Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-01-16 / 3. szám
0 Ш é jHL, г ШшШ;Л |ДДП^Д 1 Л гш v^8e, az új év eleje /\Z rendszerint a mérlegelés, tervezgetés ideje. Mérlegelünk és tervezgetünk családi méretben és országos viszonylatban is. Az egyik a másikkal szorosan összefügg. Ha nemzetgazdasági szinten termő volt az év, a családi mérleg is gazdag. És fordítva. Ha kevesebbet termeltünk, kisebbek a pénzjuttatások is. Az 1974-es évre nem panaszkodhatunk. Annak ellenére, hogy az év folyamán különböző előre nem látható nehézségekkel kellett megbirkózni, az évi tervek minden mutató-Mário Stanislavová ját teljesítettük. Az iparban és az építészetben a termelés gyorsabban növekedik, mint azt az ötéves terv irányszámai meghatározták. Az ötéves terv négy éve alatt Szlovákiában a vegyipar és a fogyasztóipar termelése 47 százalékkal növekedett. Pozitívan értékelhető, hogy a növekedést főleg a dolgozók munkatermelékenységének emelkedése segítette elő. Négy év alatt az ipari termelés legnagyobb hajtóereje a munkatermelékenység állandó emelkedése volt, ami a negyedik év végére elérte a 30 százalékos növekedést az 1970-es évvel szemben. A szocialista munkabrigádok sokat tettek ennek érdekében, Az iparban több mint 190 ezer dolgozó tömörül szocialista brigádokba. Az elért eredmény tükrözi azt is, hogy a dolgozók a termelés komplex szocialista ésszerűsítésével az utolsó 3 év alatt a termékek önköltségét 850 millió koronával csökkentették. Ott, ahol a dolgozók magukévá teszik a termelést, ahol gondolkodva' cselekednek és a társadalmi tulajdonnal úgy bánnak, mint a sajátjukéval, ott a tartalékokat feltárják, a munkaidőt nem pazarolják el, a nyersanyagokat nem tékozolják — ott a munkatermelékenység törvényszerűen emelkedik. Az elmúlt év sikerei szorosan hozzákapcsolódnak az 1975-ös és terveinek teljesítéséhez. A negyedik ötéves terv utolsó éve ez, s tegyük még hozzá, hogy a termelés szempontjából nagyon is igényes és progresszív. Mindazokat a hiányosságokat, lemaradásokat, melyek a négy év során felmerültek — ebben az évben kell felszámolni. Ennek érdekében nagy mértékben lehet igénybe venni a nők leleményességét, kitartó szorgalmát és ésszerű gazdálkodási készségét, ök bíráló szemmel néznek a dolgokra, észreveszik hol szorít a csizma, és egyben ők azok is, akik hajlandók áldozatot hozni a hibák kijavításáért. Bizonyítja ezt például, hogy a múlt év decemberében főleg a textil- és cipőiparban az asszonyok szabad szombatokat, délutánokat áldoztak fel azért, hogy az évi tervet teljesítsék, s a karácsonyi piacon ne legyen hiánycikk az általuk készített termék. Az 6 tettük szolgáljon példaképül a többi dolgozóknak is. Szükség lesz erre, mert a feladatok nem csekélyek. Az ipari termelés növekedésének idén el kell érnie a 9,2 százalékot, a munkatermelékenység növekedésének az 5,5 százalékot. Ez lesz az alapja annak, hogy az átlag-Sólek Mária kereset további 2,7 százalékkal emelkedhessen. Az üzemek, gyárak szociális programjának megvalósítása is sokban függ a termelési tervek teljesítésétől. Minél nagyobb a munkatermelékenység, az önköltségek csökkenése, a nyersanyag és energia megtakarítás, annál nagyobb értékeket állítunk elő, s ehhez mérten többet fordíthatunk a dolgozók szociális gondoskodására is. A követelmények ezen a téren is nagyok. Sok helyen nincs még üzemi konyha, kevés a bölcsődei férőhely, kicsi az óvoda, és ahol ezek már megvannak, ott üdülőközpontot, fürdőt, jégpályát szeretnének a dolgozók. Az igények nőnek, s ezek megvalósításához nagy befektetésekre van szükség, amelyet egyszerre nem lehet véghez vinni. Megkérdeztem négy dolgozó nőt, üzemükben mi az, ami az ötéves terv négy éve alatt a szociális programból megvalósult, és az ötödik évben mi vár még megvalósításra. A válaszok a következők: „NAGYON HIÁNYZIK A TAGAS ÜZEMI ÉTTEREM" Mária Stanislavovát a trebiiovi (terebesi) élelmiszerkombinát csokoládé-részlegén mindenki ismeri. Fiatal korában került ide, s az első naptól kezdve magáénak tekintette az üzemet. Vele együtt nőtt, küzdött a I Z (Л I
