Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-07-12 / 27-28. szám
Jelenet az izai (izsai) színjátszó csoport előadásából A párhuzamos fejlődés igénye Csehszlovák hazafiságunkat, nemzetiségi öntudatunkat jelentősen erősítik művelődésünk országos fórumai — rendezvényei, amelyeken amatőr művészeti mozgalmunk élenjárói évek óta részt vesznek. A népművészeti seregszemlék (Zseliz, Gombaszög, a Tavaszi szél...) mellett az amatőr mozgalom más művészeti ágaiban megrendezett fesztiválok (Kodály-napok, Jókai-napok) ösztönző erőként is hatnak a mozgalom aktivistáira. A június elején lezajlott XIII. komárnói (komáromi) Jókai-napok résztvevőitől kérdeztem meg: Milyennek ítélik a sok szereplőt megmozgató rendezvényt? Tarics János, a MATESZ tagja, a komáromi színjátszó csoport rendezője: — Tapasztalataim szerint a Jókai-napok mérlegének nyelve az irodalmi színpadok felé billen. Tőlük progresszív törekvést láthatunk. Témaválasztásuk is sokrétűbb. A színjátszó csoportok megmaradtak a hagyományos eszközöknél. Kevesebb a merész újítás, a korszerűbben színpadra vitt előadás. Szerintem ennek az az oka, hogy a rendezők többsége az idősebb generációból kerül ki. Alig találkoztam egykét fiatallal, aki színjátszó csoportot vezetnek. Ennek ellenkezője tapasztalható az irodalmi színpadoknál. Fiatal rendezők és szereplők munkája nyomán minden esetben frissebb, korszerűbb produkció születhet. A kiút nyilvánvaló. Kell, hogy a színjátszó csoportok repertoárjában a mai témájú darabok kerüljenek előtérbe. Az utóbbi években egyre több mű születik, amelyek a társadalom fonákságait vígjátéki eszközökkel bírálják. Csoportunk darabválasztását is igyekszünk ilyen irányba terelni. Elvem: Ha valamilyen betegség ellen gyógyszert kell bevenni, vegyük azt be édesen. A társadalmi problémákra is ez érvényes, mivel egyikünk sem szívesen viseli el a közvetlen bírálatot. Fésűs Zita, komáromi néző: — A szavalok és prózamondók versenye nem emelkedett a Jókai-napok sok éves átlaga fölé. Egyik oka ennek az lehet, hogy a tavalyi győztesekből alig vettek részt a seregszemlén. Meglepően jó szavalókat hallhattam a felnőtt kategóriában, amely hosszú évek óta először nagyon kiegyensúlyozott és erős volt. Az irodalmi színpadok műsora az általam eddig látott évfolyamok legérettebb produkcióiból állt. Örömmel fogadtam, hogy irodalmi színpadaink dramaturgiájában a hazai magyar líra az őt megillető arányban kapott helyet. Végre van egy olyan együttesünk is, amely az 1930-as évek csehszlovákiai magyar munkásmozgalmának dokumentumait sikeresen ötvözte a lírával a koáicei (kassai) Szép Szó Irodalmi Színpadra gondolok, akik a Kassai Munkásban megjelent korabeli dokumentumszövegek alapján állították össze műsorukat. Nagyon tetszett még a bratislavai Forrás Irodalmi Színpad „Jajszó nélkül“ című összeállításában az őszinte, fiatalosan bíráló hang. Kómár Gizella, az izai (izsai) színjátszó csoport tagja: — Megtiszteltetés számunkra, hogy szerepelhettünk a Jókai-napokon. Ügy hiszem, ez lehet egyetlen jutalma annak a munkának, amelyet hosszú hetekig, hónapokig egy-eg.v darab betanulására fordítunk. Szükséges és fontos, hogy a fejlődés érdekében legyen öszszehasonlító fórum, s ezt a küldetését a Jókai-napok jól teljesíti. Izsák Lajos, az izsai színjátszó csoport rendezője: — Elégedett vagyok a Jókainapok rendezésével. Csupán az esti műsorok népszerűsítésében láttam hiányosságokat. Ennek tudható be, hogy egy-két esetben a színjátszó csoportok félig telt nézőtér előtt szerepeltek. A csehszlovákiai magyar sajtó is többet foglalkozhatna a Jókai-napok népszerűsítésével. Két-három csoport bemutatása kevés ahhoz, hogy országos érdeklődést keltsen. Négy résztvevő, négy vélemény. Egy azonban mindegy'kben közös: A párhuzamos fejlődés igénye az egyes amatőr művészeti ágakban. D. I. < > О < 2 z oé < rvi m Э T b Ő u. Akiket már nem kell bemutatni — a Fonográf Rubettes — akik millióknak szereztek kedves perceket a „Sugar Baby Love" című slágerükkel ■fj J év után új színhelyre költözött a feszti!|И§1 vál, s ez a helyszín előnyére vált. ' Ж1? A sportcsarnok játékterén kialakított színpad uralkodó méreteivel, díszleteinek ötletessegevel, a nézők lelkesedésével szinte már egy-egy sportverseny légkörét idézte. Az elhangzott dalok többsége megérdemelten aratott sikert. A közönség és a szakmai zsűri véleménye a legtöbb esetben megegyezett. Pavol Zelenay és Lubos Zeman Pár hangjegy című fesztiválnyertes dalát Jana Kociánovával már a bemutatón együtt énekelte a közönség. A külföldi versenyest előadói közül leginkább a magyar Bódy Magdi és a jugoszláv Zoran Milivojevics lopta be magát a közönség szívébe. A nemzetközi könnyűzenei fesztiválok sorában a Bratislavai Líra az egyedüli rendezvény, ahol a hazai fiatal, most kezdő előadók is helyet kapnak. A négy napig tartó fesztivál igazolta a rendezők elképzeléseit. A nagyobb befogadóképességű nézőtér lehetővé tette, hogy azok is közvetlen részesei legyenek a hazai és külföldi dalok versengésének, akiknek ezek a dalok íródtak — a fiatalok. Elsősorban az ő érdemük, hogy a líra megfiatalodott.
