Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-20 / 3. szám
2 Nű A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja Főszerkesztő: HARASZTI - MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztőhelyettes: JANDANÉ HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár: CSIBANÉ MEGYERI ANDREA Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB 2IVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava, Nálepkovo 15 — Szerkesztőség 801 00 Bratislava, Martanovicova 20. Telefon: központ: 585 02, titkárság: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,30 Kcs — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálata — PNS, Ústredná expedíció a dovoz tloce, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nőm. 48/VII. — intézi el. Magyarországon terjeszti a Mogyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180.— Ft. — közületi 220,— Ft. Csekkszámtaszám MNB 215— 96162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. — Szedés és fotoretusálás: Vychodoslovenské tlaciarne n. p., 042 67 Kosice, Svermová 47. Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava-Krasnany, indexszám: 49413. Címlapunkon: Jövőnk a gyermek L Lisicky felvétele (írásunk a 8—9. oldalon) V\ örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy az Országos Népesedési Kormánybizottság elismerő oklevélben méltányolta azokat az írásainkat, cikkeinket, amelyekkel a lapunk a kormány népesedési politikáját támogatta az 1976-os évben. Az egész szerkesztőségi kollektíva munkáját dicsérő oklevelet Haraszti-Mészáros Erzsébet, főszerkesztő vette át a prágai Hrzánpalotában Matej Lúcantól, a csehszlovák kormány miniszterelnökhelyettesétől, az Országos Népesedési Kormánybizottság elnökétől. Ez igen! Hétfő reggeli látás-futás. A fiamat elviszem az óvodába, visszafelé betérek a postára pénzügyi dolgaimat elintézni. Új arc a kisablak mögött, előtte pedig szokatlan módon hiányzik a várakozók sora. Előttem nagy köteg pénzt adnak le, s én elnézem, milyen ügyes a postáskisasszony, szélsebesen ötösével számlálja a bankókat. Fél perc múlva sorra is kerülök, de a kisasszonyt abban a percben elhívják. A kisasszony azonban nem megy, hanem hátraszól: — Majd később, nem szeretem, ha várnak az ablak előtt! S e manapság mesébe illő válasz után egy perc múlva már indulok is kifelé dolgavégezetten ... Ejnye! (Vagy még ennél is rosszabb!) Nyolc óra. Az autóbusz késik. Végre nyolc tízkor megérkezik. A tömzsi kalauz egy lajhárt is meghazudtoló lassúsággal árulja a jegyeket. Idős, nagyothalló, dadogó bácsi száll fel. — К ... érem, e .. z a busz megy К ... irályfára? A busz elindul. Királyfa két megálló, de a bácsi a biztonság kedvéért megkérdezi: E ... z már К ... irályfa? — M ... ég n ... em — mondja a kalauz kigúnyolva az öreget. A következő állomás már Kajal. — E...Z m ... ár K... irályfa? kérdezi ismét a bácsi. — I... gén — hangzik a kalauz válasza és jó nagyot röhög. Néhány utas kontrázik. Es az öregember kutyagolhatott három kilométert... Nogely Jenő "VONAL ALATT A Nő 1975. január 2-i számában a „Szóljon hozzá!” vitában dicsérettel említettem meg városunk jól kiépített üzlethálózatát, amely a távlati tervek szerint tovább szélesedik, épül. A dicsérő szavak mellé becsúsztattam azt a szerény bírálatot is, aminek — mint utólag megállapítottam — lett bizonyos foganatja. Városunk vezetősége, valamint a jnb kereskedelmi osztálya felfigyelt a kérő szóra és rövid időn belül megnyitották a város központjában a régen óhajtott félkészáru-üzletet. Az üzlet valóban minden igényt kielégít. A kiszolgálás nagyon jó, készséges, figyelmes. Hogy ha így van, miért kell mégis a félkészáruk boltjáról beszélni? Tévedés ne essék, nem erről, csak ennek az ürügyével egy esetleges újabb ilyen üzletről. Hiszen városkánk minden dolgozó asszonya számára nem könnyű ide járni, itt bevásárolni, mert nem mindenkinek esik útba. Pár éve az új lakótelepnél a Jednota nyitott egy élelmiszerüzletet és közvetlen mellette egy italboltot, a „monterkás” büfét. Később a Zdroj az úttest másik oldalán, alig 6—7 méter távolságra az üzlettől felépített egy modem önkiszolgáló élelmiszerüzletet és ugyancsak mellette egy italboltot, a „nyakkendős” büfét. A megnevezések találóak — mi, nagymegyeriek legalábbis így látjuk. És elgondolkoztatóak Rövid időn belül a „nyakkendős” büfé bezárt. Megkezdődött a találgatás, mi lesz a helyén, húsbolt, zöldségüzlet, vagy esetleg — még egy félkészárvu-üzlet?!... Ugyanis a Zdroj épülete mellett haladnak el azok a dolgozó nők, akik a MILEX- böl és az ELEKTROSVIT-böl térnek haza. Nagyon jó lenne tehát, ha útközben megvásárolhatnák a vacsorának valót. Megtakarítanának egy fáradságos bevásárló utat. Nálunk ugyanis reggel hattól tizenegyig, majd délután háromtól hatig vannak nyitva az élelmiszerüzletek. Ez a nyitvatartás lényegében nem rossz, de elképzelhető hétig, pénteken félnyolcig nyitva tartó üzlet is, legalább az üzemek közelében, ahol nők dolgoznak. így töprengtünk, reménykedtünk, álmodoztunk, amíg ismét ki nem nyitott a bezárt üzemrészleg — és ismét elegánsan berendezett italboltként. így most sem a munkából hazatérő asszonyok vásárolnak itt be, hanem a kikapcsolódást óhajtó férfiak térnek be, hogy közülük többen, akár mélyebben is nézhessenek a pohár fenekére. Mindezt csak azért írom le, hogy soraim hátha ismét felhívják Calovo (Nagymegy er) vezetőinek figyelmét azokra az igényekre, amelyeket sóhajok, panaszok, kívánságok formájában mi, bevásárlótáskát cipelő asszonyok szoktunk elgondolni; de mint a bevezetőben említett példánk is mutatja, hogy értsék, meghallják a szavunkat — Jet is Jceíi őket mondanunk!
