Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-02-06 / 6. szám
ja —, azért is, olyan jó, hogy itt vagy. Hogy élünk és szabadok vagyunk. Mihály kesernyésen felnevetett. — Szabadok? Olyan messze vagyunk az igazi szabadságtól, akár a boldogságtól. — Egyelőre nem ülünk a Markóban, és nem vallatnak az Andrássy-kaszárnyóban! És az is valami — Anna a férfi melléhez koppantottá a fejét, szinte döfködte, pajkosan, mintha azt a jégpáncélt akarná összetörni, amely még a forró nyár csókjától sem olvadozott, s mozdulatlan maradt a szeptemberi lángolásban. — Az erdőben szabadok vagyunk, akár a hajdani betyárok. — A bujdosók? — mosolygott végre Mihály. — Mit sem változtál, Kicsi, te vagy az egyetlen romantikus kommunista. A forradalom szép-asszonya! — oldódott csöppet, enyhe iróniába burkolva meghatottságát. — Beszélj mór, hol bujdostál, Rákóczi hosszú hajú hadnagya! Vagy inkább Zrínyi Ilona? — Köszönöm a nagy nevet! Viselni fogom. — Az illegalitásban? — Törvényen kívül. A mozgalomban. Bár a papírjaim egyszerűbb névre szólnak. Hornyák Mária Anna vagyok. Születtem Budapesten — elakadt vidám hangja: ennyit sem l?tt volna szabod közölnie. Tiltja a konspiráció. Ugyanakkor Mihály előtt nincsenek titkai: ez is valami kisebb drámai öszszeütközés. Annyit azért mondhat: — Még hajadon vagyok, és annak adom a kezemet, akit szeretek, szívből, igazán! — Felvett az avarról egy gyertyánlevelet, s tépdeste, mint bakfisok az akóclevelet. — Én pedig — Mihály félmosolyba rejtette a folytatást: — Hulyák János neve mögé bújva feleségül kérem Mária Annát. Szüret után lesz az esküvőnk? Háború után, Kicsim, ha te is úgy akarod. Valódi nevünkön, amikor már az igazi szabadság lehet a házassági tanúnk. — S addig? Jegyesek vagyunk? — Legyen a te regényes hajlamaid szerint. És mondd, te hajadon, szűz Anna Mária, azazhogy Mária Anna, már használod is a nevedet? — Úgy szólt a parancsod — játszadozott, ám mégis kiigazította —, az utasításod, hogy csak akkor vegyem elő a papírokat, amikor a helyzet megköveteli. Pécsett erre nem került sor. — Most elérkezett az ideje, újra megfogyatkoztunk. Eddig hatszáz el'enálló hazafit vettek őrizetbe. A közonti bizottságból csupán hárman vannak szabadon. Két titkárát: Rózsa Ferencet és Schönherz Zoltánt letartóztatták. Rózsa Ferencet a kiszivárgott hírek szerint halálra kínozták, Zolit haditörvényszék elé állítják. A párt e pillanatban tíz-tizenkét elvtárssal tudja tartani a kapcsolatot. Ma hallottam, hogy tizenkilencen vigyázzák azt a tüzet. A többiek lebuktak vagy hozzáférhetetlenek. Nincsenek összekötőik. A szabadon levőket is körözik. — Értik a mesterségüket — állt meg Anna a szépvölgyi fenyves kisded tisztásán. S mint aki egyszerre elfáradt, leült az egyik kidőlt fatörzsre. Mihály melléje telepedett. — Huszonkét év alatt megtanulhatták. A politikai rendőrséget voltaképpen miattunk állították fel. A Tanácsköztársaság bukása után szervezték az első kommunistaüldöző detektívcsoportot, később önálló politikai főcsoporttá fejlesztették, és a mi tiszteletünkre alakították át, alig négy éve, külön osztállyá. Félelmük arányában növelték a politikai rendőrség létszámát. Most többen vannak, mint ahány szabadlábon levő kommunista. Sombor- Schweinitzer, akkor még csak Schweinitzer, már ott állt a Horthy-kopók bölcsőjénél, vagyis inkább a verébpecérek óljánál, a fröcskölő nyálú Hetényi oldalán, volt ideje ellesni és tökéletesíteni a szakma fogásait. Mire főkapitányhelyettes lett, tudományos alapossággal tervezte és szervezte a kommunisták irtásait. (folytatjuk) KULTURÁLIS ашиншинш ÉVFORDULÓ Kétszáz éve, 1775. február 9-én született Bolyai Farkas Legtöbbször csak úgy emlegetjük, mint az idősebbet a két Bolyai közül, mint a matematika eddigi története egyik legkiválóbb gondolkodójának, Bolyai Jánosnak az édesapját. Az apa hatesztendős, amikor először lép be az iskola, a nagyenyedi kollégium kapuján s az első napon azzal lepi meg tanárait, hogy néhány perc alatt százkilencven latin szót tanul meg. Három esztendővel később, kilencévesen latin verseket rögtönzött, megtanult görögül és héberül, tizennégy jegyű számokból fejben vont négyzetgyököt meg köbgyököt. . . Tizenkét évesen már afféle házitanárrá, felügyelővé tette a sors és egy gazdag arisztokrata család választása. A Kemény bárói család marosvécsi kastélyába került „ mentor“-nak, azaz házitanítónak. Elkísérte Kemény Simont külföldre is, hogy ott együtt egyetemi tanulmányokat folytassanak. 1796-ban Jénában hallgatták Fichte, az idealista filozófus előadásait, itt ismerkedtek meg Schillerrel is. Még ugyanebben az évben a göttingeni egyetemre mentek át; ez volt Bolyai Farkas életének fordulópontja. Itt találkozott Bolyai Farkas a nála két évvel fiatalabb Kari Friedrich Gauss-szal, akit később „princeos mathematicorum“-nak, a matematikusok fejedelmének neveztek az egész világon. A nevelői munka közepette ismerkedik meg Bolyai Farkas Benkő Zsuzsannával, későbbi feleségével, Bolyai János édesanyjával; 1804-ben az akkor 29 éves Bolyai Farkas a maros vásárhelyi kollégium matematika-, fizika- és kémiatanára lesz. Bolyai Farkas legnagyobb matemati kai műve az 1832 —33-ban megjelent latin nyelvű „Tentamen“ néven ismert kétkötetes könyve. Ebben Bolyai néhány alapvető, elvi jelentőségű mate matikai kérdésben olyan merész kritikai álláspontra helyezkedik, amely az ő korában kivételesnek mondható. Egy kisebb jelentőségű matematikai könyve, az „Aritmetika eleje...“ bevezetőjében oktatási és nevelési elveit ismerteti: ezek az eszmék is a francia forradalom, az enciklopédisták hatását mutatják. Ebben a szellemben nevelte Bolyai Farkas fiát, Jánost is — a másik Bolyait, a matematika egyik legeredetibb gondolkodóját. A Nö KÖNYVESPOLCÁRA Fenákel Judit: Májustól májusig Az öngyilkosság, pontosabban az öngyilkossági kísérlet kérdését veti fel kisregényében a jól ismert magyar írónő. Hősnője falusi kislány, aki érettségi után a közeli városban hivatalnoknő lesz. A konfliktus, a sajnos jól ismert helyzet: szerelmi viszony az imponáló, fiatalos megjelenésű, családos főnökkel, majd a kirándulás és a kínos leleplezés, s végül az öngyilkossági kísérlet. Az írónő kitűnően érzékelteti e szomorú kislánysors hátterét is. azt a környezetet, amely az anyagi jóléten kívül a gyermeknek jóformán semmilyen szellemi tápanyagot, értéket nem nyújt, és ezért az ilyen közegbenfelnövekvő fiatalok aligha kereshetnekmás életcélt, mint szintén csak az anyagi jólétet — akár egy család felbomlásának árán is. És ha így sem sikerül, akkor még mindig ott van az öngyilkossági kísérlet. A Kozmosz Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvet nemcsak a fiataloknak, de a szülőknek is ajánljuk. GAZDAG ERZSI A kis ház lakói Erdő szélén kicsi ház. Kicsi házra ki vigyáz? Hold-bakter a csősze, hóscincér az őre. Lakik benne éji lepke, három sovány denevér, keresztespók a gerendán, s mind, aki csak belefér: mezőről jött kisegér, füles bagoly, csigabiga, bundás pele, fürge gyík, itt lakik most, itt lakik. S erdőszéli kis kunyhóban téli álmot álmodik. MIÖTA HARAGSZIK A KUTYA A NYÜLRA (népmese) A kutya meg a nyúl elmentek erdőt irtani. Hideg tél volt, csináltak nagy tüzet, odaültek melegedni. A nyúl, ahogy melegedtek, belelökte a kutyát a tűzbe, leégett a talpáról a szőr. Uccu, a kutya se volt rest, kapja a fejszét: látja, hogy a nyúl szaladásnak indul, utána vágja a fejszét, elvágta a farkát. Azóta nincs a kutya talpán szőr, s azóta nincs a nyúlnak farka, és azóta haragszanak egymásra. Azért kiabálja a kutya a nyúlnak: — Zsák, zsák! Az ember meg azt kiabálja vissza: Tarisznya is jó volna! REJTVÉNYÜNK: Találjátok ki, gyerekek, melyik népszerű meséhez való ez a kép? A mese címét küldjétek be képeslapon. Címünk: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prazská 5. Gyermekeknek. члел-A mi házunk. Nagy Lídia rajza, Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely).
