Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-11-15 / 45-46. szám
Szlovákiában idén a cukorrépaterület 91,3 százalékáról gépek segítségével takarítják be ° répát. Ez 10,6 százalékkal több a tavalyi-Az előzetes számítások szerint az ez évi cukorrépatermés Szlovákiában meghaladja az 1 millió 737 ezer tonnát. H. ZSEBIK SAROLTA Egy cukorrépa zaléka répából, a többi nádból származó cukor. A szakemberek megállapítása szerint az 1975/76-os évben a cukortermés 6,5 millió tonnával növekedett az előző évhez viszonyítva s ezzel a világkészlet több mint kétmillió tonnával lett több. Ezt elsősorban az Európában megnövekedett cukortermés segítette elő. Az 1976/77-es évben azonban, és az utána következőkben is a világ cukortermésének csökkenését, legjobb esetben az azonos szinten maradását föltételezik. Abból indulnak ki, hogy a cukorrépa termesztése elért egy bizonyos határt, amelyet nehéz túllépni. A területet már egy országban sem lehet túlságosan bővíteni. Eddig bizonyos kimerítetlen tartalékok vannak még a hektárhozamok és a répa cukortartalmának növelésében. A másik oldalon pedig a cukornád termesztésében. A cukorfogyasztás azonban megállíthatatlanul tovább emelkedik. Ezt elsősorban a föld lakosságának egyre gyorsabb ütemű gyarapodásával lehet magyarázni. A számítások szerint 2000-ben a világ cukorfogyasztása eléri majd a 150—180 millió nánként a következő években sem süllyedt már a 220 Lstg alá. Ez a világpiaci magas ár befolyásolta és hovatovább, annál inkább gátolja a fogyasztás növekedését. A kapitalista államok ezt a problémát sajátos módon igyekeznek megoldani; növelik a fogyasztói árat, s így az árakban föllépő növekedést a lakossággal fizettetik meg. A fejlődésben levő országokban még ennél is roszszabb a helyzet, mert nekik sok esetben nincs elég pénzeszközük ahhoz, hogy az igényeket kielégítő — még ha nagyon szerény igényekről is van szó — cukrot a világpiacon ilyen magas áron meg tudnák vásárolni. S amíg a kereslet nagyobb mint a kínálat, addig az árak csökkenésével, sőt még a stabilizálásával sem lehet nagyon számolni. Hol áll Csehszlovákia ebben a cukorharcban? Egyszerű lenne rámondani: jó helyen. Fedné is ez a valóságot, mégsem lenne teljes. Ha azt a tényt vesszük figyelembe, hogy kis ország lévén, a világ cukortermésének a 0,9 százalékát állítjuk elő, s a világpiacra kerülő cukor 0,9 százaléka Csehszlovákiából származik, akkor elégedettek lehetünk. Mert a "ijfjjzzj |_] I__I kockacukor Kristályos szemcsék, pontosan méretezett hófehér kockák, puha — vagy jó kemény — porrögök. így kerülnek hozzánk. És nem telik el egy nap, hogy ne lenne szükség rá. Mindjárt a reggelinél az asztalra kerül. Délelőtt a kávéscsésze mellé teszszük. Az ebéd, a vacsora készítésénél sem nélkülözhetjük. Ha nem is közvetlen formában, de megtalálható a süteményben, üdítőitalban. Aránylag sokat fogyasztunk belőle. Nem kell vele takarékoskodni, mert van belőle elég. Az ára sem magas, nem gátolja a fogyasztását. De vajon így van-e ez mindenütt? Világviszonylatban is van belőle elég? Honnan kapjuk a „fehér aranyat”, és mit jelent számunkra? Ilyen kérdések aligha jutnak eszünkbe, amikor a cukortartó felé nyúlunk. Pedig most, amikor a cukrot egyre jobban megbecsülik, nem csak a hazai, de a világpiacon is, s egyre keresettebb árucikké válik — jó tudni róla egyet-mást. Mert egy kicsit, mint fogyasztók és mint termelők is mindnyájan hozzájárulunk ahhoz, hogy mindenki asztalára jusson belőle. A VILÁGPIACON Az utolsó években nagyon megnőtt a cukor gazdasági jelentősége. Világviszonylatban emelkedett a cukorfogyasztás, s ennek természetes következményeként a termelése is bővült. Am egy-egy év között jelentős különbségek mutatkoznak, amelyet elsősorban a termés mennyisége, az árak változása, a fogyasztás szab meg. 1970-ben például a világ cukortermése 74,3 millió tonna volt, 1974-ben elérte a 81 millió tonnát, de rá egy évre már másfél millióval csökkent. A világ lakosságának évi cukorfogyasztása 80 millió tonna körül mozog, ennek kb. negyven szátonnát, tehát a mai fogyasztásnak a kétszerese lesz. Már magában véve. ez a tény is komoly feladatok elé állítja a cukortermelő országokat, s nem kis problémát okoz majd azoknak, akik saját termésük hiányában a világpiacon kénytelenek a cukrot megvásárolni. 1970-től a világ cukorkészlete ugyanis minden évben csökken, s ez csaknem törvényszerűen magával vonja az áremelkedést. Az utolsó hat évben a világpiacon egy nyersanyagnál sem figyelhettünk meg olyan magas áremelkedést, mint a cukornál. Például 1970-ben egy tonna cukor ára a londoni börzén 40,40 Lstg volt. A következő években ez már szinte ugrásszerűen emelkedett, s rendkívüli magasságot ért el az 1974-es évben, amikor januártól novemberig 143 Lstg-ről 650-re növekedett. Természetesen ez az abnormálisán magas ár nem maradhatott meg tartósan, de a cukor ára toncukor ma aranyat jelent a szó csaknem szó szerinti értelmében. Olyan keresett árucikk, amelyért szívesen felkínálnak bármilyen terméket. Ám ha azt nézzük, hogy 1970-ben a csehszlovák cukortermelés még az összvilágtermelés 1,6 százalékát alkotta, akkor feltehetjük a kérdést: Miért maradtunk le, mi idézte elő a csökkenést? Azonban még ennek ellenére is jól állunk ezen a téren. Mert ha az utóbbi években a világpiacon általunk eladott cukor mennyisége csökkent is, az áremelkedés következtében az érte kapott összeg növekedett. Például ha az 1970-es évet vesszük alapul, s ezt 100 százalékként határozzuk meg, akkor 1975-ben ehhez képest az exportált mennyiség 70,6 százalékra csökkent, viszont az értéke 313 százalékra növekedett. Tehát hazánk cukor-exportálásának továbbra is nagyon fontos közgazdasági jelentősége van. Mindez megköveteli, hogy a cukorrépa termesz-