Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-05-17 / 19-20. szám

MEGVÁLASZTOTTÁK ШКР VEZETŐSÉGÉT CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA XV. KONGRESSZUSÁNAK BEFEJEZ­TÉVEL MEGVÁLASZTOTTÁK PARTUNK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁT, ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGÁT ÉS A CSKP KB VEZETŐ SZERVEIT. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRÁVÁ ISMÉT GUSTAV HUSAK ELVTÁRSAT VÁLASZTOTTÁK MEG. ÖRÖMMEL KÖZÖLJÜK OLVASÓINKKAL, HOGY A CSKP KB TITKÁRSÁGÁNAK ÜJ TAGJAI KÖZÖTT SZEREPEL MARIE KABRHELOVA ELVTÁRSNŐ, A CSEH­SZLOVÁK NÖSZÖVETSÉG ELNÖKE IS. MARIE KABRHELOVA GAZDAG MOZGALMI MÚLTRA TEKINT VISSZA. ÉLETÉ­NEK CSUPÁN NÉHÁNY ÁLLOMÁSÁT EMLÍTJÜK: 1970 ÓTA A TEXTILIPARI, RUHA­IPARI ÉS BŐRIPARI DOLGOZOK NEMZETKÖZI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE FŐTITKÁRA, KÉSŐBB TAGJA VOLT A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉGNEK: A CSKP XIV. KONGRESSZUSÁN MEGVÁLASZTOTTÁK A CSKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGÁNAK TAGJÁVÁ, ÉS 1974 ÁPRILISÁBAN A CSEHSZLOVÁK NŐSZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKÉVÉ, TOVÁBBÁ A NEMZETKÖZI DEMOKRATIKUS NŐSZÖVETSÉG TANÁCSÁNAK ÉS A BÉKE-VILÁGTANÁCSÁNAK TAGJÁVÁ IS. A MUNKAÉRDEMREND ÉS A GYŐ­ZELMES FEBRUÁR ÉRDEMREND TULAJDONOSA. Munkánk gyümölcse .... teljes mértékben és kizárólag csak tőlünk függ, attól, hogyan dolgo­zunk, milyen felelősségtudattal tekin­tünk kötelességeinkre, hogy saját munkaterületén ki-ki milyen magasra állítja a maga mércéjét. Ez különösen akkor válik előttünk egyre világosab­bá, nyilvánvalóbbá, ha а XV. párt­­kongresszus anyagai közül vissza­térünk Dubomír Strougal elvtárs elő­adói beszédére, amelyet a CSSZSZK 1976—1980-as évekre előirányzott gaz­dasági és szociális fejlődésének fő irá­nyairól tartott. Hogy ezt a mércét mennyire érde­mes és mennyire szükséges egy-két fokkal fölemelni, azt elért eredmé­nyeink bizonyítják. S itt hadd idéz­zünk néhány fontos dolgot Strougal elvtárs summázásából: „A növekvő jövedelmek, valamint a lakosság anyagi szükségletei kielé­gítésének mind nagyobb követelmé­nyei nagy igényeket támasztottak a hazai piac ellátásával szemben. Jelen­tősen bővült az élelmiszerek és az ipari fogyasztási cikkek piaca, javult a minőség és bővebb lett a választék. A lakosság az ötödik ötéves tervidő­szakban első ízben adott ki több pénzt ipari árucikkekre, mint élelmiszerre. Ez helyes tendencia, melyet a továb­biakban el kell mélyítenünk. A bioló­giailag értékes élelmiszerek, a hús, a tej és a tojás növekvő fogyasztása következtében csökken a lisztfogyasz­tás, és nem növekedett a zsiradékok, valamint a cukor fogyasztása. Kimagasló eredményekkel járt a társadalom gondoskodása a gyerme­kes családokról és az újházasokról. A társadalmi támogatás hozzájárult ahhoz, hogy az ötödik ötéves tervidő­szakban 22 százalékkal gyarapodott az élve született gyermekek száma, s ez­által Európában a harmadik helyre kerültünk. Hazánkban kezdenek túl­súlyba kerülni a kétgyermekes csalá­dok. Tavaly a gyermekes családoknak majdnem 14 milliárd koronát fizet­tünk ki, ami 5 milliárd koronával több, mint 1970-ben. Jelenleg 350 000 nő — anya él szülési szabadság lehe­tőségével, s közülük 240 000 részesül szülési segélyben gyermeke kétéves koráig. A nyugdíjbiztosítás eszközei az öt­éves tervidőszakban majdnem 30 szá­zalékkal gyarapodtak. Ez év január 1-től megvalósítottuk a nyugdíjren­dezést. Ezáltal átlagosan továbbbi 10 százalékkal növekedtek a nyugdíjak. Jó eredményt értünk el a lakáskér­dés megoldásában. A 614 000 lakás felépítése jelentős minőségi változás. Míg a negyedik ötéves tervidőszakban ezer lakosra számítva 31 lakást épí­tettünk, az ötödik ötéves tervidőszak­ban már 42-t. Ezáltal — Prágát és néhány további várost kivéve — sike­rült jelentősen enyhítenünk és helyen­ként ki is küszöbölnünk a korábbi lakáshiányt. Napjainkban a családok csaknem 60 százalékának van teljesen korszerű lakása. Az állami költségvetésből 214 mil­liárd koronát, vagyis csaknem a felé­vel többet fordítottunk az oktatás­ügyre. az egészségügyre, a kultúrára és a testnevelésre, mint az előző öt­esztendős időszakban. Csökkent az egy orvosra jutó lakosok száma, vi­szont bővült a bölcsődék, óvodák és az iskolák befogadóképessége. A Nem­zeti Front választási programjának megvalósítása során, és főleg a Z-akció keretében 25 milliárd korona értékű létesítményt építettek, ami majdnem négyszerié több, mint a negyedik öt­éves tervidőszakban. Az emberek aktivitása és kezdemé­nyezése lehetővé tette, hogy a nemze­ti jövedelem gyarapodásának több mint 90 százalékát a társadalmi mun­katermelékenység növelésével érjük el. Nagy összeget fordítottunk a beru­házásokra, 42 százalékkal többet, mint a negyedik ötéves tervidőszakban. Számos jelentős termelési egységet építettünk, pl. 12 villanyerőművet 2850 megawatt összteljesítménnyel, 12 millió tonna szenet fejtő hat bá­nyát, 1220 kilométernyi táv-gázvezeté­ket, csővonó és csőhegesztő üzemet, elektroacélművet, négy cementgyárat és 48 panelgyárat. Továbbá istállókat építettünk több mint félmillió szarvas­­marha és 1,2 millió sertés számára, majdnem 100 000 hektáron bevezettük az öntözést és lecsapoltunk majdnem 300 000 hektárnyi területet. Raktára­kat építettünk 2 millió tonna gabona befogadására, továbbá takarmányke­verékeket gyártó üzemeket és sok fontos élelmiszeripari üzemet. A tanulók több mint 6000 új tan­termet kaptak. Az általános iskolák­ban a férőhelyek száma 210 ezerrel bővült. Az óvodákban és bölcsődékben 100 ezerrel több gyermeket helyezhe­tünk el. Az iskolai éttermekben fél­millióval gyarapódott az étkezők szá­ma. A kórházakban és gyógyintézmé­­nyekben hatezerrel növekedett a férő­helyek száma. A kereskedelmi hálózat további 850 ezer négyzetméternyi területet kapott. A lakosság társadalmi munkájával az iskolák és a bölcsődék mellett 470 strandfürdő és úszómedence, 370 sportcsarnok és 240 tornaterem épült. 63 százalékra nőtt azoknak a lakosok­nak a hányada, akiknek lakása rá van kapcsolva a vízvezetékhálózatra.“ Lubomír Strougal előadói beszámoló harmadik részének már a címe sem érdektelen — „Dolgozóink boldogsága és elégedettsége érdekében“ — Az állampolgároknak nemcsak a javáról, hanem a boldogságáról, „ ... az ember sokoldalú fejlődéséről, alkotóképessé­geiről és magas fokú erkölcsi tulaj­donságairól való gondoskodás“ Strou­gal elvtárs előadói beszámolójában megelőzi a gazdasági élet egyes terü­leteivel foglalkozó fejezeteket. Nem fér hozzá kétség, hogy a szocialista fejlődésnek erre a fokára csak becsü­letes munkánkkal juthatunk el. És ez érvényes a jövőre nézve is: „Az életszínvonal emelkedését az eddiginél következetesebben kell kap­csolatba hoznunk a munka mennyi­sége és minősége szerinti elosztás el­vének érvényesítésével, vagyis az anyagi érdekeltség elmélyítésével. Számítunk arra, hogy a lakosság reáljövedelme 1980-ig 23—25 százalék­kal fog növekedni.“ Ez és sok más egyéb is tőlünk - a munkánktól — függ. — 1 — EpH A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Haraszti-Mészáros Erzsébet — Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB 2ivena kiadóvállalata, Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 801 00 Bratislava. Prazská 7 — Telefon: főszerkesztő: 468-21. szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bár­­mely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj az I. és a III. negyedévre 21,60 Kcs, a II. és a IV. negyedévre 25,20 Kcs — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli- és behozatali Szolgálata — PNS, Ústredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — intézi el. — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Címlapunkon Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180,— Ft, közületi 220,— Ft. Csekkszámlaszám MNB. 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. — Szedés és fotoretusálás: Vychodoslovenské tlaciame, n. p., 042 67 Kosice, Svermova 49 — Nyomja: Polygrafické B. Schreiber felvétele závody, n. p., Bratislava-Krasnany, Indexszám: 49413. 2"

Next

/
Oldalképek
Tartalom