Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-13 / 2. szám
2. számunk riportja MIÉRT NINCS, HA VAN? Ütnak indultam. Az első meglepetés a bratislavai Suché Myto-i utcán levő bútorüzlet előtt ért. A kirakatban nagy tábla hirdette: „Ma ezt kínáljuk”. A táblán háromféle nappali-, öt hálószobabútor és több különálló darab volt feltüntetve. Hát már ez is van? — csodálkoztam, mert eddig a bútorüzleteink kirakatában levő bútorokon többnyire mindig ott láttam a cédulát is: eladva. Az üzletben Margita Zakanová elárusítónőtől ezt hallottam: — így hívjuk fel a vásárló figyelmét arra, milyen bútort kaphat nálunk. A helyiségeink ugyanis tömve vannak. Az áru kicsomagolására, és bemutatására nincs lehetőség. Mi a bútorokat egyenesen a gyárból kapjuk, s az utóbbi időben olyan sok érkezik, hogy már nem is tudjuk hová tenni. Csak legyen, aki megvegye ... Nem tarthatom fel sokáig. Az üzlet megtelik vevőkkel. * » * Az Obchodná utcán levő bútorüzlet nagyon forgalmas helyen van. Az emberek egymásnak adják a kilincset. Puha Ilona pénztárja előtt öten állnak. Az egyik pénzt, a másik számlát szorongat a kezében. Mert nem csak készpénzért lehet vásárolni. A vevők között gyakran akad olyan, aki üzemi kölcsönből, vagy fiatal házasok kölcsönéből vesz bútort. — ön mit vett? — állítom meg a pénztártól távozó fiatalembert. — Atlantisz ülőgarnitúrát, üzemi kölcsönből. — Sokáig várt rá? — Egy hétig kerestem, amíg megtaláltam a megfelelőt. Csinos kismama lép az elárusítónőhöz: — Ma sem jött meg az a zöld színű heverő? — Végre itt van! Remélem ez már megfelel az elképzelésüknek. — Mióta keresi? — fordulok hozzá. — Három hete. Lett volna már előbb is, csak más színűt kerestem. A mamánál lakunk, teljes szobabútort nem vehetünk, csak a hiányzó darabokat vásároljuk meg. Ezért fontos a színárnyalat is. Idősebb asszony sötét színű szekrényt keres. Az elárusítónő világosat kínál, de mivel ez nem felel meg, kéri a vevőt, jöjjön el holnap is megnézni, mert naponta kapnak árut. Egy férfi íróasztalt szeretne. — Az üzletből kifogyott, de a raktáron még van. Nézze meg ott, s ha megfelel, jöjjön vissza kifizetni — tanácsolja az elárusítónő. És így megy ez tovább. A vevők többsége nem távozik üres kézzel. — Áru van bőven, nem panaszkodhatunk. Havonta több mint ötmillió korona bevételt számolunk el. Egy ilyen kis .üzlettől ez szép teljesítmény. Természetesen nem tudjuk minden egyes vevő igényét rögtön kielégíteni. Az egyiknek a szín nem felel meg, a másiknak a méret. De egy-két hét elteltével megtalálják amit keresnek. Nagy hiba, hogy nincs bemutatótermünk. A vevő nem tudja pontosan elképzelni milyen a becsomagolt bútor, még ha azt a legaprólékosabban magyarázzuk is el — tájékoztat Puha Ilona. Az üzlet olyan, mint egy raktár. Tele van kicsomagolatlan áruval. Kár, mert aki vásárolni akar, nem tudhatja, milyen gazdag a választék ... * * « A fővárosban a múlt év folyamán sokat javult a bútorellátás. De vajon milyen a helyzet vidéken? Senec (Szene) nem messze van Bratislavától. Az ember azt gondolná, hogy aki sok pénzért szép bútort akar venni, az inkább felutazik a fővárosba, ott keresi, nem ebben a kis városban. — Vagy talán tévedek? — kérdem Puhaj Valéria üzletvezetőt. — Aki benéz hozzánk, az nem megy tovább. Elég nagy a kínálatunk. Egyegy bútorkiállítás után, mint például a tavalyi nitrai, ellepnek a vevők, azokat a bútortípusokat keresik, amelyeket a kiállításon láttak. Ha nincs, amit keresnek, kínálunk nekik hasonlót, s néha ez még jobban megtetszik, mint amit eredetileg akartak. Inkább az a baj, hogy a méret nem felel meg, hol hosszabb, hol magasabb a keresett szobafal, mint amilyen a lakásban elférne. — Tehát nem hiánycikk a bútor? — Nem. Két évvel ezelőtt még azon esengtünk, hogy több legyen a bútor mint a vevő, ma meg fordítva van, — mondja Poór Ilona raktári munkás. — Nálunk az utóbbi időben kevés az építkezés, és ezért a vevő is kevesebb. Meg aztán azt is megéreztük, hogy Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) és Tmaván megnyílt a kiállítótermes új üzlet. A vevők oda men-A trnavai „Bútorok háza" valóban vonzza a vásárlókat Sveda Jozef: — Nagy hiba, hogy nincs megfelelő kiállitótermünk... A bútor már nem hiánycikk. Amint a képeken is láthatjuk, az üzletben van belőle elég. De még mindig sok az utánajárás, ha kedvünkre valót akarunk venni. NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELEI 8