Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-07-21 / 29. szám

I HAJNAL ANNA A gyermek részlet 3. Milyen szorongva várt anyám, hányódott zajgó napokon, mint léket kapott csónakon, s csak remélt konokon — Hogy toldta, foldta napjait! viharban kerengett az ég, szédült, de nem engedte el a csónak peremét — szédült, dp megkapaszkodott, mint árbocon anyamadár, mikor zúgó vihar között délebbre száll: szárnya alá, bújhasson még fia, az alig szárnyrakelt, akit a jégszájú vihar majdnem levert — a kicsi fiú-unokát takarta, védte így anyám, találja meg az anyja majd, ha megjönne talán — (részlet) ^ nyámat Évának keresztelték, a húgát Júliának. Ezt a két nevet váltogatták a család leányai az unalomig évszázadok óta. A sok­sok mindenféle fajta Évák és Júliák közül az én Júliám, csöppnyi gye­rek korom óta a legjobb barátom, nem hasonlított a világ egyetlen nagynéniéhez sem. Huszonöt éves karcsú, kreol bőrű, cigarettázó lány volt. Vitt mindenhová, segített szín­darabot írni, kettesben csavarogtunk. Most eljegyezte magát, s írt egy hosszú levelet. Pontosan tudta, hogy mit küldjön. A doboz aljára, a papír alá, bedu­gott két új Nick Carter-számot is, de Schulze persze megtalálta és el­kobozta őket. A lomnici kenyeret pedig szétosztotta. Colalto teletömte vele a száját. Bónis Feri is élvezet­tel majszolta. Pongrácznak ebből nem jutott, s bár valami mást ka­pott már a csomagomból, a mellette ülő Drágh, gőgösségből, kettétörte a süteményét, és a felét Pongrácz elé tolta. Fügével, mazsolával, man­dulával, cukrozott gyümölcsökkel készült ez a lomnici kenyér, s Jú­lia nem azért sütötte, hogy ők fal­ják fel. Ha letagadom neki, akkor félő, hogy megint küld majd, és új­ra szétosztják. De nem ez volt még­sem a legnagyobb baj. Amikor Schulze átment a B-osz­­tályba, Homola és a Varjú Jaks Kálmán kezdte nyaggatni valamiért, Szabó Gerzson és a kis Laczkovics pedig odajött hozzám, kíváncsiság­ból és talán a kiürült doboz iránti érdeklődésből, hogy lehet-e a ke­ménypapírját használni. Laczkovics OTTLIK GÉZA ISKOLA A HATÁRON Józsi aztán, különösebb rosszindulat nélkül, jókedvében és féktelenségé­ben, felkapta a levelemet, és mókáz­va, fennhangon olvasni kezdte: „Édes Bébé, drága kis öregem ...” Mindenáron vissza akartam sze­rezni Júlia levelét; ezért voltam ké­pes ilyen szívósan megjátszani a kö­zönyösséget. Hosszú, fontos levél volt, majdnem szomorú, majdnem bocsá­natkérő, jóllehet ezt senki más nem tudta volna kiolvasni belőle, mert Júlia mindig viccelődve, bolondozva írt, kedvesen és okosan. Csak én tud­tam, akinek szólt, és ő, aki írta. Na­gyon érzékeny volt mindenre, a legkisebb tapintatlanságra vagy ér­zéketlenségre is, és számomra ez a lány volt az egyetlen, aki soha, sem­mivel nem sértett meg. A boldogság­tól azonnal nevetni kezdtünk, ha megláttuk egymást, s ismertem min­den dolgát, ismertem testét-lelkét, a vékony, gömbölyű, barna karját és a csúfondáros ravasz okosságával furcsán párosuló naiv, lelkes jóhi­szeműségét. Most mégis cserbenha­gyott, s ráadásul férjhez megy; tud­ta ezt a kétszeres árulást, ami ne­kem nem is fájt, nemhogy felróttam volna neki; hiszen csak a tizenegy éves unokaöccse voltam, és minden­nek nyilván így kellett lennie; ám­bár azt nem mondhatnám, hogy én kevésbé tudtam volna, mint ő, na­gyon élesen figyeltem és tudomásul vettem a dolgoknak ezt a természe­tét, s éppen ezért voltak fontosak, hosszú levelei, ezzel a teljességgel elrejtett, még csak nem is a sorok közé, hanem Isten tudja, hová, rej­tett szomorúságukkal és titkos bo­csánatkérésükkel. De hát mindez kettőnk magánügye volt. Elég az hozzá, hogy sikerült visszaszereznem a levelet, és lassan le is csitultak. Bár sejtettem, hogy a becézésnek most már sohasem lesz vége. .BÉLYEGGYŰJTÉS* A gyermek nemcsak a szép, drága aján­dékoknak örül, ha­nem azoknak is, amelyeket maga szerez vagy készít. A bélyeggyüjtés kü­lönösen a serdülők­nek kedvelt elfog­laltsága. Ennek a hobbynak nagyon sok előnye van, ezért ne tekintsük fölösleges idöpocsékolásnak, mert tanulságos és nevelő hatású. A bé­lyegek gyűjtése közben sok hasznos ismeretet szerezhetnek. Az érdekes, értékes bélyegek fej­lesztik a gyermek szépérzékét, növe­lik érdeklődését a történelem, föld­rajz, természetrajz stb. iránt. A bé­lyeggyüjtés rendszerezésre tanít, fej­leszti a logikai készséget. Az anyagi értékek megismerését és megbecsü­lését elősegítve, takarékosságra is nevel. A bélyegek vásárlására fordí­tott összeg nem oktalan pénzkiadás, mert a bélyeg nemcsak megőrzi ér­tékét, de évek múltával még növeli is. A cserélés és a levelezéssel tör­ténő bélyeggyüjtés segít a társas kapcsolatok kialakításában is. A szü­lő ne ellenezze tehát, hanem támo­gassa gyermeke hasznos kedvtelését, próbáljon meg együtt örülni vele egy-egy szép példány megszerzése­kor, ezzel erősiti szülő-gyermek kap­csolatukat is. A bélyeggyűjtő szak­körben a gyermekek megtanulják a bélyegek helyes kezelését, kapcsola­tot találnak más bélyeggyűjtőkkel. Az ilyen ismeretségekből életre szóló barátságok szövődhetnek. .FÉLELEM*... Kevés az olyan gyermek, aki mentes a félelemtől. Ez a gyermek sajátságos helyzetéből következik: gyenge, tapasztalatlan, így természetszerűen legjobban az egyedülléttől fél. A sötétségtől való félelem tulajdonképpen az egyedül­lét félelmének másik formája: a sö­tétségben a gyermek teljesen magá­ra hagyott, még az ismerős, és már megszokott tárgyakat, játékokat sem láthatja. Ezenkívül kis fantáziája is működik, és elképzelése szerint a sötétben mindenféle ismeretlen ve­szély leselkedik rá. A gyermek félel­me az ismeretlentől, új szobaberen­dezéstől, új emberektől érthető, és elég gyakori. Bevált módszer, a gyermekkel "ké­zenfogva bejárni a lakásnak számá­ra félelmes részeit — pincét, padlást stb., hadd lássa, hogy ott nincsen semmi félelmetes. Nem tanácsos ki­nevetni, ugratni, de kényszeríteni sem, hogy legyen úrrá félelmén. Sok kedves, szép mesét hallgasson a gyermek, de semmi esetre sem olyanokat, ahol a gyermeket „elra­bolják, zsákba teszik, a patkányok megeszik“ stb. A mese lehet tanul­ságos, de vidám, amely mosolyt csal a figyelő szemekbe. Szüleibe vetett bizalmának növelé­sével segítsünk a gyermeknek leküz­deni a félelmét. Megértéssel és türe­lemmel, biztatással, az értelmére hatva erősítsük magabiztosságát. .CSALÓDÁS* A fiú, akivel már hosszabb ideje együtt járt, egyik napról a másikra, se szó, se beszéd, más lányt vett feleségül, ugyanis az teherbe esett, ön elsiratta a szerel­mét, igyekezett úrrá lenni fájdalmán, csalódásán, szóval olyan okosan tartotta magát, amennyire ilyen helyzetben egyáltalán lehetséges. Egy idő után azonban a fiú vissza­tért önhöz, kijelentette, hogy őt az a másik egyszerűen rászedte a bébi­mesével, és hogy csak önt szereti... önt nagyon meglepte, de boldog­gá is tette a fordulat, s most azt kérdezi tőlünk, hihet-e a fiúnak? Nos, az életben minden megtörtén­het, elhiheti a fiúnak, hogy minden úgy van, ahogy mondja. De! Annak a bébi-mesének alapja kellett hogy legyen, mégpedig nagyon is konkrét alapja, ha oda lehetett vele csalo­gatni a fiút az anyakönywezető elé. Más szóval: szoros és intim barát­ságuk ellenére, a fiú megcsalta önt, szemrebbenés nélkül, ki tudja milyen hosszú ideig, hazugságban élt két növel. Döntésében ezt kell fontolóra vennie. Ha a fiú mellett dönt, akkor se lépjen vele komolyabb kapcsolat­ba mindaddig, amíg nincs elválva! CfSKOSiOVLNSKO SZERETNÉK mn RÁTALÁLNI Huszonnyolc éves, 163 cm magas, diplomás nő társaság hiányában ezúton szeretne korban hozzá illő, komoly, intelligens férfival megismerkedni. Jelige: .ORGONAVIRÁG* XXX Húszéves, 160 cm magas, barna hajú, kék sze­mű munkáslány szeretne korban hozzá illő komoly férfival megismerkedni, aki nem kalandra, hanem boldog családi életre vágyik. Szereti a zenét, fényképes levelet kér. Jelige: .KÉT ÖSSZEILLŐ EMBER’ XXX Negyvenöt éves, 177 cm magas, adminisztrátor­ként dolgozó nő, társaság hiányában ezúton sze­retne kiegyensúlyozott, komoly, intelligens férfival megismerkedni házasság céljából. Jelige: .TALÁN MÉG NEM KÉSŐ* XXX Tizenkilenc éves, ISO cm magas, barna hajú lányanya ezúton szeretne jó megjelenésű, becsü­letes, komoly fiatalemberrel, vagy elvált férfival megismerkedni, aki visszaadná hitét az emberek­ben, nem hogyná cserben, és boldoggá tenné. Egy-két gyermeket szívesen vállal. Fényképes levelet vár. Jelige: .IBOLYASZAL* XXX Huszonhét éves, 160 cm magas, barna hajú lány ezúton szeretne korban hozzá illő, komoly gondolkodású férfivol megismerkedni. Jelige: .GALÁNTA ÉS KORNYÉKE" XXX Huszonegy éves, 168 cm magas, főiskolás sze­retne őszinte, becsületes, intelligens férfival meg­ismerkedni, aki nem kalandra, hanem boldog családi életre vágyik, úgy mint ő. Szeret olvasni, utazni, táncolni. Jelige: .HÓFEHÉR GYÖNGYVIRÁG* 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom