Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-02-01 / 5. szám
KULTURÁLIS KIli f*a=s] S k\kJ|Bj lJ-Ajl|k| ÉVFORDULÓK---------------------------------------------------Paul Cézanne (1839—1906). A nagy francia festőművész születésének 135. évfordulójára emlékezünk. Cézanne szakított a merev, akadémikus felfogással és új utat nyitott a festészetben. Többféle irányzattal kísérletezett. Az impresszionista benyomások felhasználásával a realista ábrázolásra törekedett, bár a jelenségek mélyebb érzékeltetése nélkül. A térbeli hatást akarta kifejezni, különféle alapformákból építette fel kompozícióit. Főbb művei: Húshagyó kedd, Kártyások, Fürdőző nők, Provanszi táj stb. Kempelen Farkas (1734—1804) Az ír származású, magyar feltaláló a 18. század kimagasló tudósa volt. Jellegzetes típusa a felvilágosodott kornak. Az akkori Pozsonyban (Bratislavában) született, a Duna utca egyik házában (a Klemensová u. sarokháza) lakott. Sokféle találmányával — beszélőgép, a vakok számára írógép, a világviszonylatban szenzációt keltő sakkozógép — vívta ki a csodálatot. Építési munkálatai is nagyszabásúak. A bécsi udvar szolgálatában állt, de mindvégig a közösség javára ténykedő tudós becsületes típusa maradt. A Madách Könyvkiadó legújabb kiadványaiból: Sas Andor: A koronázó város. A reformkor idejéről, 1815—1848-ig terjedő időszakról szól a tíz éve elhunyt bratislavai egyetemi tanár könyve, melyben hiteles korrajzot ad az akkori Pozsony életéről, szellemi áramlatairól. Csanda Sándor: Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus. A szerző a cseh, illetve szlovák korabeli költők lírájának rokonvonásait elemzi Balassi, a nagy magyar költő költészetével. Moyzes Ilona: Harangok. A költőnő ezúttal prózai művel jelentkezik. Milan Rúfus: Válogatott versek. Az elmúlt negyedszázadnak, az átalakulás időszakának „koronatanúja" vall koráról. K. M. Capek-Chod: Tünékeny álmok. A századforduló cseh irodalmának egyik legeredetibb íróegyénisége festi meg azt a kort, melyben élt. Fekete István: Rózsakunyhó. Az ismert író elbeszéléseit és lapokban megjelent karcolatait tartalmazza ez a kötet. Páratlanul színesen és nagy szakmai hozzáértéssel ír a természet csodálatos világáról. Rónaszegi Miklós: A rettenetes Kartal. Kalandos történelmi regény ez a XIV. század elejéről. röpdös a szél. Egy fiú nekifekszik egy talicskának: nyikorog a kerék. Jön anyám, és kézen fog: megyek mellette. Anyám magas, és egyenes, mint a fiatal nyárfa, lépései hatalmasak. Nem tudom miért, de dagadozik a mellem, mikor megpróbálom én is nyújtani a lépteimet, felvetem a fejem, és megyek, kidüllesztett mellel. És vége. Hónapok (vagy évek is?) telnek el, és most jön Carolina. Carolina egy tehénfejő lánya, szőke, és feje tetején a szorosra font copf, úgy mered, mint a petrencerúd. A szénás abor'a alatt lakik, az ajtajuk a szénatartó alatt nyílik, olyan, mintha a szénába egy négyszög lenne vágva, és ezt rendkívül érdekesnek találom. Talán ez az oka, hogy oly sokáig nincs más játszótársam, csak Carolina. Mindig együtt vagyunk, bejárunk a béresek kertjébe, ahol a paradicsomot locsolják. Mikor a jégverem mellett megyek el, ami egy égnek meredő szalmakapu, megiramodom, a nyitott ajtó felé görbített nyakkal: vonz és megfélemlít egyszerre. Gyomrában jéghideg, mélységes titkok rejtőzhetnek. De a legérdekesebb dolog a béresek kertjében a sok fagyökér, mely belelóg a vízinövényektől zöldellő lefolyóárokba. Hosszúak és vékonyak, mint a libák, a gúnárok nyaka. Aztán a kertre nyíló kettős ajtó között játszadozunk. Az egyik, a külső, súlyos, vastag, csupa deszka — szembenéz mindennel, ami odakinn történik; a másik, amelyik a konyhába nyílik, könnyű, félig deszka, félig üveg, olyan, mint egy ablak. Mikor a két ajtó zárva van, közéjük, a kuckóba halvány, alkonyi fény szivárog be: a kéz olyan, mint a rózsa éjszaka, a zsámoly, amin ülünk, nem látszik, a szemünk is láthatatlan. Papós-mamást játszunk. Egyszer csak kinyílik az üveges ajtó, benyúl egy kéz. Nem is kéz, csak egy kis felhő, és egy tábla csokoládét nyújt nekem, egy felhő, egy barna felhő, amely mögött anyám rejtőzik, ő, aki mindig akkor jelenik meg, amikor kell. Galambfiókákra vadásztunk, én, Luigi bátyám, Cicu és más fiúk. A galambfiókák idő előtt hagyták el a fészket, s most a kemence tetején húzták meg magukat. A kemencét nagy fehér fűzfák vették körül, valóságos erdei kunyhó volt, a nagy fehér fűzfák között csak a kígyónyakú, keskeny pofájú szarvas hiányzott, Cicu, hogy rávegye a galambfiókákat, hogy visszatérjenek a fészekbe, kővel dobálta őket. Lapos köveket választott, amelyek úgy repülnek a magasba, mint a dongó, de a galambfiókák nem zavartatták magukat, odébb se húzódtak, csak behúzták fejüket a brummogva repülő lapos kövek elől. Hirtelen kiáltás csap közénk, mint egy rohanó kutya, fénylőn, feketén, forgó kerékként: tűz von! tűz van! (folytatjuk) ||fi 3 8 y u A KÖNYVESBOLTBAN Kedves Gyerekek I A könyvesboltokban új könyvek között válogattunk. A Madách Kiadó legújabb kiadványaiból ajánlunk néhányat a ti könyvespolcotokra. Ne feledjétek: A KÖNYV A LEGJOBB BARÁT! Varga Domonkos: ÖS NAPKELET. A könyv a Képes Történelem sorozatban jelent meg. A sorozatnak ez a most megjelent kötete Mezopotámia és Egyiptom, az ókori India és Kína történetét írja le. A szöveget sok értékes kép dokumentálja. Nagyobb gyerekeknek, akik szeretik a történelmet, bizonyára sok örömet okoz ez a könyv. Miloslav Stingl: INDIÁNOK A HADIÖSVÉNYEN. Az indián lovasokról szóló regények közkedveltek a ifjúság körében. Ez az új könyv a hadiösvényt járó indiánok jellegzetes képét festi le. Az író történelmi források alapján számol be mindenről, ami ennek az indián csoportnak az életével, szokásaival, lelkivilágával összefügg. A regényből megtudhatjuk, milyen emberek voltak a nyomkeresők, a hírhedt prémvadászok, a lelketlen kufárok, az aranyláz megszállottjai, és mindezek hogyan avatkoztak az indiánok sorsába. Az is kiderül a regényből, miért skalpoltak az indiánok, és miért gyötörték halálra hadifoglyaikat. Jean de Brunhoff: BABAR ÉS A TÉLAPÓ. Babar történetével már régebben találkozhattunk a budapesti TV képernyőjén. Ez a mese arró.l szól, hogyan találkozott Babar a Télapóval. A mesét sok szép, színes rajz egészíti ki. A kisebb gyerekek könyvespolcára ajánljuk. Thea Beckmann: KRISZTI ÉS AZOK A FURCSA HARAMIAK. A városka, ahol Kriszti él, éppen fennállásának ezredik évfordulójára készül. A kislány egy izgalmas könyvet olvas, amikor a meséskönyvéből egyszer csak kiléptek a haramiák, és arra kérték Krisztit, tegye számukra lehetővé, hogy részt vegyenek ők Is a város jubileumának ünnepségén. A regény további izgalmas része arról szól, hogyan parancsolta vissza Kriszti és nagyapja azokat a furcsa haramiákat a helyükre, a meséskönyvbe. Szalay Lenke: MOGYORÖ ÉS A FIÚ. Mogyoró nyolcadik osztályos lány. Kislány még, de néha-néha már felcsillan benne a vágy, hogy valami „más" is történjen vele, valami olyan, ami lassan-lassan átvezeti a felnőttkorba. Néha zárkózott lesz, néha különc, máskor feltűnési vágyai vannak, mígnem egyszeresek találkozik a Fiúval. És így találkozik a szép, tiszta Szerelemmel. Ezzel az érzéssel, lelki átalakulással búcsúzik el végleg a gyermekkortól. REJTVÉNYÜNK: hadiösvényen MADÁCH THEA BECKMANN Kriszti és a^ok a furcsa haramiák 8 Minden képnek van egy párja. Ha logikusan gondolkodtok, rájöhettek, melyik számú képnek melyik betűvel jelzett ábra felel meg. A megfejtéseket küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, Bratislava 801 00; Prazská 5. Gyermekeknek. A lapunk 2. számában közölt rejtvény helyes megfejtése: Komondor. — Nyertesek: Trenka Terézia, Moca (Dunamocs), Baráth Andrea, Zlaté Klasy (Nagymagyar), Király Éva, Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely).
