Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-05-03 / 17-18. szám

1ИЩц|

VIETNAM - 1971

A KATONA HALALA - 1943

közei. Az emberi elme egyetlen rövidzárlatos pillanatában képes elpusztítani mindazt, amit addig alkotott.

Válaszúthoz érkezett fajunk, civilizációnk. Az egyik úton csak fokozni lehet az őrült fegyverkezési hajszát, amelynek nagyságát az alábbi adatok szemléltetik:

— az emberiség jelenlegi háborús, illetve fegyverkezési kiadásai két és félszer nagyobbak, mint az összes kormány egészségügyi célokat szolgáló kiadásai együttvéve

másfélszer meghaladják a művelődésre szánt összeget

— harmincszor magasabbak, mint a fejlődő országoknak nyújtott anyagi segítség összege

— világszerte összesen, közvetve vagy közvetlenül, mintegy 50 millió ember dolgozik a hadiiparban- csak 1970-ben a világon 23—24 millió ember állt fegyverben

— a világ valamennyi tudósának és mérnökének legkevesebb egy negyedét foglalkoztatja a hadiipar.

A másik út az, amelyet a józan ész fénye világít meg, s amelynek útmutatója az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja és a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumai. A béke megőrzése és megszilárdítása mindannyiunk ügye. Létünk, az egész emberiség fennmaradásának feltétele. Ezt fejezik ki John Donn költő híres sorai is, amelyeket Ernest Hemingway idéz Akiért a harang szól című, a spanyolországi polgárháborúról szóló regényében és amelyet a véres áldozatok árán kivívott szabadságra és békére emlékezve mi is felidézünk:

A Revue fotografie képanyagából

„Az ember nem sziget, nem önmagáért van, minden ember a kontinens egy kis darabkája, az óceán része ... Bármily halál kisebbé tesz engem, mert én az emberiség része vagyok és ezért soha se próbáld megtudni, kiért szól a harang, érted is szól."