Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-10-02 / 39-40. szám
EGYENJOGÚSÁGOT! Anneliese Nielsen Friderike Görke — A SZOCIALIZMUS országaiban а forradalom lehetővé tette a nőknek, hogy részt vegyenek a termelésben és a társadalom életének egyéb területein, s ezt a jogukat törvényben rögzítette. A kapitalista országokban senkinek sem biztosítják a munkához való jogát, legkevésbé a nőknek, őket munkaerőtartaléknak tekintik, s csak azokban a ritka esetekben veszik fel, amikor bővítik a termelést. Ha kitör a válság, ha fokozódik a munkanélküliség, a nőket azonnal elbocsátják, mert ugyebár nekik mégiscsak a családi tűzhely mellett a helyük. A burzsoá szociológusok még „tudományos“ indokolást is találnak ehhez: állításuk szerint az anya kötelessége, hogy egész életét a gyermekeinek szentelje, különben mindenféle pszichikai zavar léphet fel náluk, sőt bűnöző válhat belőlük. Napjainkban a tőkés országok asszonyai harcra kelnek a munkához, az előmenetelhez való jogért. Honfitársnőim szakszervezetekbe tömörülnek, érdeklődni kezdenek a politikai harc iránt, igyekeznek ismereteket szerezni. A tanulás a haladás elengedhetetlen tényezője. Csak tanulás révén lehet szakmát szerezni, válhat az ember szakképzett dolgozóvá. Hazámban azonban még sokan vannak, akik nem szerez-Christine Rosenberg hettek megfelelő általános műveltséget, sem szakmai képzettséget. A nép jövőjére nézve igen hátrányos következményei lehetnek annak, hogy a dán kormány csökkentette a közoktatásra és a szociális célokra fordítandó költségvetési tételeket. Ennek elsősorban a munkáscsaládok gyermekei látják kárát. Ezzel kapcsolatban Dánia demokratikus erői követelik az oktatási rendszer átszervezését, formájának és tartalmának demokratizálását. Ebben a harcban sok nő vesz részt. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy Dániában jó néhány szakma a nők számára gyakorlatilag hozzáférhetetlen. Követelnünk kell, hogy a kormány indítson szakmai tanfolyamokat, s az ezeken résztvevő munkásnők kapják meg korábbi fizetésüket, a gyermekeik számára pedig biztosítsanak felügyeletet. A nőnek össze kell egyeztetni a feleség, az anya szerepét a társadalom aktív tagjának szeretjével. Ez a kor parancsa. A tőkésállam azonban nem biztosít a dolgozó anyák gyermekeinek óvodát, nem hoz olyan törvényt, hogy a vállalatok gyermekintézmények létesítésével segítsék munkásnőiket. A meglevő magánóvodákban viszont egyre drágább a gondozás. Nagyon fontos, égető feladatnak tartom, hogy segítsük a nőket annak felismerésében : . joguk van tevékenyen részt venni a közéletben. Anneliese Bach Nielsen (Dánia) — A Szovjetunióban a nők egyenjogúságát nemcsak törvény biztosítja, hanem a gyakorlatban is érvényesül. Az NSZK alkotmányában olvasható, hogy a férfiak és nők egyenlők a törvény előtt, valójában azonban nem így van. Azonos munkáért a nők alacsonyabb munkabért kapnak. A nőkre hármas teher nehezedik: a munka, a háztartás, a gyermeknevelés. A családban érvényesülő hagyorh'ánvos munkamegosztás szerint a teendők nagy része a nőkre hárul. Különösen nehéz a gyermeknevelés, mert kevés a bölcsőde. az óvoda. Az uralkodó osztály mindent latba vet, hogy ideológiája terjesztésével megrendítse a nők önbizalmát. A szociális helyzet rosszabbodása, a politikai helyzet éleződése, a szocialista országok példája azonban tettekre készteti a nőket, s ők egyre nagyobb számban vesznek részt a sztrájkokban, segítik a sztrájkoló férfiakat. Egyre többen vannak azok a nő. akik küzdenek jogaikért. Belépnek a szakszervezetekbe, a politikai pártokba, az ifjúsági és diákszervezetekbe. 18 A Moszkvában rendezett hatodik nemzetközi diákszeminárium résztvevői tudósítónk kérésére elmondták, hogy véleményük szerint mi a nő szerepe a mai világban. Rarotoarizolo Vololonandrianina Michéle Wilhelm Maria da Graca Maraues Pinto
