Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-05-31 / 21-22. szám

Harminckét éves. főiskolát végzett, gyermektelen, elvált asszony ismeretséget kötne egyedülálló, őszinte férfival 40 éves korig. Jelige: „Csalódott". Negyvenhat éves, 176 cm magas, gyermektelen, elvált gépkocsivezető vagyok. Sze­retek olvasni, szórakozni. Na­gyon egyedül érzem magam. Társaság hiányában ezúton lánnyal megismerkedni. Fény­képes levelek előnyben. Jelige: „Hosszú forró nyár". Huszonöt éves. 170 cm ma­gas, komoly, szolid lány va­gyok. Társaság hiányában ezúton szeretnék komoly, be­csületes fiatalemberrel, vagy elvált férfival megismerkedni, akivel megoszthatnám örömö­met, bánatomat. LEVELEZNÉNK Becsületes, jószándékú férfi SZERETNÉK RÁTALÁLNI szeretnék hasonló korú nővel megismerkedni, barátságot kötni. Komoly szándékú nő levelét „Gyöngéden ölelj át" jeligére várom. Harmincéves, 184 cm ma­gas technikus vagyok. Szere­tek olvasni, szeretem a ter­mészetet. Társaság hiányában ezúton szeretnék hasonló ko­rú szimpatikus, szolid, intelli­gens lánnyal megismerkedni. Jelige: „Kikelet“. Huszonkét éves, 168 cm magas, fekete hajú, komoly természetű fiú vagyok. Most töltöm a katonai szolgálatot. Szeretem a zenét, a társasá­got és a természetet. Szeretnék korban hozzám illő (18—21 éves) komoly levelét „Egy gyermek nem akadály" jeligére várom. Az életben sokat csalódott nő 44—48 éves, lélekben gaz­dag férfi ismeretségét keresi, aki szintén szeretetre, boldog­ságra és megértésre vágyik, úgy mint ő. Becsületes férfi levelét „Fe­lejtsük, hogy bánat is van" jeligére várom. Tizennyolc éves, 162 cm magas, középiskolai diáklány vagyok. Szeretek olvasni, sze­retem a természetet. Nagyon zárkózott, nehezen ismerkedő lány vagyok. Ezúton szeretnék komoly, intelligens bratislavai, vagy Bratislava környéki fiú­val megismerkedni. Becsületes fiú levelét „Hó­virág" jeligére várom. Két tizennégy éves Vei­ké Ida-i (nagyidai) barát­nő szeretne hasonló korú fiatalokkal levelezni. Ked­velik a beatzenét és a sportot. Címük: Trembecky Eszter, 044 55 VeTká Ida, ul. Cervenej armády 145, okres Kosice — Horkay Éva, 044 55 Vel'ká Ida, ul. Cervenej armády 118, okres Kosice. Veiké Dravce-i fiatal ol­vasónk szeretne 16—17 éves lányokkal, fiúkkal le­velezni. Szereti a tánc- és a beatzenét. Címe: Petik Katalin, 985 42 Vefké Dravce 167, okres Luce­­nec. Tizenhárom éves Vel'ké Blahovó-i (nagyabonyi) kislány szeretne hasonló korú fiatalokkal magyar nyelven levelezni. Szalvé­tát és bélyeget gyűjt. Cí­me: Bende Angéla, 930 01 Vel'ké Blahovo, okres Du­­najská Streda. Tizenhárom éves Král'o­­ná n/Váhom-i (vágkirályfai) diáklány szeretne hasonló korú fiatalokkal magyar, szlovák, orosz nyelven le­velezni. Szereti a beat­zenét, képeslapokat gyűjt. Címe: Papp Erzsébet, 925 91 Králová n/V. 387, okres Galanta. Ez igen! A rohamosan növekvő gépkocsi­­park miatt egyre nehezebb minden városban parkolóhelyet találni, így Lucenecen (Losoncon) a belváros­ban is. Hétköznapokon különösen nagy a torlódás, bár az illetékesek igyekeznek mindent megtenni a za­vartalan forgalom érdekében. Az már nem rajtuk múlik, hanem a gépkocsivezetők ügyességén, hogyan éviekéinek ki, ha autójuk beszorul két másik gépkocsi közé. Legtöbb­ször centimétereken múlik, hogy a legnagyobb elővigyázatosság és ta­pasztalat mellett is meg ne nyomja, vagy karcolja valaki a mellette, vagy mögötte parkoló kocsit. Ha mégis megtörténik, a kárt okozó rendszerint igyekszik minél előbb el­tűnni, vagy ha a szerencse nem kedvez neki és összetalálkozik a károsulttal, kölcsönösen emlegetik egymás fel- és lemenő rokonait, nem a legjobb értelemben. Szinte hihetetlen, de a napokban éppen az ellenkező esetnek voltam szemtanúja. Egy fiatal nő lavírozás közben a Moszkvicsával kis neki­­ütődéssel eltörte az előtte parkírozó Zsiguli stoplámpáját. Amikor ezt észrevette, nem illant el a helyszín­ről, ahogy a legtöbben tették volna, hanem bement a legközelebbi alkat­­rész-szaküzletbe, vett egy stoplám­pát és türelmesen megvárta, amíg a Zsiguli tulajdonosa, egy idősebb férfi kijött a szemközti ruházati bolt­ból. Azután mentegetőzve átadta a lámpát, és kölcsönös udvarioskodás után mindketten mosolyogva mentek az útjukra. Mintha mi sem történt volna. KANIZSA ISTVÁN Ejnye! Az ember nem tud mindent meg­érteni az életben. Számomra például a relativitás-elmélet örök titok ma­rad. Oehát enélkül azt hiszem, elélek még egy ideig. Már kellemetleneb­bek azok az érthetetlen dolgok, amelyekkel az ember oly sokszor találkozik közönséges hétköznapo­kon, s amelyektől az egészségre kórosan emelkedik a vérnyomás. Ilyen kellemetlen pillanatot szer­zett nekem a bratislavai Prior áru­ház tavaszi kirakata. Vonzó, szép modellek, úgy az első pillantásra elfogadható árak, nosza egy kis költségvetés: vágy—szükség—pénz­tárca, összeadok—kivonok, osztok— szorzók. A végösszeg szerint meg­vehető az a háromrészes, kötött, fehér, nyári kompié és egy virágos ruhaanyag. De hiába tudtam ilyen szépen összehangolni a döntő té­nyezőket, hiába végeztem számoló­művészhez méltó matematikai mű­veletet, az áhított kompié és ruha­anyag előtt nem árcédula, hanem a következő tábla állt: „NEM ELADÓ! A KUTATÓINTÉZET MINTA­DARABJAI!" Eddig úgy tudtam, hogy a kira­katba az árusításra szánt holmit rak­ják ki. A kutatóintézetek minta­darabjait pedig kiállításon szokták bemutatni. És íme, itt magaslik előttem az értelmetlenség komor fala: miért kell a kirakatot össze­keverni a kiállítással? Miért kell az amúgyis könnyen szárnyaló női kép­zeletet így ingerelni? Miért rakják az üveg mögé a mézet? Természetesen, a nagy áruházak és a kutatás együttműködése több mint kívánatos. De más formában. Akkora áruházban mint általában a Prior-áruházak, bizonyára akad egy-két tenyérnyi hely — akár a ki­rakatban, de elkülönítve a többi árutól — a mintadarabok bemuta­tására. Ugyanis ha ez a gyakorlat elterjedne, akkor attól tartok, hogy rövidesen a kutatás is megrendez­heti a maga kis kiállítását — a csa­lódott és elkedvetlenedett vevők kollekciójából. Akik azért sem vásá­rolnak mást, ha nem kapják meg, amit a kirakatban maguknak kisze­meltek. Mellesleg a csalódott vásár­ló nem gyarapítja a forgalmat sem.- láng — A FELNŐTT EMBER FOGAZATA A kultúrához hozzátartozik a test kultusza is. Kultúrember törődik ma­gával, ápolja a külsejét. Az ápoltság­­hoz hozzátartozik a rendben tartott fogsor is. Sajnos, kevés kivétellel ha­zánk lakossága csak akkor megy fog­orvoshoz, ha fáj a foga. Ez pedig baj. Már említettem, hogy a mai orvos­­tudomány fő feladata a prevenció vagyis a megelőzés. Az egészségügy minden ágazatában igyekszünk ezt az elvet érvényesíteni. Az iskolásgyermek fogával az isko­laorvos törődik, aki félévenként fölül­vizsgálja a gyerekek fogait. A fog­szuvasodást is igyekszünk megelőzni azzal, hogy félévenként nátriumfluori­­dos ecsetelést végzünk, 2 százalékos nátriumfluoridba mártott vattacsomó­val, vagy az egyszerűség kedvéért fog­kefével és öblítéssel. Kozmetikai üzemeink tudományos kutatások alapján készítik a külön­böző fogkrémeket és szájvizeket, ame­lyek mind arra szolgálnak, hogy a fog­szuvasodást megakadályozzák. A fel­nőtt embernek magának kell törődnie a fogaival. Kívánatos, hogy féléven­ként felkeresse a fogorvosát fogainak az ellenőrzése végett. Erre sokan cso­dálkozva mondják: ha nem fáj a fo­gam, akkor nem is lyukas, miért vá­rakozzak a fogorvosi rendelő előtt. Ha pedig elkezd fájni, akkor úgyis rög­tön oda megyek. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy az apró lyukat egyszeri ülésre és a mai műszaki vív­mányok alapján fájdalommentesen be lehet tömni, de ha fáj a fog, az azt jelenti, hogy a fogideg van megtámad­va, ezért a fogat plombálás előtt ke­zelni kell, sőt előfordulhat, hogy az ideget is meg kell ölni. Ha nincs ideg, akkor nincs fájda­lom, örül a páciens. Igen ám, de a ha­lott fog sokszor elszíneződik, vagy gra­­nulon — azaz gennyzacskó keletkezik rajta. Ez a gennyzacskó azután az egész szervezetre hat, mert gennyes gócot alkot. Ez néha fáj kicsit, de az elmúlik, és az átlagember nem is tud­ja, hogy melyik fogán van granulon. A gennyzacskó tartalma azután — amely baktériumok, toxinok és aller­­genek keveréke — bizonyos időközök­ben kiürül, a vérkeringésbe jut és így a vér útján különböző szervekbe ke­rül, ahol másodlagos fertőzést okoz. Pl. megtámadja az ízületeket, az izmo­kat, a vesét, a szívet, sőt néha a tü­dőt is. Hogy milyen fájdalmas egy ízületi gyulladás, vagy egy vesegyulla­dás, arról nem is kell beszélni. És egy szívizomgyulladás következményei ki­számíthatatlanok. Kb. 30 éve annak, Amerikában az volt a divat, hogy minden elhalt idegű fogat kihúzattak. Ez azután olyan méreteket öltött, hogy néha már 25 éves amerikaiak is fogprotézissal szaladgáltak. Semmit sem kell túlzásba vinni, de jó lesz, ha fogfájás nélkül is félévenként fel­keressük a fogorvost. Milyen esetekben húzunk fogat? Amikor már más megoldás nincsen. Ha a fog úgy letöredezett, hogy már csak a gyökér van meg és sem betö­mésre sem korona alá nem alkalmas. Ha olyan akut illetve heveny fog­gyulladásról van szó, ahol már más segítség nincs. Húzunk azután még mozgó fogat, meg olyant, amelyik kozmetikai szempontból rontaná eset­leg egy fogpótló esztétikai hatását. Mi történjék foghúzás után? A ki­húzott fogat helyettesíteni kell, mert egyrészt a foghíjas ember csúnya, másrészt meg fog nélkül nem lehet a táplálékot rendesen megrágni és ennek néha komoly következményei vannak. Államunk bizonyos előnyöket bizto­sít egyes hivatásokban dolgozóknak, így a 42/166 törvénycikk 59 § alapján színészek, tanítók, diplomaták, tehát olyan dolgozók, akiknél fontos a be­széd és foglalkozásuk megkívánja, hogy állandóan emberek között legye­nek, a fogpótláshoz pausál, vagyis olcsóbb áron kapják a felhasznált fémet és a munka is ingyenes. Vonat­kozik ez a törvény még a állapotos asszonyokra szülés előtt és szülés után hat héttel, azután azokra a 18 éven aluliakra, akik valamilyen baleset folytán valamelyik fogukat elvesztet­ték, olyan dolgozókra is, akiknek szervezete állandóan savak hatásának van kitéve. A törvénycikket nem ismertetjük részletesen, csak rá aka­runk mutatni, mennyi kedvezményt biztosít államunk egészségügyi téren is, tehát használjuk ki az alkalmat és forduljunk bizalommal a fogorvoshoz. Dr. CÍLEK JÚLIA 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom