Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-01-23 / 4. szám
psdig szabotázsakciókat szervezünk. — Elsősorban a bányában! — vette át a szót újra Anna. — De csak óvatosan, nagy körültekintéssel. Sanyi időben megkapja az utasítást, mikor kezdhetitek. Addig szervezkedjetek csendben, titokban, ahogyan mondtam. Feri hátradobta hosszú haját: — Az Adolf-tárót bízzátok rám! A pokol feneke akkor robban, amikor akarom! Anna felállt, készült vissza a városba. Rámosolygott a bányászgyerekre: — Amikor elérkezett az ideje. Amikor megkapjátok a jelt — pillantott Sanyira. A langaléta biccentett, s felcihelődött, árnyékba borítva a kis társaságot. Kezet szorítottak. A mozgalom újoncai balra tértek, Sanyi Anna mellé szegődve testőrként mutatta az utat az erdőben. VII. Bujdosók szerelme Hain Péter merev arccal hallgatta alantasa jelentését a tágas s ennélfogva még sivárabbnak látszó hivatali szoba kopott íróasztala mögött. A kissé hízásnak induló, ám jól fésült, széles mellkasú, kerek arcú, hírhedt detektív-főfelügyelő inkább a társaságban és a politikai életben szerepet játszó bankárnak tűnt, ha nem is a Kereskedelmi Bank elnökének, hanem, mondjuk, a Hermes Takarékpénztár aligazgatójának. Jogot végzett, doktorátust szerzett. S nemrég kapta a kormányzótól a magyar királyi kormánytanácsosi címet a „bolsevista szervezkedés" többszöri felgöngyölítése terén szerzett érdemeinek elismeréséül. Az elegáns véreb több száz magyar kommunista elfogatásával dicsekedhetett. Jobb keze — véres jobb keze — volt doktor Sombor-Schwrinitzer főkapitányhelyettesnek, a politikai rendőrség voltaképpeni irányítójának. Homonnay detektívfelügyelő már jó félórája alázatosan jelentett:-- Bencsáthné Sudár Annát nem találjuk Görgey Artúr utcai bejelentett lakásán. Június 18-án látták utoljára. Azóta figyeljük a házat. Senki sem kereste. A házmester Marosvásárhelyről kapott levelezőlapot, melyben Bencsáthné értesíti, hogy üzleti ügyben Erdélybe utazott, és kéri: ügyeljen a lakására, élelmiszerjegyeit tegye félre. Tessék! — nyújtotta át a detektív a postai lapot. Dr. Hain Péter messziről nézte, mint valami gyanús kórleletet, amelyet nem tanácsos kézbe venni. Homonnay folytatta: — A lakbért még 18-án feladta postautalványon. — Itt a szelvény. — A főkopó azt sem érintette kezével. — Szülei az Aradi utca 11-ben laknak. A házmester szerint ugyancsak* Marosvásárhelyről kaptak levelezőlapot, azazhogy az asszony fiának címezve: Bencsáth Péter nagyfiúnak. Ezt még nem sikerült beszereznünk, csupán annyit tudtunk megállapítani: Sudár Anna június végén telefonon beszélt a szüleivel, tehát a lakbér feladása után és az első erdélyi lap között eltelt időben. A gyerek a nagyszülőknél van, onnan jár a vörös óvodába. Pollák Magdához. Javaslom újabb kihallgatását. A magyar királyi kormánytanácsos detektívfőfelügyelő unottan intett: — Ráér. Aligha viszi előre a nyomozást, Pollák már nálunk volt, amikor Bencsáthné meglépett. Az osztály dicsőségére. (folytatjuk) KULTURÁLIS QQBQDQQQ ÉVFORDULÓK CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY Alig két éve, 1973. november 17-én ünnepeltük Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulóját, az idén január végén pedig halálának 170. évfordulója alkalmából emlékezünk rá. Csokonairól az elmúlt jubileumi év folyamán számos irodalmi tanulmány jelent meg a magyar sajtóban, elsősorban az irodalmi folyóiratokban. Érdekes fejtegetéseket olvashatunk arról, hogy a mindvégig klasszicista Csokonai, aki a hazai stílushagyományokat is beötvözte költészetébe, a barokk és rokokó „beütések" mellett valójában „manierista“ is volt. Ez a rokokóval nagyon sok jegyében rokon stílus mutatkozik meg magas fokú intellektualizmusában, feszülő ellentéteiben és bizarrságában. Egy tény: műfaji sokoldalúságát mindig mély eszmei mondanivalója fogja össze. Vezérlő eszméje pedig példaképének és lelki rokonának, Jean-Jacque Rousseau-nak, ennek a nagy felvilágosodott gondolkodónak és írónak nyomán a feudalizmus népiesség, amely nála sok változaton át eljutott a plebejus népiességig. Mivel világosan látta a korabeli sajátos magyar viszonyokat és felismerte a nemesség szalmalángéletű, a társadalmi fejlődést gátló, külsőséges hazafiságáf — azt szívesen kifigurázta szatirikus élű, gyakorta antiklerikális és materializmuson alapuló költeményeiben. Mindettől eltekintve Csokonai mégis elsősorban lírai költő volt. Elévülhetetlen érdeme, hogy ő volt az, aki utat mutatott a népies költészet felé is, hogy az eljusson a nép vágyait, érzésvilágát tükröző Petőfi-korszak gazdag népköltészetéig. HANA GREGOROVÁ Hana Gregorová, leánynevén Lilgeová, kilencven évvel ezelőtt, 1885 januárjának végén született Martinban. Mint Elena Maróthy Soltésová és Terézia Vansová, a fiatal Hana is minden szellemi energiáját az irodalom és egyúttal a nőmozgalom szolgálatába állította. „Asszonyok" című könyve 1912-ben jelent meg először és nagy figyelmet keltett. Férjhez ment Jozef Gregor Tajovsky íróhoz, akivel az első köztársaság megalakulása után, 1918-ban Bratislavába költözött, hogy ott folytassa nőmozgalmi és irodalmi munkásságát. 1926-ban már ő volt a haladó gondolkodású értelmiségi nők vezéregyénisége. Az emberek és elsősorban a kétszeresen kizsákmányolt dolgozó nők sorsa megjavításának útját keresve eljutott a szocialista eszmékhez és ezeknek terjedését rendkívüli energiával támogatta. Közben megszületett második könyve is, amelyben azzal a kérdéssel foglalkozott, milyen módon aktivizálhatók a nők a politikai és kulturális életben. Több könyvet írt gyermekek számára, valamint esszéket és novellákat is. „Nem állíthatod meg az időt“ című művében számos ellentmondásos társadalmi tünetet bírál. Férje halála, 1940 után, Prágába költözött, ahol felelős beosztást kapott a Csehszlovák Nőtanácsban. Irodalmi munkássága sem szünetelt: 1946-ban jelent meg „Asszonyok és anyák a világ békemozgalmában" című jelentős műve. 75 évvel ezelőtt, 1900 januárjában született egy kis bjelorusz faluban Mihail Vasziljevics Iszakovszkij, a kitűnő szovjet lírai költő. Eleinte falusi tanítóként működött, később sűrűn jelentek meg verseskötetei. A szülőföldje és népe iránti szeretetéből fogant tiszta ritmusú költeményeiből sokat megzenésítettek és azok népszerű dalokká váltak, pl. az Egy katona hazatér . . ., Az első levél, a Katyusa című versek. A háború után magas kitüntetés viselője és a Legfelsőbb Szovjet Képviselője lett. KÁNYÁDI SÁNDOR Varjú Alacsonyan száll a varjú, már nem károg, berekedt. Irigyli a cserép alatt melegedő verebet. Rálibben a vályúszélre, várja, hogy a malacok hátha neki is hagynának bár egy-két jó falatot. Vár szerényen s illendően, félrelibben, ha az úr, a nagy ártány, rézkarikás ormányával arra túr. Még csacsog is: „Egyetek csak, először az uraság!" s dicséri az öreg koca tiz gyönyörű malacát. Majd hízelgőn, kedveskedve a kocára penderül, vakargatja orrát, marját, míg az el nem szenderül. Jól bebegyel, s tele beggyel nagy gőgösen károg már: „Ennyicskéért disznók közé ereszkedne kár volt, kár!" Elszökött a kemence (mondóka) s A VARGA, A SZIKRA MEG A BAB (népmese) Egyszer volt a világon egy varga, egy szikra és egy bab, ezek mind a hárman elmentek utazni. Útközben egy víz mellé értek, de nem tudtak rajta átmenni, mert csak egy szalmaszálból volt a híd. Tanakodtak egy darabig, egyszer azt mondta a bab: — Eredj, te varga, próbáld meg, át lehet-e menni. — Én nem próbálom, mert nehéz ember vagyok, s beleesem; eredj által te, bab! — Hiszen én sem mehetek, mert én is nehéz vagyok; menj által te, szikra, úgyis könnyű legény vagy! A szikrának nem kellett sok biztatás, felugrik a szalmahidra, de alig halad egy pár lépést, meggyullad a szalmahíd, elég, s a szikra belepotytyan a vízbe. Amint ezt a bab meglátta, akkorát kacagott, hogy menten kettérepedt. Nosza, a varga kapja a tűt s az árat, összevarrja, s egy nagy fekete foltot vet a babra. Aki nem hiszi, nézze meg, máig is ott van rajta a fekete folt! Elszökött a kemence Befutott a kemence, teli pogácsával, feneketlen tóba, utána ment a bíró, utána ment a bíró, üres tarisznyával. ott is van azóta. REJTVÉNYÜNK; Madarak szállnak szárnyak nélkül, fára ülnek lábak nélkül, jön egy király napkeletről, mind megeszi szája nélkül... Mi az? 4SI ill® iüi 9 an r 1 -j mM yjfi» •immsrm Mi#**' A megfejtést küldjétek be címünkre: Nö szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prazská 5. Gyermekeknek.
