Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-20 / 3. szám

К A GYERMEK NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELE Bulgáriában a gyermekgondozási segély ideje a szülési szabadság után hat, hét, illetve nyolc hónap — a gyermekek számától függően. Se­gélyként havonta nyolcvan levát adnak, ez az összeg a minimális munkabérnek felel meg. Ha az anya a szülési szabadság után dolgozni megy, akkor is kap a segély idejére 40 levát, fizetés­kiegészítés címén, a gyermekgondozás költségei­nek a fedezésére. Bulgáriában a gyermekgondo­zási segély nem kötődik olyan szorosan a mun­kaviszonyhoz, hiszen a nappali tanulmányokat folytató anyák is jogosultak rá. Sőt, az egyete­mistáknak valamivel hosszabb időre — a gyer­mekek számától függően 10, 12, illetve 14 hónap­ra — jár a gyermekgondozási segély. Ez a ren­delkezés valószínűleg azzal magyarázható, hogy Bulgáriában hagyományosan korábban kötnek házasságot és szülnek gyermeket. Természete­sebb tehát az is, hogy az egyetemista anyák többsége még a tanulmányok ideje alatt, csalá­dot alapít. Hazánkban azonnali anyagi támogatást kap a kismama, 2000 koronás szülési segélyt, a „ko­csipénzt”. Azután 26 hétig gyermekével maradhat, ez alatt az idő alatt fizetésének a 90 százalékát kapja. Gyermeke kétéves koráig fizetés nélküli szabadságot kaphat és olyan jogai vannak, mint­ha dolgozna. Amíg a gyerek felnő — és tanul — akár 25 — 26 éves koráig is, a szülők családi pótlékot kap­nak. Ki vigyázzon a gyerekre? Arra egyébként minden szocialista országban lehetőség van, hogy az anya a szülési szabadság letelte után — munkaviszonya fenntartásával — fizetés nélküli szabadságot kérjen. Romániában engedik leghosszabb időre a munkaviszony szü­neteltetését ezen a címen, a gyermek hatéves koráig. Minden szocialista országban gondot okoz, hogy ki vigyázzon a gyermekre, ha beteg. Ezért teremtettek mindenütt lehetőséget arra, hogy az anya ilyen esetben táppénzen legyen. Hazánkban és Bulgáriában például évente hat­van napot maradhat otthon gyermeke betegsége miatt. S nem is csak a kicsik után jár ez a ked­vezmény, hanem mindenkinek, akinek 14, illetve 16 éven aluli gyermeke van. A Szovjetunióban a hét éven aluli gyermek minden megbetegedése alkalmával kiírhatják az anyát tíz napra, az iskolás korúaknái pedig minden esetben hét nap táppénz jár. Csak néhány adat ez a szocialista társadalom emberről, családról, gyermekről történő gondos­kodását szemléltető. De olyan adatok, amelyek kommentár nélkül, propagandaszöveg nélkül is önmagukért beszélnek, egyetlen tényt hangsú­lyoznak: A mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. A legnagyobb gondoskodás az embert nevelő családot, anyát illeti. A legnagyobb sze­retet, féltés pedig a jövőt jelentő gyermeket veszi körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom