Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-03 / 1. szám
ELENA LITVAJOVÁ, az SZLKP KB elnökségi tagja, a Szlovákiai Nőszövetség elnöke Üj év kezdődött amelyben ismét jelentős, fontos évfordulót ülünk: harminc évvel ezelőtt a kommunista párt vezetésével Csehszlovákia népe győzelmet aratott a burzsoá reakció fölött. A Szovjetunió baráti segítségével és együttműködésével hozzálátott a szocialista társadalom kiépítéséhez. A munkások, a parasztok, az értelmiségiek urai lettek hazájuknak. A jubileum napjaiban visszatekintve a megtett harmincéves útra, valamilyen különös büszkeség és a magunk, a mások erejébe, tettrekészségébe vetett bizalom érzésével kívánjuk a legjobbakat az új esztendőben.Persze, tesszük ezt abban a tudatban, hogy a jókívánságok valóra váltása a kezünkben, valamennyiünk kezében van, s attól is függ. hogyan használjuk majd eszünket milyen iparkodással valósítjuk meg szándékainkat — mindennapi konkrét tetteinkben, felelősségtudattal végzett munkánkban. Hála dolgozóink munkájának, népgazdaságunk az elmúlt évben is erőteljesen fejlődött. A nehezebb körülmények között is képesek voltunk véghezvinni fő szándékainkat s teljesíteni a 6. ötéves terv második évének fő mutatóit a termelésben és az életszínvonal emelésében, az egyéni és a társadalmi fogyasztásban. Lépésről lépésre teljesítjük a CSKP XV. kongresszusának szociális és gazdasági programját. A családokról, elégedett és boldog életükről történő társadalmi gondoskodás is szüntelenül alaposabb, szélesebb körű. Ezt tények bizonyítják, többek között az is, hogy az óvodai férőhelyek száma 32 ezerrel, az iskolai étkezdékben ellátott tanulók száma 60 ezerrel, a bölcsődében helyet kapott apróságoké 3 ezerrel növekedett. Ez jó. Mint „gazdák" azonban tisztában vagyunk azzal, hogy szükségleteink ezen a téren, de egyéb területeken is jóval nagyobbak. Hazánk lakosainak száma meghaladta a 15 milliót és halmozódnak a felvételi kérvények a bölcsődékbe, az óvodákba; új játszóterekre és klubokra, új napközikre, új iskolákra van szükségünk. És ilyenformán ezen a területen mindennemű terv-túlteljesítés újabb és újabb segítséget jelent a családoknak, bizonyos munkahelyeknek, végeredményben a népgazdaságnak. Ezért ebben az évben sem lankadhat kezdeményező lendületünk, aktivitásunk, munkánk üteme, mert csak Így tudunk haladást elérni (pl. a választási programok teljesítésében azzal a többlettel, amit a Mindent az emberért mozgalomban tehetünk). Természetesen ahhoz, hogy a 6. ötéves terv harmadik évében is jó Újévi kossEon-fco > m O. o 5 U-eredményeket sikereket érhessünk el, elsősorban alapvető feladatainknak kell eleget tennünk az iparban és a mezőgazdaságban, az építőiparban és a közlekedésben, mégpedig haladéktalanul, az év első napjaitól kezdve. T>. ötéves tervünk minden vonatkozásban a hatékonyság és a minőség ötéves terve. Olyan terv, amelynek teljesítésekor mindenütt és mindenkor a lehető legjobban kell gazdálkodnunk a társadalmi eszközökkel. S ebben nem csekély súllyal esik latba annak a munkának a mennyisége, minősége, amit Szlovákiában a több mint egymillió dolgozó nő végez el. A szocialista országépítésben felnőtt új nőtípus — akinek már természetes, hogy egy személyben dolgozó nő, anya és feleség — ebben az évben is olyan munkával szolgálja a szülőföld javát amely becsületére válik minden nőnek, akiket képvisel. Több mint harminc esztendeje békében építjük a szocializmust. Szocializmus és béke — e két fdtjalom értelme egy és ugyanaz. A béke és a szocializmus dialektikus egysége jelenti embermílliók számára az emberiség jövőjébe vetett reményt és hitet. Ez az alapja a Szovjetunió és a szocialista közösség nemzetközi törekvéseinek és sikereinek. Az elmúlt esztendő is példázta, igazolta, hogy nincs más út csak ez az egyetlen. A tartós béke, a leszerelés és a nemzetek biztonsága felé vezető úton vannak és minden bizonnyal lesznek még kanyarok, kitérők, útkereszteződések, ívelések és hullámvölgyeit de az élet igazsága szerint Így is, mindenképpen ez az egyetlen járható út. Nos, megjött hát az új esztendő, igényeivel és gondjaival. Persze, az egyik is. a másik is más és más a földkerekség „régi" és „új" világában. Mások a mi gondjaink, mtnt amilyenekkel a tőkés országok dolgozóinak kell megküzdeniük. Igényeinkben mégis sok a közös vonás; a kisember mindenütt azt akarja, hogy csökkenjen a feszültség; dolgozni akar, békét akar. Itt a két világ egyszerű emberének céljai találkoznak. Hosszú utazásaim alatt nemegyszer meggyőződtem róla. hogy a tőkés és a fejlődő országok dolgozóival vállalt szolidaritásunk leghatékonyabb eszköze a szocializmus sikere, jó munkánk, gazdásági előrehaladásunk, előbbre jutásunk a tudományban, a kultúrában, a szociálpolitikában, mert irányadó példák, amelyek a világ minden táján újabb küzdelmekre lelkesítik osztálytestvéreinket. A mi gondjaink-bajaink okait forrását gyakran önmagunkban kell keresnünk. Egyesek felelőtlenségében, hanyagságában, közönyösségében, kelletlenségében, vagy akár vak önzésében és kispolgári, elavult felfogásában. Legyűrni ezeket nem könnyű, s gyakran jelenti önmagunk legyőzését kicsinyességünk levetkezését amely nemcsak a munkahelyen. hanem a családban is olykor-olykor megkeseríti életünket. Ebben az évben is adottak az előfeltételek, a belsők és a külsők egyaránt hogy nyugodtan és jól végezhessük munkákat. A többi tőlünk függ! 3
