Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-09-13 / 37. szám
Csilla mailé ül, amikor a házifeladatát írja. Türelmesen megmagyarázza neki, hogyan fogja a kezébe a ceruzát. Jól megértik egymást, s ez nagy megnyugvást jelent neki is. Igaz, nagyon szófogadó kislányuk van, de Zoltán és ő is türelemmel, szép szóval nevelik. így aztán észrevétlenül és szinte magától jön mindaz, amit ők ketten céltudatosan el akarnak érni. Csilla érkezése előtt sokat beszélgettek arról, hogyan nevelik majd gyermeküket. Mindig azonos véleményen voltak: igaz úton és egységesen. Ha nem Is azonos módszerekkel, de egy céllal. Az éjszaka csendjét telefonberregés zavarja meg. Erzsébet félreteszi gondolatait, mór csak a munkájának él. Annak, hogy a telefonálók gyorsan kapjanak kapcsolást. Dániel Zoltán a itúrovói (párkányi) papírgyárban dolgozik, váltott műszakban. Ezért „pontos" menetrend szerint folyik az életük. Sokszor elgondolkoztam már azon, hogyan futja mindenre az idejükből. A hét végén leginkább épülő családi házuknál szorgoskodnak. Jól értenek a szőlőtermesztéshez Is. Erzsébet aktív tagja a helyi nőszervezetnek, ő vezeti a Csemadok krónikáját Is. Mindenki tudja róla, hogy szerelmese az irodalomnak, a verseknek, Minden kulturális rendezvényen fellép, mély étérzéssel szavalja a verseket. Tagja az énekkarnak Is, ami szintén sok szabad időt Igényel tőle. Minderre persze nem vállalkozhatna, ha nem állna mellette megértő élettársa, aki mindenben támogatja, segíti feleségét. Dánielék fiatalok, mindketten szeretnek szórakozni, szeretik a társaságot, a jó könyvet, a modern zenét, kirándulnak, színházba járnak és értékes társadalmi munkát végeznek. Nem közömbös számukra az sem, miként élünk tíz-húsz év múlva. Azt az elvet vallják, hogy az ember egyedül formálja, alakítja életét és ehhez nálunk minden lehetőség megadatik. Hajtman Béláné az UTAM igazsághoz Engedjenek meg egy kissé rendhagyó hozzászólást az Utam az igazsághoz c. rovathoz. Megvallom, hetek óta készülök rá. A magyar TV az elmúlt hetekben közvetítette W. Rcymont világhírű Nobel-díjas regényének, a Parasztoknak a íilmváltozatát. Szerb Antal írta a regény magyar fordításának a fülszövegében: „A paraszti életforma teljességét foglalja magában, a parasztság valamennyi rétegét a nagyparaszttól a kisbéreslg, a hétköznapokat és az ünnepeket, a munkát, a szerelmet, a paraszti józanságot és a paraszti mámort, a paraszti kicsinyes komiszságot és a nagyszerű népi misztikát, a házkörüli és a mezei élet minden vonását, a paraszti állatokat, tájakat és fellegcket is, minden benne van ...“ A regény TV flmváltozata a plusz-mínusz változtatásokkal együtt a regény teljességét adja, — a paraszti élet teljességét, — de ezen felül még sokkal többet. Az az érzésem, hogy ennek a sorozatnak nincsen olyan közönségsikere, mint a Kockázatnak vagy a Hosszú forró nyárnak. Sőt attól tartok, hogy az egyes folytatások után állandóan csökkent a nézők száma. Sok tévérajongó megunta az úgyszólván minden részben jelenlevő templomi jelenetet, vallási szertartást. Pedig kár. Ebben a filmben a vallásról is minden benne van. A film kezdő képsora már megkérdőjelezi a vallásos irgalmasság fogalmát. Rongyos öregasszony botorkál a kopár őszi mezőkön. Agata anyó világgá megy. Eljött az ősz, a rokonai nem tudnak számára munkát adni a tél folyamán, tehát nem eheti ingyen a kenyerüket. Koldulni indul, kitelel valahol» majd tavasszal visszatér és újra dolgozik. A falu plébánosának sincs ellenvetése „... egy zlotyt nyomott a markába, és útnak indította: Menjen hát Isten nevében!...“ A továbbiak folyamán megismerjük a falut, Lipcét és lakóit. Boryna, az első gazda házára irányul a kamera lencséje. Néhány filmkocka után nyilvánvalóvá válik, milyen sok gonoszság, irigység, zsarnokság és gyűlölködés lakozik a szentképekkel sűrűn teleaggatott falak között. A bravúros rendezés és a remek színészi játék maradandó élményt nyújt minden egyes folytatásban. Boryna szemet vetett Jagnára, a falu legszebb lányára. Egy nagygazda megengedhet magának ilyen virtust, hiszen kor szerint lánya lehetne, ráadásul a híre sem makulátlan. Többek között Antek, a Boryna fia is azok közé tartozik, akiket Jagna kitünteteti a szerelmével. Mi következhet ebből? A vőfélyek közrefogják a kiöltözött vén vőlegényt, lezajlik az esküvői szertartás. Az új pár áhítattal mered az oltárra, talán e pillanatban úgy érzi, hogy mindez valóban Isten rendelése ... ez a különös házasság, amelyhez minden egyes érdekelt más-más reményeket fűz. Az „ifjú“ férj hol kakasvlrtussal, hol atyáskodó nosztalgiával igyekszik rendes kerékvágásba terelni az életet. Hasztalan. A karácsonyeste varázsa rabul ejti a háznépét, csend van és béke a szívekben. De az éjféli misén Antek összecsuklottan térdel Jagna mellett, aztán minden templomi áhítatot megcsúfoló módon találkát kér. „A pap újból prédikált, a nép közösen énekelt, imádkozott, sóhajtozott, zokogott. Ok pedig szinte kívül voltak az egész világon, semmit sem hallottak, semmit sem láttak, semmit sem éreztek önmagukon kívül.“ A vén Boryna és az ifjú Jagna házaspárnak nyilváníttatott „Isten és ember előtt“. Tehát tovább vonszolják kötöttségük minden terhét. Aztán Boryna kidől. A nagy erdei csetepaté megpecsételi a sorsát. Élőhalottként fekszik a házában, Antek börtönbe kerül a falu többi férfijával együtt. Az egész világ megváltozik a falu felett. Szegénység és nyomorúság szakad a népre. Ki segítsen rajtuk? „Persze mindenki Jézusra bizza a szegények gondját, és az Isteni rendelésre hárít mindent. 0 maga meg teli tál mellett hizlalja a hasát, s akár meleg bundával is betömi a fülét, csak ne hallja a nyomorgók könyörgését...“ „Akinek érző szíve van, az magától meghallja a szenvedők kiáltását, nem kell a szószékről a fülébe kiabálni.“ Hanka, az Antek felesége visszaköltözik apósa házába. Kezébeveszi a gazdaság irányítását. A rokonságot eszi az irigység, úgy rajzanak az öreg betegágya körül, mint legyek a dög felett. Boryna egy világos percében elárulta Hankának, hová rejtette a pénzt. Virágvasárnapi barkaszentelésre tódul a falu népe. Hanka pedig a kamrában kutat a pénz után. Amikor megtalálja, mint aki jól végezte a dolgát, bevonul a templomba. Egyébként Reymont több elbeszélésében és regényében bebizonyította, hogy alapos ismerője a vallás világának. Már Reymont korában sem volt általános a társadalmi igazságtalanságokat keresztényi béketűréssel elviselni. A lipcei plébános közvetít a földesúr és a falu népe között. A parasztokat állandóan jámbor megadásra inti. A földesúr felé is csak az a kérése, hogy legyen keresztényi türelemmel a szegény nyomorultak iránt, ha mégis lázongani merészelnek. A környékbeli gazdák átjöttek segíteni a lipceleknek vetni, ültetni. De csak a gazdáknak. A zsellérek számára nem akadt munkáskéz. „Ha nem lennétek szükségben, a főtisztelendő úr segítene. A gazdák számára van minden, ti meg szegények, rágjátok a követ, és igyatok rá könynyet! A pásztor csak azzal a birkájával törődik, amelyiket megnyírhat.“ Vonul a körmenet a határban. Csupa asszony, mert a férfiak még mindig a börtönben vannak, habár mindennap várják a hazaérkezésüket. Az ima és éneklés között árgus szemekkel mustrálják a termést. Szegény és elhanyagolt mindéül. Az erdő szélén feltűnnek a férfiak. Az asszonyok örömujjongással rohannak feléjük. Bizony-bizony nem az égi hatalmak, hanem a dolgos munkáskezek jelentik az igazi megváltást a szegénységből. Jagna személyes tragédiája bebizonyította, hogy ha egy házasság nélkülöz minden józan emberi logikát, az egyházi áldás sem segít rajta. Sőt a vallási kötés nyomasztó teherré válik, amelyből csak a könyörületes halál nyújt szabaditást. Ha korban hozzáillő férfi felesége lett volna, az egész élete másképp alakul. A filmsorozat utolsó része megdöbbentő erővel tárja a nézők szeme elé a fanatizmus szülte igazságtalanságot és brutalitást. Jagnát kiáltják ki bűnösnek a falu minden bajáért. A plébánosnak elmondják szörnyű tervüket. Az mindent végighallgatott, de széttárta karjait, és így szólt: „En nem avatkozom semmibe, csináljatok, amit akartok, én semmiről sem tudok, és holnap reggel elmegyek Zarnowba egész napra!“ Jagnát megkötözve trágyásszekérre dobják, és a határba hurcolják. „Ki kell űzni a faluból, mint a járványt!" Véresre verve sorsára hagyják. Pogány kegyetlenséggel, és pogány világot idéző ceremóniával hajtják végre szörnyű tettüket. Hol van a krisztusi irgalom? Mindent egybevetve, aki értő szemmel nézte végig a filmsorozatot, az igazság útját járta 13 héten keresztül. GYŐRI SAROLTA
