Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-07-24 / 29-30. szám
NÉGYSZEMKÖZT SCHÜTZ ILÁVAL Kulisszákon, szűk kis folyosókon át találtam a Madách Színház 6-os öltözőjére, Schütz Ha másik otthonára. Egyszerű, barátságos, vonzó és különös egyéniség így szemtől szemben is. Az ember könnyen emlékezetébe vési. Szőke haj, ide-oda villanó szem, rendkívül kifejező, és mondatról mondatra változó arc. Negyedszeri nekifutásra, 1965-ben vették fel □ főiskolára, ezt megelőzően három alkalommal elutasították. Hogy miért? „Mert rosszul szerepeltem, nem tudtam semmit." Pedig már tizenegy éves korában szavalóversenyt nyert, majd a sikertelen felvételik után az Egyetemi Színpadon szerepelt. A bölcsészkaron is próbálkozott, magyar-pszichológiára jelentkezett, de ez sem sikerült. Talán jobb is. Ha felveszik, ottmaradt volna. Érettségi után, míg be nem került a főiskolára, dolgozott, de esténként különféle irodalmi színpadokon lépett föl. Sem nevét, sem őt magát nem ismertük még, amikor eljátszotta az „Ismeri a Szandi Mandit?" című film női főszerepét. Kirobbanó sikert aratott. Főiskolás volt, amikor Ádám Ottó rendezésében a Madách Színház színpadán sikerre vitte iulist a Hermelinben, majd Dollyt a Sosem lehet tudni című Shaw-darabban. 1970-től a Madách Színház tagja. Eddigi legjelentősebb filmjei: Madárkák, Nyulak a ruhatárban, Mákvirágok, Trónörökös, Heten mint a gonoszok, A lámpás, sorolhatnánk még jó néhányat. Férje, Dégi István, szintén színész. Mit jelent ez a magánéletben? Nagyon jó érzés. Közös az érdeklődésünk, de egymás munkája, színészi játékába nem szólunk bele. Schütz Ha nemrégiben a Ficzek úr című tv-filmben nyújtott ismét felejthetetlen alakítást. FELHŐK FÖLÖTT, KÉK ÉG ALATT Jó néhány esztendeje a sok tarka léggömb keringése az emberek feje felett kedves színfoltja a május 1-i felvonulásnak és a május 9-i katonai díszszemlének. De ezeknek a sok színű könnyű gömböknek van komolyabb rendeltetésük is, nemcsak a nézők gyönyörködtetése. A léggömb ártalmatlan gázzal töltött és hozzá van erősítve az alatta csüngő fonott kosárhoz, melyben a „léggömb pilóták" ülnek. Szavakkal ki nem fejezhető remek érzés, és szép látvány lehet a léggömb utasai számára, amikor a felhők alá érnek és a légáramlattal úsznak a nagynagy csendben 2000 méter magasban. És messze lent a gyönyörű panoráma: erdők, mezők, vizek, falvak és városok. Sportkörökben az a vélemény járja, hogy ehhez a repüléshez merészség kell, azért is tartják inkább férfisportnak. Itt-ott azért nők is akadnak, akik felmerész-Holasovicében, egy délcsehországi kis faluban nem messze Ceské Budéjovicétől forgatják Bedrich Smetana „Eladott menyasszony" című operájának külső felvételeit. Marenka szerepét Vanda Svarcová, Jeníket Petr Skarke alakítja. Párhuzamosan készül a színes operafilm német változata a müncheni BAVARIA filmgyár részére. kednek a léggömbbel a levegőbe. Mi is dicsekedhetünk egy ilyen bátor asszonnyal, — prágai egészségügyi nővér ^ Jana Vodsedálkovával, oki tíz évvel ezelőtt egészen fiatalon repült először. Férje egy évtizeddel ezelőtt alakította meg Prágában az első „Balon Klub"-ot, amely azóta is az egyetlen ilyen létesítmény hazánkban. A klub alapítójával kezdett repülni a bátor kislány, akinek azóta útitársa a férje, a léggömbrepülés pedig kedvenc sportja lett. Június elején rendezték meg Prágában a „Barátság Kupa" nemzetközi léggömbversenyt, amelybe Jana Vodsedálková is benevezett, de kísérője ez alkalommal nemcsak mint férje, hanem a sportszabálynak megfelelően kirendelt útitársa is volt. Ez volt a léggömb-pilótanő huszonnegyedik repülőútja, annyi mint ahány esztendős. Bevallása szerint soha nem fél a repüléstől, ha érez is néha valami feszültséget, az inkább a leszállásnál fordul elő, észreveszi, hogy nem megfelelő terület felé közeledik. A halastó, folyóvíz, villanyhuzalok nagyon veszélyesek a léggömb leszállásánál. Eddigi leghosszabb repülését a múlt évben végezte, amikor egyhuzamban 220 percet töltött a levegőben és Prágától messze Dél- Csehországban szállt le. Ennyit mondott el szenvedélyéről a kedves fiatal pilótanő. Közben megadták a jelt a felszállásra, Jana léggömbjét is eloldották és pillanatok alatt már a fejünk fölött repült tova a verseny kijelölt célja, a Prágától délnyugatra fekvő Casovice község felé M. VODÉRA Mit jelentett önnek Ficzekné szerepe?-^ Nagyon tetszett nekem ez a szerep. Nemcsak azért, mert megszerettem ezt a típust, hanem azért is, mert közvetlen előtte jöttem ki a kórházból, és mondhatom, hogy ez a feladat gyógyulást jelentett számomra. — Mit kapott a színészi pályától? — Úgy érzem, hogy a színpad az életem tökéletes színtere. Csakis ott élhetem ki minden érzésemet, és valósíthatom meg mindazt, ami képzeletemet izgatja. Szerintem erre semmilyen más pályán nincs annyi lehetőség. SZABÓ LÁSZLÓ Jana Plichtová magyar filmben Huszonnégy éves, pszichológus, egy tudományos intézet munkatársa. Érdeklődése sokágú, mint általában a fiataloké. Időnként szívesen áll a felvevőgép elé is, nincs azonban szándékában cserbenhagyni eredeti hivatását. Amikor Csányi Miklós rendező, Jankura Péter operatőr és Gulyás Lajos gyártásvezető Bratislcwában járt, a megszokott napi munkáját végezte a tudományos intézetben. Nem sejthette, hogy a magyar filmesek éppen „új arcot" keresnek a Kenyér és cigaretta című produkcióhoz. A rendező megpillantotta a Koliba-stúdió fényképes színészlistáján Jana Plichtovát és azonnal döntött, őt kéri fel az egyik főszerepre. A film Szántó Erika forgatókönyvéből készült. Érzékelteti, hogy milyen változékony, gyors lüktetésű 1975- ben körülöttünk az élet. Mai téma. De nem annyira a cselekményével akar hatni, mint éppen a hétköznapi történetből előbukkanó igazságokkal. 13
