Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-03-23 / 11-12. szám
Ha reggel a Duna mellett állunk, láthatjuk, amint a felkelő nap fénye megcsillan a karcsú híd pillérkoszorújának ablakain. A visszaverődő fénysugarak széltében-hosszában körülölelik az ébredő várost. Csend és nyugalom van mindenütt, mert ebben az évben a pihenés napjára, vasárnapra esik az ünnep -Bratislava újjáéledésének évfordulója. Nemrég ünnepeltük a kerek jubileumot, felszabadulásunk harmincadik esztendejét, és már ismét lepergett háromszázhatvanhat nap az idő kerekén. A harmincegyedik békés tavasz A kedvező természeti feltételek mór a régmúlt időkben megalapozták Bratislava fejlődésének lehetőségeit, de a város teljes kibontakozása csak a Vörös Hadsereg általi felszabadítása — 1945 után indult. A több mint három évtized alatt a fejlődés legjellegzetesebb vonásai a következőképpen alakultak: Bratislavának a felszabadulás évében 143 227 lakosa volt, számuk 1975-ben már elérte a 340 ezret. A lakosság számának növekedése területi terjeszkedést is igényelt. Területet, ahol új lakások, középületek, üzemek épülnek fel. Az 1946-ban felmért 367,91 négyzetkilométer térség a környék hét községének a fővároshoz csatolásával az ötszörösére növekedett. A legjelentősebb gazdasági alapot a város területén az ipar képezi. Míg a 19. században az élelmiszeripar fejlődött, a 20. században olyan iparágak kerültek itt előtérbe, amelyeknek meghonosítását a természeti körülmények — mindenekelőtt a Duna — befolyásolta. A folyó megkönnyítette ugyanis a nyersanyagszállítást és biztosította a korszerű nagyüzemek fontos elemét, a vizet. Bratislavában egymás után épültek fel a nemzetközi viszonylatban is jelentős vegyi, elektrotechnikai, gépipari, építőipari, könnyűipari és természetesen a további élelmiszeripari üzemek. A felszabadulás utáni évek egyik legégetőbb problémája a lakáskérdés megoldása volt. Jelentős fordulatot hozott ezen a téren az 1960-as esztendő, amikor elkezdődött a korszerű lakónegyedek építése. 1946-tól 1970-ig 51 131 új állami, illetve szövetkezeti lakást adtak át fővárosunk lakosságának. Az ötödik ötéves terv pedig további huszonnégyezer lakással bővítette a meglevő lakásalapot. Az újonnan épített lakóházak mellett a régieket tatarozták és korszerűsítették. A fővároshoz csatolt községeket is közművesítették. A lakónegyedek mellett gyermekgondozó intézmények, iskolák létesültek, évről évre szélesedett és tökéletesedett az üzlet- és szolgáltatási hálózat. Az egészségügyi gondoskodást fővárosunk területén 88 egészségügyi körzete és 129 üzemi egészségügyi szolgálat látja el. Egészségügyi dolgozóink nagy jelentőséget tulajdonítanak a megelőző kivizsgálásoknak. Ilyen ellenőrző vizsgálaton az elmúlt évben egyetlen fővárosi központban — a Ladislav Dérerről elnevezett egészségügyi intézetben négymillió páciens vett részt. A szocialista kultúra fejlődésében nagy szerepe van a lakosság öntudatában végbe ment változásnak. A felszabadulást követő években oktatásügyünk korszerűsítésére és új iskolák építésére volt szükség az ifjú nemzedék beiskolázására. A legtöbb iskola hazánkban a fővárosban épült. Egyetlen adattal is rámutathatunk a fejlődésre: 1945-ben ötvennégy alapiskolát tizenötezer tanuló látogatott, ma Bratislava hetvenöt alapiskolájának 1471 osztályában 39 118 gyermek tanul. Az alapiskolák közül négy magyar tanítási nyel-KÖSZÖNTÜNK köszöntött fővárosunkra. Mi, akiknek szívéhez nőtt a város, emlékezünk és előre nézünk. A szovjet hősökre gondolunk, akik szabadságunkért az életüket adták cserébe és a mindennapok hőseire, akik a romok helyén felépítették Szlovákia új, gyönyörű fővárosát. A jubileum alkalmával a békés építő munka terméséből - azokból az eredményekből villantunk fel most néhányat, a melyek mozaikszerüen illeszkednek egymás mellé, hogy a gazdag történelmi múltú város egy még sokkal tartalmasabb jelent és jövőt nyújthasson lakóinak és az egész országnak.
