Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-07-10 / 27-28. szám

NYÁRI JÁTÉK' ígéretünkhöz híven játszani hív­juk kedves olvasóinkat. A játék örö­me, izgalma kellemes időtöltés a szabadság ideje alatt is. önök vár­ják a kérdéseket, mi a megfejtése­ket s így nyáron át sem szakadunk el egymástól. Mi lesz az Önök fel­adata? Négy fordulóban három­­három képet közlünk majd, amelyek alatt két helytelen válasz közé rejt­ve a helyes harmadikat is megtalál­ják. Egy levelezőlapon azután a há-AZ ELSŐ FORDULÓ KÉRDÉSEI: rom felvétel helyes megfejtését kell beküldeniük szerkesztőségünkbe. A játékosokat térmészetesen ju­talomban is részesítjük. A helyes válaszokat tartalmazó képes levele­zőlapok kisorsolása után sok-sok lakásdíszítő terítőcske, kerámia ta­lál majd gazdát játékunkban részt vevő olvasóink között. A mi jutal­munk pedig a kedves olvasó lak­helyéről, üdüléséről, kirándulóhe­lyéről küldött szép képeslap lesz. 1. Felvételünkön melyik neves táncdalénekesnő látható ^0$fjena Vondrácková b) Libuska Voborníková c) Marcela Laiferová 2. A képen levő folyóparti főváros a) Budapest . b))Prága c) Bratislava 3. Milyen alkalommal visel­hető a rajzon látható ruha a) iskolába — munkahelyre b) délelőtti ülésre, értekezletre c) ünnepi eseményre T7 Yt ff Helyes válaszaikat játékunk .védjegyével“ ellátott képes­lapon küldjék be szerkesztőségünk címére. De ne felejtsék el a lapon feltüntetni pontos címüket sem! Képeslapjukat, helyes válaszukat egész nyáron át kíván­csian várja a Nö szerkesztősége YÁRI JÁTÉK, Történelmi színhely ... Gyak­ran használtuk ezt a sokat­mondó kifejezést az utóbbi időben, amikor a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadulásának jubileumi évfordulója alkalmával a hő­sök nyomdokaiba szegődtünk, végigjártuk a harcok útját... A történelmi színhelyet többnyire egy-egy emlékmű jelképezi. De hogyan lépett be maradandóan a történelem egy sétánnyal övezett kastély­ba, amely az angol építészeti stílus jellegzetességét viseli magán?... A potsdami Cecilienhof je­lentősége két világháborúhoz fűződik. Az első világháború közepe táján avatták fel nagy pompával a kastélyt a trón­örökös, Wilhelm von Hohen­­zollern új rezidenciájaként. II. Vilmos császár építtette számára Schulze-Neumburg udvari építésszel. A százhet­venhat termes épület és fény­űző berendezése nyolcmillió aranymárkába került. Wilhelm von Hohenzollern a „Német Birodalom“ egykori trónörököse megszemélyesítője volt azoknak az erőknek, ame­lyek korlátlan hatalmuktól elvakítva sanyargatták a népet és lábbal tiporták az emberi méltóságot. Ez volt tehát Cecilienhof ár­nyékos múltja. 1945 márciusában az egész trónörökös-család — az értékes ingóságokkal együtt — áttele­pült Nyugat-Németország te­rületére ... és a kastély rövi­desen új, méltó gazdákat ka­pott A második világháborút kö­vető napok egyik legjelentő­sebb eseménye fűződik a pots­dami kastélyhoz: Itt tanács­koztak 1945. július 17-től a Szovjetunió, Anglia és az Egye­sült Államok képviselői — Sztálin, Churchill (Attlee) és Truman a fasizmus leverése után — Európa és a világ jö­vőjét illetően. Az értekezlet utat mutatott az államok biz­tonsága, függetlensége és te­rületi sérthetetlensége tartós európai rendjének helyreállí­tásához. Az augusztus 2-ig tar­tó tanácskozás során sok vitás kérdést kellett tisztázni. A Szovjetunió politikája ezen az értekezleten is arra irányult, hogy a német fasiz­must és militarizmust örökre megsemmisítse és gondoskodjék arról, hogy német földről soha többé ne induljon ki háború. Biztosítsa a Szovjetunió biz­tonságát, támogassa a népek, különösképpen a nemzetközi munkásosztály harcát az új társadalmi és politikai létezési formákért, az imperialista erő­szakos beavatkozással szemben védje a népek önrendelkezési jogát társadalmi viszonyaik meghatározására. A különböző társadalmi és politikai rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elvén nyugvó kollektív biztonsági rendszer révén tartósan rendet teremt­sen. Ebben a politikában nem­csak a szovjet nép, hanem valamennyi békeszerető ország érdeke és vágya jutott kifeje­zésre. Nem vitás, hogy a nyugati hatalmak uralkodó köreinek helyzetét imperialista érdekeik követésében akadályozta ez a politikai irányzat. A viták so­rán ismételten tapasztalniuk kellett, hogy a Szovjetunió beleegyezését nem lehet olyan tervekhez és határozatok elfo­gadásához megnyerni, amelyek ellentmondanak a népek érde­keinek. A Szovjetunió szembenállt a német állam szétszakítására irányuló összes tervvel is. Tisz­teletben tartotta a német nép jogát egy demokratikus német állam létesítésére, és kifeje­zésre juttatta azt is, hogy en­nek a célnak megvalósításához, az antifasiszta erők igazságos harcához szükséges, hogy ked­vező állami-politikai feltételek jöjjenek létre. Többek között, hogy a történelmileg kialakult német gazdasági szerkezet se forgácsolódjon szét. A Potsdami Egyezményben végül is egyértelműen elisme­rést nyert a német nép joga demokratikus állam létesítésé­re azokon a határokon belül, amelyek északon, nyugaton és délen megegyeztek az I937-es határokkal, keleten pedig az Odera—Neisse mentén húzód­nak. A határozatok alapja az volt, hogy Németországot egy­séges egészként kezeljék. A potsdami értekezletnek és eredményének óriási nemzet­közi jelentősége volt. Truha­­novszkij neves szovjet törté­nész szerint: „... a legna­gyobb esemény volt korunk nemzetközi kapcsolatainak történetében.“ A hetekig tartó viták során a Szovjetunió világos és egy­értelmű politikája utat tört a nyugati nagyhatalmak félre­érthetetlen antikommunista törekvései mellett és végül is a Potsdami Egyezmény szilárd alapját képezte. Potsdam vesz­tesei az agresszív imperialista körök voltak, akik saját pozí­ciójuk védelmének érdekében Németország talpraállításáról, mint a Szovjetunió elleni vé­dőbástyáról álmodoztak. Elszánt küzdelem eredmé­nyeképpen született meg an­nak az egységes eljárásnak és a békerend megteremtésének programja, amelyet a nemzet­közi jog demokratikus elvei alapján a szövetségesek köte­lesek voltak betartani. A Potsdami Egyezmény 53. oldalán olvashatjuk a Német­ország jövőjére nézve igen lé­nyeges kijelentést: „A szövet­ségesek meg kívánják adni a német népnek azt a lehetősé­get, hogy felkészüljön életének demokratikus és békés alapon történő újjáépítésére “ A háromszáz éves ősi város,

Next

/
Oldalképek
Tartalom