Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-07-12 / 27-28. szám

AMIKOR A LEGNAGYOBB szükség lenne rá

„Nálunk éppen akkor csukják be az óvodát, amikor a legnagyobb szükségem lenne rá. Mezőgazdaságban dolgozó idénymunkás vagyok, nyáron át dolgozom. S mivel az óvoda augusztusban zárva lesz, nem tudom hol elhelyezni négyéves gyermekemet, kénytelen leszek itthon maradni. Nem kellene -az óvodák funkcióját jobban összhangba hozni a dolgozó nők érdekeivel?...“ (V. Lajosné leveléből)

„Tavaly egy egész hónapon át — éppen a legnagyobb melegben, a gyerekek számára legjobb időben, a fiam be volt zárva a lakásba. Az óvoda üzemeltetése szünetelt, s nem találtam jobb megoldást. Itthon nem maradhattam, reggel, amikor elmentem otthonról, elláttam jó tanácsokkal, ennivalót készítettem neki, és rázártam az ajtót. Mondanom sem kell, egy hónapig milyen volt a munkateljesítményem ...“ (D. Lászlóné leveléből)

„Előre félek a nyártól. Az óvoda bezárása miatt tavaly magammal hordtam ötéves kislányomat a munkába. Egyszer még elnézték... De most mit mondok majd? Nem lehet ezt a kérdést máshogy megoldani?...“ (K. Vilmosné leveléből)

Más-más helyről érkeztek a levelek, és példaképpen még a többiből is idézhetnénk. A kérdés, ami a levelek íróit foglalkoztatja, nem ismeretlen. A három-hat éves gyermekek szülei panaszkodnak, hogy a nyári óvodai „szünidő“ miatt szükségmegoldást kénytelenek keresni, ami gyakran nem a legmegfelelőbb sem a szülő, sem a gyermek számára. A legtöbb — és legjobb esetben a nagymama siet segítségükre, aki egyébként is sokat segít az unokák gondozásában, nevelésében.

A Verká Maca-i (nagymácsédi) óvodában kerestünk választ arra, hogyan lehet az említett pana-TÖBB

lEVH

szokat gyakorlatilag megoldani. Megkérdeztünk néhány szülőt és nagyszülőt: ők vajon hogyan csinálják?

Bugyi Lajosné: — Két óvodás gyermekem van. Ügy tervezzük, akkor vesszük ki a szabadságunkat, ha az óvoda zárva lesz. Itthon maradunk, mert építkeztünk, a ház körül is lesz mit tenni. így azután nem lesz gondunk a gyerekek miatt.

Kovács Ferencné: — Minden unokámat én kísérgettem az óvodába. Ugyanazt teszem a két legkisebbel is. Csak azért esik most néha nehezemre, mert fáj a lábam.

Gál Lajosné a kapuig kíséri az unokáját: — Sietnem kell. mert a másik lányomé még az ágyban vár rám — mondja.

Vígh Józsefné, Gál Istvánné, Farkas Veronika is elmondták, hogy néha már nehezükre esik. az unokák körül futkosni, de hát jobb megoldás híján segíteni kell a fiataloknak. A nyári szünidőben is. ha majd az óvoda zárva lesz néhány napig.

Az óvoda igazgatója, Rátcz Zoltánná azt mondta, hogy természetesnek tartják a nagymamák segítségét. Így aztán az sem okoz különösebb gondot, ha egy-két hétre becsukják az óvodát.

— Itt eddig még senki sem panaszkodott, hogy nincs kire bíznia a gyermekét. Igaz, igyekszünk is a lehető legegyszerűbben megoldani a problémákat. A szabadságok idejére kisegítő, helyettesítő erővel oldjuk meg a kérdést, de úgy, hogy az állandó alkalmazottak fele legalább itt maradjon. Csupán arra az időre kell bezárni az óvodát, amíg a nagytakarítás és az épület festése, fertőtlenítése tart. de két hét alatt elvégezhető, nem okoz különösebb gondot a faluban. Legalább is a szülői értekezleten senki sem említette.

Polák Piroska tanfelügyelőtől azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az előírások értelmében járnak el, és hogy járásukban, a galántai járásban az óvodák nyári szüneteltetésével nem fordultak elő megoldatlan helyzetek.

Ilyen értelemben nyilatkozott Mészáros Zsuzsa is a Nővé Zámky-i (érsekújvári) járás óvodáinak tanfelügyelője:

— Az óvodák nyitva tartásával kapcsolatban nemcsak a pedagógiai, de a szociális szempontokat is szem előtt tartjuk. Vagyis, ahogy a szülők érdeke kívánja, aszerint tartjuk a nyári szünetet. Végeredményben saját kezűleg írt óhajuk szerint dönt az óvoda vezetőségének tolmácsolása alapján a hnb, mint illetékes szerv. Ez szabály, amelyet már tíz éve érvényesítünk a gyakorlatban.

— Az a tapasztalatunk, hogy sok szülő veszi ki nyáron a szabadságát, ezért csökkent létszámmal üzemeltetjük általában az óvodákat. így nagyobb nehézség nélkül is meg tudjuk oldani a szükséges fertőtlenítést, nagytakarítást. Kevesebb gyerek könynyen elfér az óvoda egyik helyiségében, vagy nyár lévén, a kertben, így addig az óvoda többi helyiségét kifesthetik. Nagyobb helyen, ahol két vagy több óvoda van, egy helyen gyűjtik össze a kicsiket. Az érsekújvári járásban nincs panasz az óvodák nyári szünete miatt.

Firtatjuk az okot, mi adta a tollat rrtégis a szülők kezébe, — ha más járásokból is —, hogy panaszukat megírják. Miért nem oldják meg mindenütt közmegelégedésre az ovik nyári nyitvatartási idejét^

MINDENNAPOK ILLEMTANA

Fiúk és lányok

A férfiak és nők kölcsönös kapcsolatában az illemszobályokat is bizonyos fokig a nemek különbözősége színezi. Vonatkozik ez a fiatal fiúkra és fiatal lányokra is.

A serdülőkor magával hozza a fiúk és lányok fokozott érdeklődését egymás iránt. Ezt az érdeklődést kezdetben a világért sem vollanák be, még önmaguknak sem, s mindenképpen igyekeznek leplezni. Nemcsak hogy teljes közönyt színlelnek, hanem .mélységes megvetést" tanúsítanak a másik nem iránt, s ezt tudtára is adják a világnak faragatlanságukkal, udvariatlanságukkal, ha úgy tetszik neveletlenségükkel. Nagy hiba, ha a szülők nem látnak e mögé a »lehetetlen viselkedés," mögé... A fiúk, ha már tudatára ébredtek annak, hogy a másik nem tulajdonképpen nagyon is érdekli őket, általában rendesen, udvariasan viselkednek a lányokkal — ha négyszemközt vannok. De ha már többen vannak együtt, szinte hősködnek feltűnő farogatlanságukkal.

20

A lányok lelkileg előbb érnek, mint a fiúk, előbb tudnak maguknak parancsolni és ez viselkedésükön, magatartásukon is meglátszik. Nem lenne okos dolog, ha a lányok »szemet szemért, fogat fogért* alapon a durvaságra durvasággal válaszolnának.

Külön kell hangsúlyoznunk, hogy ebben a korban elsősorban a szülők példájának a legnagyobb nevelő hatása mind pozitív, mind negativ értelemben. Sok fiatal öntudatlanul is a szüleit utánozza a fiúkkal, illetve a lányokkal szemben.

Az iskolára ezen a téren is fontos nevelői feladat hárul, mivel a fiúk és lányok többet vannah együtt, mint otthon a családban a testvérek. S nemcsak az osztályban, hanem az iskolán kivüli tevékenységben is. Itt viszont az ifjúsági szervezel tehetne sokat a serdülők udvariasságra nevelésében, a társaságbeli viselkedés szabályai elsajátításának érdekében.

Elsősorban azt kell megértetnünk a fiotal fiúkkal és lányokkal, hogy minden ember mindenekelőtt önmagával szemben, önmagáért, önmaga iránti tiszteletből udvarias. Vagyis semmiképpen sem az, hogy ha ,te olyan vagy, akkor én is olyan leszek". Az önmagunk iránti tisztelet, az önbecsülésünk nem szabad, hogy megengedje a köl-