Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-11-29 / 47-48. szám

^ tk tíí ‘szovjetunióról? Kit ne érdekelne, mi újság van a barátainknál? Főleg ha olyan hosszú és mély barátságról van szó, mint ami­­lye^minket fűz a szovjet emberekhez. Sokan már közelebbi személyes isme­retséget is köthettünk itt járt szovjet vendégeinkkel, vagy fordítva, mi jár­tunk a Szovjetunióban. Ezeknek a ba­rátságoknak emlékét sok-sok ezer üd­vözlő lap, levél, ajándék, jelvény, el­cserélt emléktárgv őrzi. A lapunk hasábjain megjelenő, a szovjetunióbeli útirajzokra, riportok­ra, híres egyéniségekről neves embe­rekről, élenjáró kutatókról, sportolók­ról, dolgozókról írt portrékra olva­sóink is szívesen reagálnak, kifejtik véleményüket, megírják kiről, miről szeretnének olvasni. Az igazi barátságot valóban a meg­ismerés vágya melengeti. A megisme­résé, — hogy távoli barátainkról, éle­tükről, kultúrájukról egyre többet tud junk. A szovjet emberekkel nehéz időben pecsételtük meg barátságun­kat: pártunk forradalmisága a mai napig szorosan egybefonódik a világ első szocialista államának életével, forradalmi tapasztalataival. Napjaink­ban a barátság legfőbb jellemzője a kölcsönös gazdasági segítségnyújtás és kulturális együttműködés, és mind­annyian tudjuk, hogy ez a szövetség békénk és szocialista hazánk fejlődé­sének záloga. Sok mindent tudunk — tapasztal­tunk, olvastunk, hallottunk már bará­taink életéből. De ezeket az ismerete­ket időnként fel kell frissíteni, elmé­lyíteni. Erre kíván lehetőséget nyújtani la­punk előző, 45—46. számában indult „Ki mit tud a Szovjetunióról” című rejtvénypályázatunk. Kétrészes vetél­kedőnkben most a második forduló öt kérdését tesszük fel olvasóinknak, amelyekre a választ eddig közölt írá­sainkban megtalálhatják. A kérdések megfejtését levelezőlapra írják, és egy-egy forduló után 10 napon belül küldjék be szerkesztőségünk új címé­re: Nö szerkesztősége, 801 00 Bratisla­va, Martanoviéova 20. A borítékra ír­ják rá: „Ki mit tud a Szovjetunió­ról?" A helyes megfejtők között értékes tárgyi jutalmakat sorolunk ki, a nyer­tesek nevét ez évi 51—52. számunkban közöljük. A VETÉLKEDŐ DÍJAI: 1 díj: Értékes iparművészeti tárgy 2— 5 díj: orosz és szovjet festők reprodukciói 6—10 díj: népművészeti tárgyak 11—15 díj: orosz és szovjet iparművé­szeti tárgyak 16—25 díj: hanglemezek, könyvek II. KÉRDÉSCSOPORT i. A szovjet űrkutatás eredményeit ismeri az egész világ. Ők lőtték fel az első embert a világűrbe. Jurij Ga­garin utazása fontos határkő az űr­kutatás történetében. Azóta természe­tesen nagyot fejlődött az űrkutatás, s már több sikeres leszállást hajtot­tak végre a Holdon, a Lunohod segít­ségével végzett tudományos kísérletek pedig még ma is fantasztikusnak tűn­nek, s ugyancsak nagy port vert fel a Szojuz—Apollo közös szovjet—ame­rikai űrrepülés. Közben egy nő — Va­­lentyina Tyereskova-Nikolajevna — is megjárta a világűrt. Melyik évben tör­tént az 6 űrrepülése? 1961-ben, 1963-ban, 1964-ben? 2. Szovjetunió és Csehszlovákia kö­zött nemcsak a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtási Tanács megalakulása óta jó a gazdasági és politikai együtt­működés. Természetes, hogy ennek az intézménynek a létrehozásával ez az együttműködés még tervszerűbbé vált, így hatásosabbá is. A csehszlovák ipar, amely egyre nagyobb ütemben fejlődik, rengeteg olyan ásványi nyers­anyagot használ el és dolgoz fel, amelye­ket a Szovjetunióból importál. A Szov­jetunió ezeket az ásványi nyersanya­gokat nemcsak Csehszlovákiába ex­portálja, hanem a többi szocialista ál­lamba, és nagy mennyiségben a kapi­talista országokba is. Csehszlovákia melyik ásványi nyersanyagot impor­tálja a legnagyobb mennyiségben a Szovjetunióból: vasércet, kőszenet, 16 kőolajat? 3. Az orosz irodalom már a XIX. században ismert volt szinte az egész világon. Főleg a romantikusok alkot­tak olyan műveket, melyeket több nyelvre fordítottak már abban az idő­ben. A mai szovjet irodalom elköte­lezettségében, emberiességében ma is a legmegragadóbbak közé tartozik. A szovjet írók és költők munkái meg­számlálhatatlan mennyiségben jelen­nek meg angolul, franciául, németül és természetesen szlovákul és magya­rul is. Magyar nyelven legtöbb köny­ve egy, még az első világháború előtt született szovjet írónak jelent meg, aki költőként kezdte, s csak később tért át a prózára. A polgárháború ide­jén a Vörös Hadsereg tagjaként har­colt, a második világháború alatt pe­dig haditudósító volt. Magyarul meg­jelent könyvei közül egy nyolc kiadást is megért. Ez a könyv az alapiskolás diákok egyik legkedvesebb könyve. Kiről van szó: Valentyin Petrovics Katajevról, Pjotr Sztyepanovics Nyeporozsnyij­­ról, Viktor Szergejevics Rozovról? 4. A szovjet filmművészet nagy el­ismerésnek örvend. Ezt bizonyítják az utóbbi években a különböző fesztivá­lokon elért nagy filmsikerek, feszti­vál-győzelmek. Egyre több nagy nyu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom