Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-10-16 / 41-42. szám
ménvkedtünk, tudtuk, történni kell valaminek — emlékezik Tóth Mária, az óvoda igazgatónője. A megbolygatott méhkast már nem lehetett lecsendesiteni. Az új óvoda ugyan még nem épült fel, a szövetkezeti elnök tervei is csak tervek maradtak, de addig tanakodtak a falubeliek és az illetékesek, míg megszületett a megoldás. Hogy miként, azt a leghivatottabbtól, Tóth Máriától kérdeztük meg. aki a hnb elnökének és a szülőknek vallomásá szerint, egész szünidejét feláldozta az óvoda érdekében, szervezett, intézkedett, biztosította a munkák folyamatosságát a volt „cigányiskola” és az asztalosműhely átépítésénél. — Valakinek kézben kellett tartania a gyeplőt, de hogy ki dolgozott többet, a szülők, a falubeliek, munkatársnőim vagy én, azt most már nehéz lenne felmérni. Mindannyian egv ügy érdekében tettünk meg minden tőlünk telhetőt. Szinte egymás kezéből vették ki az emberek a munkát ... Mire képes egy kis közösség, ha összefog, bizonyítja ez a kézzelfogható eredmény. Nagyon hálás vagyok a szülőknek és a hnb vezetőségének is. Valóban mindennemű támogatást megadtak. Még gyorsabban elkészültünk volna az átépítéssel, ha a szövetkezet nem bánik velünk ilyen mostohán. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy semmit sem segítettek, de az ő lehetőségeikhez mérten keveset. Az épületet kívül-belül tataroztuk, festettük, új bútorral rendeztük be. amit majd átvihetünk az új épületbe, ha lesz. A szülők maradéktalanul teljesítették vállalásukat. Senki sem mondta, hogy nem segít, az apukák maguktól jelentkeztek. Vakoltak, vízvezetéket, villanyt szereltek, üvegeztek — Vanya Elek, Balogh Gyula. Csányi Frigyes, Sztrecskó László, Vass László, Borbély Antal és a többiek, — akiknek a nevét hosszú lenne felsorolni — kezdeményező hozzáállása példamutató volt. Szép épületet kaptunk és szaporodtunk is. 'Ma száztizennyolc növendékünk van, a négy egésznapos és az egy félnapos csoportban. Kilenc óvónő foglalkozik velük ... és milyen más körülmények között! A termekben, ahol a gyerekekkel foglalkozunk, már nem kell ebéd után gyorsan szétrakni és alvás után összeszedni az ágyakat, mert van külön hálótermünk. Előtte az üvegezett verandán ebédlőnk. Mennyivel több ideig tudunk így a лвд!5ЯЙ!а!Ья, TOLLAL és MIKROFONNAL gyerekekkel foglalkozni! Ha tavasszal eljönnek, meglátják, milyen szép virágos lesz az udvarunk is. A megoldás tehát megszületett, de az új óvoda felépítését tovább szorgalmazza a falu vezetősége. Bogyó Géza, hnb elnök elmondta, hogy a terveket már jóváhagyták a központi szervek. Kétszer három és félmillió koronás beruházással épül fel a 60—60 férőhelyes óvoda a község két pontján, hogy mindenkinek közel legyen. Az épületek alapjait még ebben az évben lerakják. Ehhez az építkezéshez a szövetkezet 15—20 százalékos anyagi támogatással kíván hozzájárulni, annak érdekében is, hogy a felszabadult óvodahelyiségekben azután szövetkezeti bölcsődét rendezhessen be. A tardoskeddiekkel együtt bízunk abban, hogy ezúttal semmi sem ke1) Óvó nénik röpgyülésen. (Előtérben, hímzett blúzban Tóth Mária, az óvoda igazgatónője.) 2.) Csányi Gyula, szövetkezeti elnök ígéri, hogy az új óvoda építéséhez onyagi támogatóst is nyújt a szövetkezet 3.) Jókedvűen a délutáni alvás utón 4.) Az ablakokon tódul be a napfény 5.) Van már óvodánk I 6.) Értük történik minden 7.) Bogyó Géza, hnb elnök: — Még ebben az évben lerakjuk az új óvoda alapijait Fényképezte: NAGY LÁSZLÓ resztezi a szövetkezet vezetőségének tervét és a vállalást teljesítik. A délutáni alvásból már felébredtek az óvodások, amikor elköszöntünk régi ismerőseinktől. A kicsinyek ellepték az ablakokat, ragaszkodó kedvességgel intettek búcsút nekünk. Jóleső érzés volt három esztendő után viszszatérni oda, ahol — ha csak részben is, de megoldottak egy nagy problémát. Az emberek örülnek a közös erővel létrehozott eredménynek, megbecsülik azt, ami már megvan és bizakodással, türelemmel várják, hogy a jó még jobb, még tökéletesebb, korszerűbb legyen A riportot írta: JANDANÉ H. MAGDA A rádiófelvételt készítette: LÖRINCZ KATÓ 11
