Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-09-18 / 37-38. szám

Riport A BARÄTOK, ismerősök legalább ünnepnap szakítanak néhány percet, vagy órát arra, hogy elbeszélgessenek, megtudakolják egymástól, hogy s mint vannak, mi újság a családban, milyen örömük, gondjuk van. Mivel — hiába ünnep számukra a sajtónap — minden olvasónkat nem tudjuk meghívni, hogy sajtónap alkalmából egy asztalhoz ülhessünk és elbeszélgessünk, úgy ha­tároztunk, hogy riportot készítünk önmagunkról, arról,- amit az utóbbi időben legtöbben kérdeztek tőlünk. Amire a legkíváncsiabbak. „Miért késik a Nő? Mit csinál a szerkesztőség, hogy hiába várja az olvasó, csak nem viszi a postás a lapot! Miért nem küldik a lapot?!“ Ezek a kér­dések érkeztek az utóbbi hónapokban naponta, számtalan levélben szerkesztőségünk címére. Nos, elöljáróban mindjárt leszögezzük, szer­kesztőségünk munkamenete, munkaszervezése változatlan. Nem akarunk most részletesen arról írni, hogyan születik a riport, hogyan készül az interjú. Annyit azonban most is elárulunk, hogy egy-egy lap tartalmának összeállítására A SZERKESZTŐSÉGI GYŰLÉSEN kerül sor. Itt kristályosodik ki a következő szám tartalma, egy-egy téma itt körvonalazódik. Min­denki elmondja javaslatait, elképzeléseit. A hosz­szúlejáratú terveket itt bontjuk fel egy-egy szám tartalmára. Jegyzőkönyvbe kerülnek a tervezett szolgálati utak, a megírt anyagok leadási határ­ideje. (Nap, óra.) Hogy RIPORTÜTON mi minden történik, nehéz részletezni. Mert minden útnak megvan a maga „sztorija“. Uta­zunk autóval, repülőgéppel, vonattal, busszal, néha stoppal, esetleg gyalog, vagy kölcsönvett kerékpárral. Jelszavunk: anyag nélkül nincs visszaút! A riporter ügyességét dicséri, ha ter­ven felül az úton heverő témát is „észreveszi“. Sokat írunk a rejtett tartalékok kihasználásáról. Ez ránk is vonatkozik. Meggyőződésünk, nincs olyan jó riport, amelyiknél jobbat ne lehetne írni... A SZERKESZTÉS akkor kezdődhet, ha mindenki leadja a meg­határozott időben az anyagot. A riport, interjú, portré, kommentár csak akkor válik „kézirattá", ha jóváhagyták, lektorálták, „nyomdai tisztasá­gúra“ gépelték, „másodolvasták“. Ha mindez megtörtént, csak akkor kerül a tiszta kézirat képanyaggal együtt a grafikai szerkesztő kézé­önmagunkról avagy MŰHELYTITKOKRÓL BIZALMASAN 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom