Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-12-04 / 49-50. szám

megelevenedett valóság a cseh és szlovák fiatal képzőművészek ecsetvonásai nyomán. Felszabadulásunk első, boldogsággal­­reménységgel teli napjai. A szabadság, amelyet a harcokban edzett szovjet katonák hoztak el hozzánk. Harminc esztendő telt el azóta, de a győ­zelem, a béke szimbóluma ma is ez a nap maradt. Újjászülettünk, megtanultunk mo­solyogni és lelkesedéssel, felelősséggel lát­tunk hozzá szocialista hazánk építéséhez. Eredményeink tornyosulnak, de emlékeink nem halványulnak el. Nem feledhetjük el sohasem Lidicét, Telgárt, Nemeckát, Bálá­iét A cseh és a szlovák képzőművészek köré­ben is kiapadhatatlan, örökké élő ihlet­forrást jelent a Szlovák Nemzeti Felkelés, a cseh nép felkelése és hazánk felszabadí­tása. És mindennek eredményeképpen to­vábbi témát szül a dolgozók építő igyeke­zettel és hazaszeretettel teli élete, a szabad hazában felnövő ifjú nemzedék. Új képző­­művészeti alkotások példázzák mindennapi életünk eredményeit, örömét. Ezt láttuk a Bratislavában megrendezett kiállításon is, ahol a cseh és szlovák képző­­művézek fiatal generációja mutatta be fel­­szabadulásunk és az azóta eltelt három év­tized vetületét alkotásain. 1. Blazo Frantisek: Svidnik 2. Almási Róbert: Nem felejtünk! 3. Kalaiová Jarmila: Kiránduláson 4. Sesták Frantisek: A szovjet kato­na fogadása 5. Novak Óta kar: Valósággá vált (Prága felszabadítása) Ш4 Ч ^0

Next

/
Oldalképek
Tartalom