Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-03-23 / 11-12. szám

FESSÜNK VAGY TAPÉTÁZZUNK ? Az emberek általában meglehetős viszolygással gondolnak a lakás festésére, a velejáró nagy felfordu­lásra, az utána következő megeről­tető takarításra. Mindezektől a házi „örömöktől“ megkíméli a családo­kat a manapság divatba jött tapé­tázás. Azt is mondhatnánk, hogy a helyiségek díszítésének ez a kor­szerű és tetszetős módja világszer­te elterjedt. Mivel sokan már nálunk is tapé­táznak festés helyett, jó lesz köze­lebbről megvizsgálni a kérdést, mi szól a tapétázás mellett és mi el­lene? Lássuk az előnyeit: A helyiségei hangulatossá, ottho­nosabbá teszi. A falak jóval tovább maradnak tiszták, mint a festés után, meg azután a tapéták általá­ban lemoshatok. A hátránya: hogy drágább a fes­tésnél és hogy felragasztása csak az első pillanatban tűnik egyszerű­nek. Valójában nem könnyű mun­ka — kézügyességet, türelmet és pontosságot igényel. Ezért ajánla­tos inkább szakemberre bíznL Ha a tapétázás mellett döntünk, alaposan meg kell fontolnunk a színt, a mintát. A szaküzletekben sok szép, változatos minta közt vá­logathatunk, de közben szüntelenül az egyes helyiségek berendezése, bútorainak színe, stílusa, szőnye­geink mintája és természetesen a szobák mérete és formája lebegjen a szemünk előtt. Ha az ízlésünk a tapéta kiválasztásánál csődöt mond, később inkább bosszúságunk, mint örömük lesz az egészből. Vegyük figyelembe azt is, hogy kis mintadarabokból, katalógusból nem lehet megítélni, hogy nagy falfelületen miképpen hat majd a tapéta. Ez irányban kérjük ki az üzletben elárusító szakember taná­csát. Általános tudnivaló, hogy: az élénkebb színű minták jól hatnak a sima, modern, világos bútorral berendezett lakásban. A szép stíl­bútorhoz viszont tompább színű, szerényebb mintájú tapétát válasz­­szunk. Ha sok képünk van, kerül­jük a nagy mintákat. Az élénk, erőteljes minták egyébként is ki­sebbítik a helyiséget, míg a függő­legesen vezetett, esetleg csíkos min­ta „megnyújtja“ a falakat. Ugyan­ezt a magasító hatást érjük el, ha a tapétát nem ragasztjuk a meny­­nyezetig, csupán a fal kétharmad részéig, s a felső szakaszt, valamint a mennyezetet egyszínűre festjük (nem feltétlenül fehérre, lehet krém, vagy más halvány pasztell­szín is). Akárcsak a festésnél, a tapétá­zásnál is lehet olyan megoldást al­kalmazni, hogy a szoba falai kü­lönböző színűek. Egy hosszúkás he­lyiségben például jól hat, ha egy fal más színű, mint a többi, a min­tának azonban egységesnek kell lennie. Ha a szoba napos, a legalkalma­sabb a hideg, sötétebb tónusú ta­péta: a kék, mélyzöld, tiirkiz színű: ha viszont északi fekvésű a helyi­ség, akkor a világos színek a he­lyénvalók. A sárga például borús időben is a napfény hatását kelti. A szőnyegmintájú tapéta olyan szobában mutat jól, ahol kevés a bútor és az egyéb berendezési tárgy. Kombinálhatjuk is a dolgot: élénk mintás tapétával borítsuk be az ablakkal szemközti falat, ami olyan benyomást kelt, mintha ez a fal közeledne az ablakhoz és a többi falfelület sokkal világosabb­nak tűnik. Ezzel a módszerrel „megrövidíthetjük“ az ablak felé megnyújtott szobát. Egyre divatosabbak a nagyvirá­gos minták, ezek azonban csak tá­gas helyiségbe alkalmasak. HOGYAN KÖTÜNK TURBÁNT ? Divatos és praktikus fejfedő a tur­bán. Kabáthoz, kosztümhöz, de még ruhához is viselhetjük, aszerint, mi­lyen anyagból készült. A mellékelt ábrákon bemutatjuk, hogyan lehet a turbánt könnyen és gyorsan meg­kötni. Kötött anyagból 15 cm széles (se­lyemből vagy más könnyű anyagból egyszerannyi szélességű) 170 cm hosszú sálat veszünk. Az anyagot a homlokunkra fektetjük úgy, hogy a lelógó végei egyforma hosszúak le­gyenek. Hátul a tarkón keresztbe rakjuk a sálvégeket, majd a fülön át előre hozzuk, a homlokunk fölött középen megint keresztbe rakjuk és lehúzva a tarkóra, betűrjük a sál­végeket. Végül elrendezzük a redő­­keí és készen van a turbán. M. KRASNOHORSKÁ 24 Középkorúaknak, teltkar­­csúaknak mutatunk be né­hány csinos modellt. Egyé­niségüknek megfelelő szín­összeállításban és kiegészí­tőkkel azonban fiatalok és idősebbek is viselhetik bár­melyiket. 1. Egybeszabott kockás ruha, csuklóig érő bő ujjal, hegyes kivágással. A kivá­gásban elhelyezett nagy gallér széle tű­zött. A hosszában elhelyezett zsebfedő és a széles mandzsetta ferdén szabott. Pu­lóverrel vagy kötött betéttel egészítjük ki. 2. Mintás kordbársonyból varrt két­részes ruha. A szoknya négyrészes, a ka­bátka lekerekített seszliben végződik. Élénk színű blúzzal egészítjük ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom