Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-03-09 / 9-10. szám

г z < z о > о о о 2 о < N СО < Z х£-I < Z о > 8 о _| < N СО z>6 a jogász J. L. 1970. jeligére családi pótlék ügyében. Férje halála óta özvegyi nyugdíjat, iskolaköteles lányára pe­dig havi 450,— Kcs árvajáradékot kapott. Ha most munkába lépett, akkor továbbra is igénye van az özvegyi járadékra mindaddig, amíg lányáról gondoskodik s ő kapja az árva­járadékot. Azonkívül saját alkalmazása után igénye van az egy gyermek után járó családi pótlékra is, amelyet munka­adójánál az előírt nyomtatványon kell érvényesítenie. Ezt tegye meg mielőbb, mert visszamenőleg csak az érvényesítéstől számított egy évre kaphatja meg. A családi pótlék összege havi 90,— Kcs. »Szemünk fénye" jeligére közös ház ügyében. Az 1969-ben hármuk által közösen vett családi ház mind­hármuk közös tulajdonát képezi, amelyben jogaikat és kötelezettsé­geiket az 1/з tulajdoni arány fejezi ki. A közös dologra vonatkozó folyó ügyeket mindegyikük önállóan intéz­heti, de a mindennapi, folyó ügyeket meghaladó intézkedésekhez mind­nyájuk beleegyezése szükséges. A tulajdonjogáról senki le nem mondhat. Tulajdoni illetményét csak szerződéssel ruházhatja át másra, éspedig vagy ajándékozási vagy adásvételi szerződéssel. Az ingatlan­ra vonatkozó szerződést írásban kell megkötni és érvényességéhez az állami jegyző általi regisztrálás szük­séges. Ha valamelyik társtulajdonosra vagy saját leszármazottjára akarja az 'h-ad házrészét átruházni, akkor ehhez nem kell a többi társtulajdo­nos beleegyezése. Ha azonban ide­gennek akarná a házrészét eladni, akkor ehhez a másik két társtulajdo­nos beleegyezése is szükséges. Ami az eddig ki nem fizetett vé­telárhátralék rendezését illeti, ez a társtulajdonosok kölcsönös megegye­zésétől függ. Természetesen a házrész eladásá­nál a ház mai értéke az irányadó, amit esetleg szakértő állapít meg az 1969. évi 47. számú pénzügyminiszté­riumi hirdetmény értékelési szabályai szerint. Ennek nem kell azonosnak lennie az 1969 évi vételárral s az önölc által eddig lefizetett törlesztési összeggel sem. (Dr. B. G.) a pedagógus N. Lászlóné fifakovói (füleki) olva­sónknak válaszolunk: »Az utóbbi hetekben teljesen meg­romlott a kapcsolatunk a gyerme­keinkkel. Nem fogadnak szót, cini­kusak, néhányszor már el is páholtuk őket, semmi nem segít." Természetesen, hogy minden szülő szereti gyermekeit, igyekszik minden kívánságukat teljesíteni és mégis, sokszor hiányzik a közvetlen kapcso­lat, s ez fáj a szülőnek. Az eredményes nevelés egyik fon­tos feltétele, hogy a szülői bánás­mód alkalmazkodjék a gyermek fej­lődéséhez. Megtörténik, hogy a szü­lők csak a gyermek testi növekedését veszik észre a kinőtt kabátokról, a szűk cipőkről, de nem tudatosítják, hogy kis gyermekeikből már bakfi­sok, illetve kamaszok lettek. Sajnos gyakran elkerüli a szülők figyelmét, hogy gyermekeik érzelmi fejlődésé­ben, szellemi igényeikben, érzelmi kapcsolataikban változás történt. Szülői-nevelői irányításra, tanács­ra, segítségre természetesen a na­gyobb gyermekeknek is szükségük van, azonban méltányolni kell foko­zódó önállóságukat és egyre na­gyobb függetlenségi igényüket. A bánásmódot nemcsak az élet­korhoz, hanem a gyermek neméhez és egyéni sajátosságaihoz is alkal­mazni kell. Például a szülői szigor az egyik gyermeket kordában tartja, a másikat lesújtja. A szelíd, megértő bánásmóddal az egyik visszaél, a másiknak növeli az önérzetét. A lányok és fiúk más-más bánás­módot igényelnek. Éppen ezért a he­lyes bánásmód megválasztásának előfeltétele a gyermek minél alapo­sabb megismerése. Enélkül, — aka­ratlanul is — hibát hibára lehet hal­mozni a nevelésben. A bánásmód jellemző magára a szülőre is, személyiségére, jellemére. A szülői bánásmód lehet kulturált, időszerű vagy idejét múlt, korszerűt­len, zsarnokoskodó, ellentmondást nem tűrő. Sajnos még napjainkban is akadnak szülők — elvétve bár — akik durvasággal, gorombasággal, pofonokat osztogatva próbálnak te­kintélyt szerezni nevelői mivoltuknak. A durvaság — akár szitkozódásban, akár tettlegességben jelentkezik — deformálja magát a szülőt is, mert megszokja, hogy félnek, rettegnek tőle. A szülők részéről megfontolásra és elővigyázatra van szükség, mert a durva bánásmód, a folytonos szidal­makkal, pofonokkal »nevelt" gyer­mek természetét is durvítja. Később ő maga is veréssel fenyegeti pajtá­sait, akik nem engedelmeskednek akaratának, esetleg így viselkedik szüleivel is. Érthető utasítások, buz­dítások, dicséretek, a szülő megnye­rő modora, a különféle megbízatá­sok, a meghitt beszélgetések alap­vetően fontos tényezői a helyes bánásmód kialakításának. Ezek alkalmazása folyamán a gyermekek megértik, hogy a szülő mit akar tőlük, mire akarja nevelni őket, és így sikerül kialakítani egy olyan légkört, amelyben a megértés és nem az egymásnak feszülő aka­rat, nem a gyűlölködés, hanem a szeretet és nem az érzelmi sivárság uralkodik. A szülők érzelmeit és a gyermek érdekeit kell összhangba hozni, az élettapasztalattal rendelkező szülő ügyes tapintatával. az orvos A hólyaggyulladásról A hólyaggyulladás vagy a hólyag­hurut a húgyivarszerek leggyakoribb megbetegedése, különösen a nők esetében. A gyulladásos folyamat a hólyag belső burkán, nyálkahártyá­ján zajlik le. Már kisgyermekkorban, sőt csecsemőkorban is előfordulhat. Terhes és gyermekágyas nőknél szin­tén igen , gyakori. Általában társul hozzá a környező húgyivarszerek valamelyikének a gyulladása. A gyul­ladás okozói különböző fertőző csí­rák lehetnek. Vegyi ingerek is okoz­hatnak húgyhólyaggyulladást; ez a kőolajszármazékokkal dolgozó vegy­ipari dolgozóknál fordul elő, főleg azoknál, akik anilinfestékkel dolgoz­nak. Jelentkezhetnek olyan személye­ken is, akik túl erősen fűszerezett, maró ételeket fogyasztanak. Helyi ingerek, amit a vesekő, vesehomok, hólyagkő, tumorok okoznak, szintén a húgyhólyag nyálkahártyájának gyulladását idézik elő. A terhesség folyamán a megna­gyobbodott méh nyomása következ­tében is vizeletpangás keletkezhet a hólyagban. A vizeletpangáson kívül más oka is lehet a hólyaghurutnak: a húgycsőszűkület, prosztataduzzanat is vizeletpangást okoz, de például a környező szervek gyulladása is, mint például a petefészek-, vakbélgyulla­dás, székrekedés stb. A nők havi vér­zése alatti meghűlések szintén sűrűn és könnyen idézhetnek elő húgyhó­lyaghurutot, amit a nők egyszerűen „felfázásnak neveznek". A gyulladá­sos fertőzés lehet leszálló, amikor a veséből ereszkedik alá, és fel­szálló, amikor a húgycsövön keresz­tül terjed fel a hólyagba. A gyulla­dás tartama szerint lehet heveny, vagy idült, jellege szerint pedig kö­zönséges vagy specifikus (tébécés, vérbajos, tripperes, gombás és para­zitás). A betegség fő tünetei a gyakori vizelési ingerek, nehéz vizelés, égető vizelés, genny és vérvizelés. A sűrű vizelési iger nem jár megfelelő vize­letürítéssel, hanem csak pár csöpp jelenik meg néha fájdalommal kísér­ve. A betegnek általában jó a köz­érzete, de kimerült, mert nyugtalanul alszik. Ha a betegség idültté válik, a tünetek enyhülnek. Legjobb a betegség kezdetekor lefeküdni, s nem veseteát, hanem közönséges meleg teát, vagy hársfa- és gyümölcsteát kell inni. Nem sza­bad alkoholt, ásványvizet és semmi­lyen gázosított üdítőitalt fogyasztani (pl. a Coca-Colát). Tilos erős feke­tét, kínai teát, erősen fűszerezett ételeket fogyasztani. A székletet rendszeresíteni kell, kerülni a szék­rekedést. Jót tesz a meleg ülőfürdő, meleg borogatás a hólyagtájon. Ha a panaszok nem szűnnek 1—2 na­pon belül, orvoshoz kell fordulni, aki megfelelő gyógyszereket ír elő. Az orvos utasításaihoz szigorúan tartsuk magunkat és nem szabad a kezelést önkényesen abbahagyni addig, amíg a vizelet rendbe nem jön, mert kü­lönben a baj krónikussá válik, és akkor már nehezebben kezelhető. Dr. Sz. D. a szerkesztő „Napsuqár" jeligés olvasónk arról panaszkodik, hogy nyáron annyira lesült a háta, hogy a bőr is lejött róla. Majd apró foltok maradtak vissza, és úgy néz ki, mintha ragyás volna. Azt kérdezi,' mivel tüntetheti el ezeket a foltokat? Ha ilyen sokáig nem tűntek el ezek a foltok, panaszával keresse fel a bőrgyógyászt, ö majd a szakszerű gyógykezeléssel a segítségére lesz. „Veletek akarok boldog lenni” je­ligés olvasónk arról ír, hogy már iskolás korában is nagyon szerette a kisgyermekeket, és ez a szeretet még ma sem szűnt meg nála. Na­gyon szeretne gyermekotthonban dolgozni, csak nem tudja, hogy hol vannak gyermekotthonok. Kisgyermekek részére (3—6 évesin) Cakanyban (Csákányban), az iskolás ayermekek részére (6—15 évesial Stúrovóban (Párkányban) van gyer­mekotthon. Keresse fel a gyermek­­otthon igazgatóját, vagy levélilea. kérje ki a tanácsát. Hogy bővebb felvilágosítást tudjunk adni, kérjük, küldje be szerkesztőségünkbe a pon­tos címét. {JiOéGYSZ Kedves Katóka I Azt írja: „Nagyon boldog meny­asszony vagyok, nemsokára megtartjuk az esküvőt, de boldogságomat mind­inkább megzavarja a saját töprengé­sem: mielőtt mostani vőlegényemet megismertem, két évig komolyan jár­tam egy másik fiúval. Ó erről a korábbi ismeretségről természetesen tud, de ho­gyan viselkedjek, ha esetleg eszébe jut faggatni a részletek felől?! Őszintén szólva, ösztönösen idegenkedem holmi „kiteregetéstől" — viszont azt sem aka­rom, hogy a vőlegényem bizalmatlan­sággal, s azzal vádoljon, hogy nem vagyok őszinte. Egyszóval meddig lehet őszintének lenni?" — kérdezi levelében EMKÖZT Ezen érdemes lenne másoknak is. mindenkinek eltöprengenie hasonló esetben, lónéhány ember úgy gondolja, hogy csak akkor lehet feltétlenül őszinte, ha magamutogatón mintegy kirakatba rakja a múltját, s partnerét a legapróbb részletekbe menően tájékoztatja arról, ami ismeretségük előtt történt. Ilyen túlzásnak még akkor sincs helye, ha a partner unszolására történik, mert ez már túllépi nemcsak a jó ízlés, hanem a jó érzés határait. Az ember ne a rész­letekben törekedjék az őszinteségre, ha­nem a lényeget illetően. A partnerek egyikének vagy másiká­nak túlzott, torz őszintesége már nem egy szép szerelemnek, sőt házasságnak ásta meg a sírját. Mindent-mindent tudni a másikról — hatalmas pszichikai teher, amelyet két ember vonzalma, kapcsolata nemigen tud elviselni. Kez­detben persze ez a fajta őszinteség fölöttébb vonzónak tűnhet: lám, milyen őszinte, semmit sem rejteget, mennyire lehet neki hinni! De később jönnek az önkinzó kérdések, kölcsönös szemrehá­nyások, csúnya vádaskodások, amik mindent elhomályosítanak, ami addig szép volt, sőt már kezdetben elviselhe­tetlenné teszik az együttélést, már kez­detben elronthatják a házasságot. A túl­zott őszinteséggel megterhelt partner veszélyes próbatételnek van kitéve, ami­ben minden valószínűség szerint alul­marad. Meddig lehet hát őszintének lenni? Csak a dolgok lényegéig. Például nem becsületes dolog, ha egy lány elhallgat­ja a házasságot megelőző mással való intim kapcsolatát (sőt nem is okos, mert mindenkinek akadnak „jóakarói", akik kimerítően tájékoztatják a vőlegényt menyasszonya múltjáról) s ezt a „tájé­koztatást" jobb megelőzni. Az elvált vagy az özvegy asszony is szóljon jöven­dőbelijének esetleges korábbi partner­­kereséséről. Ennyi elég. Ez az a tulaj­donképpeni őszinteség, amit két embei elvárhat egymástól. Az, hogy milyen volt a régi szerelem, ^milyen volt a régi part­ner, mennyire szerették egymást, miért szoktak veszekedni, miben értették meg egymást és Így tovább már nem őszinte­ség, hanem a múlt fölösleges kiterege­tése. Ettől már csak egy lépés választ el a legnagyobb hibától, a régebbi part­ner jó tulajdonságainak szembe állítása a vőlegény vagy a férj rossz tulajdon­ságaival. A múlt intim részleteinek el­hallgatása semmiképpen sem a másik lél becsapása, hanem örökre elmúlt dolgok tudomásul nem vétele. És ez így jó mindkét fél számára. Sok boldogságot kíván

Next

/
Oldalképek
Tartalom