberarcokon keresztül ismerhetjük meg a munkateljesítmény növekedését, az üzem gazdálkodását. A falra akasztott nagy világtérképen negyvenkét színes szalag jelzi, az öt kontinens melyik országába szállítják az üzem termékeit. Szemem önkéntelenül is Csehszlovákiát keresi. Pjros-fehér-kék szalagocska mutatja; hozzánk is jön innen műszer. letik, a többi ajándék mellé ezt is odatesszük. Ez az első kitüntetése, a többiért már keményen kell megdolgoznia ... Itt tehát a dolgozókról történő gondoskodás már születésének első napjában elkezdődik. Mert aki megkapja ezt az érmet, arról a továbbiakban sem feledkeznek meg. Számolnak vele a bölcsődében, és az óvodában, figyelemmel kísérik iskolai tanulmányait, segítő kezet nyújtanak a pályaválasztáskor. Az üzem Komszomol-tagjai gyakran rendeznek a gyermekeknek műsoros összejöveteleket, baráti beszélgetéseket. A gyermekek szinte családtagként nőnek itt fel, s ezekután csaknem természetes, hogy az iskola elvégzése után ide jönnek dolgozni. Ä WÉOTFIMLÜIK] 1 нсЗяшжаЗж A térkép alatti emlékkönyvben a külföldről érkezett üzletfelek, látogatók megjegyzései, fényképei. A. I. Kotok elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke fellapozza a könyvet, majd az egyik oldalára mutat: Végigjárjuk az üzem csarnokait. A termekben légszabályozó berendezések, sok virág teszi kellemessé, otthonossá a környezetet. Amint elhaladunk egy-egy munkaasztal mellett, nemcsak orosz, hanem számomra érthetetlen nyelvű mondatok is megütik a fülem. Hiába, ha két azonos nemzetiségű asszony dolgozik egymás mellett, könnyebben ejtik ki a szót anyanyelvükön Fiatal nők injekciós tűket csomagolnak. Kérdem tőlük; hol laknak, ki vigyáz a gyerekekre? összemosolyognak. El sem tudják képzelni, hogy másutt is lakhatnának, mint az üzemi lakásban. Itt épültek a túloldalon. S a gyerekek? Négyszáz férőhelyes bölcsőde-óvoda komplexuma van az üzemnek. Minden dolgozó gyermekéről ott gondoskodnak. Az üzemi étteremben egyszerre ötszázan ebédelhetnek. Büfé és pihenősarok minden részlegen található. Műszak végeztével az üzem területén levő élelmiszerüzletben vásárolnak. A kész és félkész ételeket kedvezményes áron kapják itt. — Baráti találkozó a pöstyéni (Piestany) Chirana nemzeti vállalat vezetőivel. Előbb ők jöttek hozzánk, majd mi mentünk Csehszlovákiába, hogy kicseréljük tapasztalatainkat az egészségügyi műszerek gyártásában. Hasonló szoros kapcsolatunk van a többi szocialista állammal is. Még egy „óriási“ könyv vonja magára figyelmemet. Ebbe ragasztanak minden, az üzemükről írt újságcikket. Nagyon sok országból származó, különböző nyelvű, kisebb, nagyobb terjedelmű cikk dokumentálja itt az üzem tevékenységét, sokrétű kapcsolatát. A múzeum vezetőnője arra kér; küldjem el a mi lapunkat is. Szívesen teljesítem kérését. Egy kerek kis fémérmet mutat Kotok elvtárs és hozzáteszi: — Ha az üzemünk dolgozójának gyermeke szü-Sok üzemben jártam már. Itthon, külföldön is. De' még egyben sem találkoztam olyan rendszeres és körültekintő gondoskodással, mint ebben a szibériai üzemben. Valóban a bölcsőtől a koporsóig végigkísérik az ember útját, támogatják, nem hagyják egyedül. Az ember az első; érte történik minden. Lényegében ez a titka Szibéria meghódításának, annak az óriási változásnak, amely itt ment végbe az utolsó negyed évszázad alatt. Nagy élményt jelentett számomra, hogy mindezt személyesen is tapasztalhattam. Gazdag könyvtárban válogathatnak a könyvek között. Saját zenekaruk rendszeresen tart teadélutánokat, táncos estéket. Gyakran néznek meg közösen egy-egy filmet. Hét végén az üzem pihenőházában sok fiatal jön össze. 150 pár sítalp áll itt rendelkezésükre, télen-nyáron fürödhetnek az üzem fedett uszodájában. Tatjána Filipovna az üzem többszörösen kitüntetett dolgozója, a XXV. pártkongresszus küldötte, a műszerek formálásán dolgozó szocialista brigád vezetője az egészségügyi gondoskodást dicséri. A rendszeres felügyeletet. Erre itt különösen nagy szükség van, mert akik a déli vidékekről jöttek és nincsenek hozzászokva a harminc-negyven fokos hideghez, az első években bizony nehezen viselik el. H. ZSEBIK SAROLTA 5