Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-02-13 / 7. szám

Anő szerepben Előző számunkban vitát Indítottunk arról, hogyan teremthető meg az össz­hang a nő anyai küldetése, dolgozd mivolta, valamint társadalmi tisztség­­viselése között. Mikor, milyen körülmé­nyek között vállalhat vezető beosztást manapság egy asszony. Milyen segít­ségre van ehhez szüksége a családja és a társadalom részéről? Mit adott a szocialista társadalom eddig a dolgozó nőknek, édesanyáknak — mit várunk társadalmunktól a jövő­ben, hogy alkotó képességeink még jobban kibontakozhassanak, hogy gyer­mekeinket még tudatosabban nevelhes­sük? Erről vitázunk, beszélgetünk majd. Vitaindítóként V. Éva levelét közöl­tük. Éva pedagógus, azt írta, élete, csa­ládja olyan, mint „A mi családunkéban leírt Bognár-családé. Azzal a különb­séggel, hogy az ő nagymamájuk nem­rég meghalt, és Évának éppen most kell egy fontos kérdésben döntenie: Nyugdíjba készülő igazgatójuk munka­körét elvállalja-e? Férje távúton főiskolát végez. Ott a két gyerek .,. Győzné-e? Szerkesztőségünk úgy határozott, hogy a közösen írt „A mi csalódunk'' törté­netének folytatása helyett, most meg­oldjuk V. Éva problémáját. Ehhez kér­jük Olvasóink segítségét. Férfiaknak való ax ilyen beosztási Kedves Évái Ne sokat töprengjen — egyszerűen ne vállalja a felkínált állást. Higgye el, meg kell becsülni az olyan kiegyensúlyozott családi életet, mint a maguké (ha azt mondja, hogy úgy él­nek, mint Bognárék, olyan szépen, jól). Minek a sok gond, törődés? Férfiak­nak való az ilyen beosztás. Nekik van idejük, módjuk, hogy a hivatásukra, munkájukra összpontosítsanak. Ezért is van tekintélyük. Faluhelyen ilyet vállalni? Tudom mi az, még a leg­több házban most is „hallgass" az asszony nevel Én Is el-elmentem a nő­szervezet gyűléseire, amíg nem voltak gyerekeim. De a férjem mindig morcos volt olyankor. Pedig szépen kérdeztem, „elengedsz?" Megvonta a vállát — mentem. De mióta megszülettek egy­más után a gyerekek, Itthon vagyok. A tagdíjat fizetem, néha jó is lenne ott dalolni, beszélgetni az asszonyokkal, de fő az itthoni békesség, mert az uram szerint az asszonynak otthon a helye. Azelőtt dolgoztam a szövetkezet­ben, de nem vagyunk annyira rászo­rulva, hogy mindig menjek, ősszel is, mikor kimentem a répába segíteni, jó volt a többiekkel együtt dolgozni. Men­teni a sárból a termést. De aztán, mi­kor a dohónyszárítóba is eljárogattam egy-két napra, megkaptam a megjegy­zést: megvan mindenetek, autó, szép ház — minek töröd magad? Anyósom is, férjem is ezt mondta. Hát most itt­hon vagyok,.. Van a házban, ház körül munka mindig elég. Nekem is megvan a vezetői jogosítványom, ha orvoshoz kell vinni a gyerekeket, nem kell a férjemre várnom, vihetem ma­gam. Az igaz, hogy kirándulni ritkán járunk — akkor nem szoktam vezetni... Azért az Jó lehet hasznosnak lenni, együtt örvendezni a munkában elért si­kereknek a többiekkel... De hiszen On pedagógus, kedves Éva, megvan a szép hivatása. Ne akarjon még többetI Ha én annyit tudnék, mint egy pedagógus, boldog lennék. Dehát, a magamfajta nem is tudja, hogyan juthatna olyan könyvekhez, mivel kezdené a tanulást. Meg már én erre nem is gondolok, hiszen nemsokára harmincéves leszek. Kívánom, hogy továbbra is szép és boldog legyen az élete. Több önbizalommal Szilvássi Ibolya Együttérzéssel olvastam kollégám, V. Éva levelét. Én is pedagógus vagyok, már nem о legfiatalabb. Nagy ambí­ciókkal, világmegváltó tervekkel Indul­tam az „Élet"-be — tanítani. Aztán rá­jöttem, nem is olyan könnyű egy nőnek — főleg faluhelyen — még akkor sem, ha pedagógus — többet, valamicskével többet tenni, mint amennyit a tanterv előír. Itt még élnek az előítéletek, a nő másodrendűségérői vallott régi nézetek. Hiába jöttek panaszkodni hozzám az édesanyák például, hogy „tessék már szólni az emberemnek, ne bántsa a gyerekeket, ha beiszik", nekem azt mondta az illető apa „hát magának mi köze hozzá"? A kollégám viszont férfi­­erélyességgel rádörgött az illetőre, mindjárt behúzta a garázda apa a nya­kát és legalább átmenetileg, de volt foganatja a szavainak. Azóta már jónéhány év eltelt. Én nem vagyok olyan érzékeny a megjegyzések re, meg talán meg is szerettek, Egyedül élek, az Igaz. Tehát dolgozom is ének­karban, tánccsoportban, polgári testü­letben. Látják, tudják — nem maga­­mért, értük dolgozom ... Aki azt hiszi viszont, hogy így, egye­dül könnyebb — az téved. Több önbi­zalommal kellene minden nőnek dol­goznia. Több önérzettel. Mitől fél ked­ves Éva? Maga mellett van a férje, kedves családja?... Csak akad a nagy rokonságban valaki, aki segíti Higgye el, nem szabad a háztartási „rabszolga­­munkának" olyan jelentőséget tulajdo­nítania. Arra gondoljon — mennyi min­dent megvalósíthat álmaiból, elképzelé­seiből a felkínált beosztásban. A tekin­télyt meg kell szerezni. Munkával — a kollégák megbecsülésével, egész életé­vel... Hogy mi, magunkat modern nő­nek tartó kollégái is tisztelhessük, vál­lalja el! Sok sikert. Boros Ildikó ü "5-­> 4) C C О E-л О О Arról a kérdésről, hogy milyen szerepük van a hormonoknak a gyermek- és serdülőkorban, az alábbiakban Viktória Némethová doktor, endokrinológus, a bratis­­lavai II. gyermekklinika orvosnője tájékoztatja olvasóinkat. Az endokrinológiai járóbeteg­kezelőbe a gyermekorvosok olyan gyermekeket vagy serdülőket kül­denek kivizsgálásra, illetve keze­lésre, akiknél feltehető, vagy bi­zonyos a hormonzavar. Kis pá­cienseink leggyakrabban a pajzs­­mirigy működési zavarában, a szexuális fejlődés zavaraiban (túl későn vagy túl korán) és a rend­ellenes növés miatt (túl alacso­nyak vagy túl magasak), egy olyanok, amelyekre jellemző a magas növés. Tehát, hogy ki ala­csony, vagy ki magas, azt nagy­részt eldöntheti a genetikai adottság, éppen úgy, mint azt, hogy valakinek milyen színű a szeme, a haja, az orr-formája és így tovább. Ha tehát egy gyermek a korához mérten alacsonyabb a többinél, ez még semmi esetre sem kóros tünet. Természetesen — ám aránylag ritka esetben — a kóros alacsony növést endokrin zavar is okozhat­ja, mégpedig a hipofízis, vagyis az agyalapi mirigy rendellenessé­ge, esetenként a pajzsmirigy, a mellékvese vagy éppenséggel a nemi mirigyek zavarai is okozhat­ják. A gyermekeknél a növésbeli, A NÖ KÉRDEZ az orvos válaszol A HORMONHÁZTARTÁS II. részük pedig beteges kövérségben szenved. Persze, a részletes ki­vizsgálás után sok esetben egé­szen más a diagnózis, mint az ún. hormonzavar... Elsősorban a növésbeli rend­ellenességeket említeném, s itt is mindenekelőtt az alacsony növést. Az, hogy egy gyermek ki­csi, alacsony növésű, annak sok­féle oka lehet — és csak nagyon kevés esetben beszélhetünk hor­monális zavarról! Az alacsony növés oka sok esetben például a gyermek emésztőszervei­nek idült zavara, megbetegedé­se, továbbá veleszületett szívbaj, idült vesebaj, tüdőbaj, vérsze­génység vagy esetenként a csont­rendszer különböző megbetegedé­sei. Ezek mind-mind, de olykor más elhanyagolt bajok, betegsé­gek is kihatással lehetnek a gyer­mek növésére. Az alacsony növés oka azonban a leggyakrabban máshol keresendő. Mert például azt mindenki tudja, hogy vannak emberfajok, amelyek magas növé­­sűek, s vannak, amelyek alacsony növésűek. Így van ez „kicsiben“ is: vannak családok, amelyeknek tagjai alacsonyak, és vannak esetleg a szellemi visszamaradott­ságot általában a pajzsmirigy csökkent működése okoz­hatja. Ebben az esetben a kis páciens olyan gyógyszeres keze­lést kap, amely pótolja a pajzs­mirigy által kevesebb mennyiség­ben kitermelt, de a fejlődéshez szükséges hormont. Ilyen súlyos esetben a megfelelő hormon ada­golása teljesen egyéni, s a gyógy­kezelést tovább, felnőtt korban is folytatni kell. Az ilyen, időben megállapított zavar kezelése jó­formán minden esetben kedvező eredménnyel jár. (Itt azonban szeretném megjegyezni, hogy a szellemileg visszamaradott gyer­mekeknek csak nagyon csekély hányada szenved a pajzsmirigy működésének elégtelenségében, az esetek többségében a központi idegrendszer károsodása okozza a bajt. A lányoknál a serdülőkor előtti és a serdülés éveiben gyak­ran észlelhető a pajzsmirigy f o­­kozott működése. Jellegzetes tünete, hogy a lányok (ezt neve­zik orvosi nyelven tyreotoxikózis­­nak) „minden porcikájukban re­megnek“, lefogynak, álmatlanság­Oh, Henry! Már régen foglalkoztat az a kér­dés, hogy a meteorológusok ugyan miért adogatják olyan könnyű szív­vel, mondhatnám férfias meggondo­latlansággal a női neveket, — és csakis a női neveket a hurrikánok­nak. Van Flóra, van Fifi, van Irma, van Ella, van ... hirtelenjében nem is jut eszembe a többi, de van még egy egész sor. Amikor olvastam, hogy a név-osztogatás ábécé sor­rendben történik, határozottan az volt az érzésem, mintha ez az ábécé sorrend amolyan mentegetődzés, ki­búvó lenne, olyan Karinthy-féle „megmagyarázom a bizonyítványo­mat". Hát igen, kenjük az ábécére a dolgot, arra lehet, végeredmény­ben az ábécé betűivel már úgyis annyi, de annyi visszaélés történt, hogy ez már igazán se nem oszt, se nem szoroz. Igen ám, csak hogy­ha az ember úgy belegondol, mégis csúnya igazságtalanság. Mondjuk itt van a Flóra. Az édes, szép s oly emberi görög mitológiában a nö vényzet Istennője. A költők és a fes tök úgy ábrázolják, mint bájos fiata hölgyet, gyöngét, kedveset, mosoly gósat, az Ifjúság és az egészség pir jóval, tavaszi virágok, színek és lé nyék, és szavak, diszitő jelzők özö nében. Elképzelhető, hogy ez az ifjú hölgy, ez a Flóra — megharagszik De haragja: mint tavaszi felhőátvo nulás, mint az első nyáreleji vihar váratlan zápor, de semmiesetre se dühödt pusztítás. Vagy itt van ez az Irma. Ki ne látta volna „Az Irma, te édes" című filmet? Shirley MacLaine Irmája igaz, hogy elemi erővel tud dühös lenni — de pusztítanifi Nem, azt nemi

Next

/
Oldalképek
Tartalom