Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-12-20 / 51-52. szám

m

A Szlovákiai

1977 december 10-én bocsátották fel a Szojuz 26 űrhajót, amely egy nappal később összekapcsolódott a Szaljut-6 tudományos űrállomással. A Szojuz 26 legénysége: Jurij Romanyenko parancsnok és Georgij Grecsko fedélzeti mérnök.

Nőszövetség hetilapja

Főszerkesztő:

HARASZTI-MÉSZÁROS

ERZSÉBET

Főszerkesztőhelyettes:

JANDANÉ HEGEDŰS MAGDA

Szerkesztőségi titkár:

CSIBÁNÉ MEGYERI ANDREA

Megbízott szerkesztőségi titkár

20 ÉV

MÉRFÖLDKÖVEI

AZ

ŰRKUTATÁSBAN

NESZMÉRI SÁNDOR

Grafikai szerkesztő:

SCHREIBER KATARINA

Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZlVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 801 00 Bratislava, Martanovicova 20. Telefon: központ: .585 02, titkárság: 549 25 — Terjeszti a

Posta Hírla"pszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,30 Kcs — A külföldimegrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálata — PNS, Űstredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám.

48/VII. — intézi el. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180.— Ft. — közületi 220.— Ft. Csekkszámlaszám MNB 215— 96162 — A SÚTI 6/28 engedélyével. — Szedés és fotoretusálás: Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., 0442 67 Kosice, Svermova 47. Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava-Krasnany, indexszám: 49413.

Címlapunkon Nagy László felvétele

Az űrkutatás fejlődése az első szputnyikok repülésétől napjainkig folyamatosan ivei. A jelentős mérföldköveket egy-egy különleges űreseménnyel hozzuk kapcsolatba. Tekintsük át a legfontosabbakat, amelyek nem évülnek el néhány éven belül, s amelyek során először sikerült valamilyen minőségileg új technikai vagy tudományos feladatot megoldani.

1957. okt. 4. Az első mesterséges hold, a Szputnyik-1 felbocsátása. A három hónapig keringő holdacskával sikerült először rádiókapcsolatot teremteni a Föld és egy mesterséges égitest között.

1957. nov. 3. A Lajka kutya, az első élőlény, a Szputnyik-2 fedélzetén jutott Föld körüli pályára. Ezzel a súlytalanság állapotának vizsgálata kezdődött meg kozmikus körülmények között.

1958 f*br. 1. Az első amerikai műhold, az Explorer-1 fellövése. A Van Allen zónák felfedezése.

1958. máj. 1 5. A Szputnyik-3 indításával az első napelemekkel üzemelő űrlaboratórium kezdte meg működését.

1958. dec. 18. Az első híradástechnikai közvetítő állomás, a Score-hold indítása.

1959*. jan. 2. Az első holdrakéta, a Lunyik-1 indítása, amely kb. 6000 km-re haladt el a Hold mellett.

1959. aug. 7. Az USA-ban kifejlesztett Explorer-6 készítette az első Föld-felvételeket a világűrből.

1959. szept. 12. A Lunyik-2 indítása. Ez az első ember által készített berendezés, amely más égitestre, a Holdra jutott el.

1959. okt. 4. A Lunyik-3 készítette a Hold túlsó oldaláról az első fényképfelvételeket.

1960. ápr. 1. A Tiros-1, az első meteorológiai műhold indítása, amely több mint 22 ezer felhőképet továbbított a Földre.

1960 aug. 19. A második Szputnik-űrhajó utasa arról emlékezetes, hogy akkor sikerült először távirányítással visszahozni mesterséges holdat a Földre.

1960. aug. 12. Az Echo-1 felbocsátása, amely mint jól látható objektum fontos szerepet játszott a Föld alakjának meghatározásában és más kozmikus geodéziai programokban.

1960. aug. 19. A második Szputnyik-űrhajó utasai a Belka és Sztrelka kutyák az első élőlények, amelyek űrutazás után visszatértek a Földre.

1961. febr. 12. Az első Vénusz-szonda, a Venyera-1 indítása.

1961. ápr. 12. A Vosztok-1 űrhajóban J. Gagarin, az első ember a Világűrben.

1962. febr. 20. A Mercury-6 az első amerikai űrhajó (F. Glenn)

1 962. márc. 1 6. A Kozmosz-1-gyei megindul a népes Kozmosz-sorozat, amelyben az űrkutatás valamennyi ágának kísérletei helyet kapnak.

1 962. júl. 10. A Telstar-1 segítségével jött létre először a kontinensek közötti rendszeres televíziós közvetítés.

1962. aug. 11. —12. Vosztok-3 és-4 hajtotta végre az első páros űrrepülést.

1962. aug. 27. A Mariner-2 34 750 km-re közelítette meg a Vénuszt és mérési adatokat közvetített a Földre.

1962. nov. 1. Az első Mars-szonda, a Mars-1 indítása.

1963. jún. 16. A Vosztok-6 űrutasa, V. Tyereskova, az első női kozmonauta.

1963. júl. 26. Pályára áll az első szinkron távközlési mesterséges hold, a Syncom-2.

1963. nov. 1. A Poljot-1 indítása. Az első jelentős

manőverező képességgel bíró mesterséges hold.

1964. júl. 28. A Ranger-7 az első űrrakéta, amely becsapódás előtt idegen égitest —a Hold — felszínéről televíziós képet közvetített a Földre.

1 964. okt. 1 2. A Voszhold-1 volt az első többszemélyes űrhajó: V. Komarov, K. Feoktyisztov és B. Jegorov kozmonautákkal; Jegorov az első orvos, aki részt vett űrrepülésben. Az első szkafander nélküli űrrepülés.

1964. nov. 28. A Mariner-4 indítása, amely elsőnek közvetített 21 db felvételt idegen bolygó felszínéről, amikor 9850 km-re megközelítette a Marsot (1965. júl. 14.)

1965. márc. 18. A Voszhod-2 űrhajósa A. A. Leonov az első űrséta alkalmával 10 percre elhagyta az űrhajót.

1965. dec. 4. A Gemini-6 és az 1965. dec. 15-én felbocsátott Gemini-7 hajtotta végre az első űrrandevút (megközelítés 25 cm-re.)

1966. jan. 31. A Luna-9 hajtotta végre az első sima leszállást a Holdra (1966 febr. 3-án).

1966. márc. 1 6. A Gemini-8 végrehajtja az első összekapcsolási műveletet a világűrben.

1966. márc. 31. A Luna-10 indításával sikerült először mesterséges holdat telepíteni a Hold köré.

1967. okt. 30. A Kozmosz-186 és Kozmosz-188 mesterséges holdakkal végrehajtják az első automatikus űrrandevút és összekapcsolást.

1968. szept. 14. A Zond-5 űrszonda a Hold megkerülése után visszatért a Földre és leszállt az Indiai óceánra; Élőlények (teknősbékák) először tértek vissza a Hold körzetéből.

1968. dec. 21. Az Apollo-8 indítása, először jutnak emberek a Hold térségébe.

1969. jan. 16. A Szojuz-4 és Szojuz-5 űrhajók összekapcsolásával létrejött az első ideiglenes űrállomás. Első átszállás egyik űrhajóból a másik űrhajóba a világűrön keresztül.

1 969. júl. 21. Az Apollo-11 űrhajó asztronautái, N. A. Armstrong és E. Aldrin az első emberek más égitesten, a Holdon, ők hoztak először holdkőzeteket a földre.

1969. okt. 4. A szocialista országok közreműködésével kifejlesztett lnterkozmosz-1 indítása a Szovjetunióban.

1969. okt. 12. A Szojuz-6, -7 és -8 űrhajókkal megvalósul az első hármas kötelékrepülés, első hegesztési kísérlet a világűrben.

1969. nov. 14. Az Appollo-12 legénysége elhelyezte a Holdon az „ALSEP” elnevezésű müszeregységet, amelynek energiaellátását nukleáris telep biztosította.

1970. aug. 10. A Venyera-7 indítása, az első műszeregység, amely épségben eljutott a Vénusz felszínére. (1970. dec. 15).

1970. szept. 24. A Luna-16 az első, automatikus mintavevővel felszerelt holdszonda, visszatérő egysége holdtalaj-mintával Földet ért.

1970. nov. 10. Elindul a Luna-17, amely

1970. nov. 17-én a Hold felszínére juttatta az első automatikus önjáró laboratóriumot, a Lunohod-1 et, amely 10 hónapig üzemelt.

1971. ápr. 19. A Szaljut-1 nek, a Föld első űrállomásának indítása.

1971. máj. 30. A Mariner-9 startja, 1971. november 14-én a Mars első mesterséges holdja lett; sok ezer tv-felvételének felhasználásával készült az első részletes Mars-térkép.

1971. jún. 7. A Szojuz-11 legénysége átszállt a Szaljut-1 -re, ezzel emberekkel a fedélzetén üzemelni kezd az első űrállomás.

1971. júl. 26. Az Apollo-15 juttatta az első holdautót a Hold felszínére, ezzel 18,5 órás holdautózást végeztek.

1971. aug. 16. Az Eole-1 indításával pályára állt az első adatgyűjtő mesterséges hold.

1972. márc. 3. A Pioneer-10 indítása; az űrszonda 1973. dec. 4-én kb. 130 000 km-re megközelítette a Jupiter felszínét.

1972. ápr. 16-án indított Apollo-16 helyezi el az első távcsövet a Holdon.

1972. júl. 23. Az ERTS-1 (Landsat-1) műhold indításával megkezdődött a Föld szisztematikus megfigyelése és erőforrásainak kutatása.

1972. aug. 21. Az OAO-3 vagy más néven „Copernicus” az első nagy csillagászati mesterséges hold.

1972. dec. 7. Az Apollo-17 legénysége töltötte a leghosszabb időt a Hold felszínén. Az űrhajón kívül 23 órát és 13 percet töltöttek kutatással, ezalatt kb. 34 km-t tettek meg holdautóval.

1973. jan. 8. A Luna-21 indítása. Első automatikus sima leszállás holdkráterbe (Le Monnier).

1973. ápr. 6. A Pioneer-11 indítása, melynek feladata között a Szaturnusz megközelítési terve is szerepel. A Jupitert 41 850 km-re közelítette meg és első ízben közvetített képeket a bolygó sarkvidékének felhőzetéről. (1974. dec. 3.)

1973. máj. 14. A Skylab-űrállomás fellövése; az első űrállomás váltott személyzettel. Az első űrobjektum, amely folyamatos Nap-megfigyelést is lehetővé tesz.

1973. nov. 3. A Mariner-10 pályára áll, hogy kutatásokat végezzen a Vénusz és Merkur bolygóknál. Első felvételek a Vénuszról és a Merkúrról. Az első olyan emberi berendezés, amely bizonyos idő után visszatér a bolygóhoz, és folytatja a megkezdett méréseket.

1973. nov. 16. Startolt a Skylab harmadik legénysége, első üstökösmegfigyelés a világűrből, 1 976 júniusáig a leghosszabb, 84 napig tartó emberi űrrepülés.

1974. máj. 17. A SMS-1 az első szinkron meteorológiai hold.

1974. máj 30. Az ATS-6 jelű híradástechnikai hold igen jó közelítéssel szinkronpályán áll, és „iskolatévé” reléállomásként működik, így az első oktatási feladatokat ellátó műhold.

1974. júl. 29. A Molnyija-1 SZ az első szovjet geoszinkron híradástechnikai műhold.

1974. dec. 10. A Helios-1, az első Nap-szonda indítása.

1974. dec. 19. A nyugat-európai országok első geoszinkron híradástechnikai mesterséges holdjának, a Symphonienak indítása.

1975. jún. 8. A Venyera-9 indítása. Először sikerült a Vénusz felszínére leszállva közvetlen a helyszínről panorámafelvételeket közvetíteni, és pályára állítani a Vénusz első műholdját. (1975. okt. 22-én).

1975. júl. 1 5. A Szojuz űrhajó és 6,5 órával később az Apollo űrhajó indításával megkezdődött az első nemzetközi űrrepülés, a Szojuz— Apollo kísérlet.

1975. aug. 29. A Viking-1 űrszonda indítása, egyik fő feladata élet keresése a Mars bolygón.

1975. nov. 17. A Szojuz-20 és a Szaljut-4 először hajt végre automatikusan űrhajó-állomásösszekapcsolást. 1976 júniusáig a leghoszszabb, 91 napig tartó űrhajórepülés.

1975. nov. 25. A Kozmosz-782 indítása, amelyen először alkalmaztak centrifugát a földi gravitáció pótlására.