Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-08-30 / 35. szám
jet és csehszlovák harcos vérével öntözött lejtőin örök időkre megszilárdult о csehszlovák nép barátsága a Szovjetunióval. II. A Szlovák Nemzeti Felkelés nem robbant ki sem véletlenül sem ösztönösen. Szerves része volt az egész korábbi fejlődésnek, és a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vívott küzdelemnek, A csehszlovák munkásosztály számára történelmi jelentősége volt annak a ténynek, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására az 1818— 1920 évi nemzeti és demokratikus forradalmunk feltételei között létrejött a kommunista párt, hogy harcoljon a burzsoázia ellen, a dolgozók nemzeti és szociális felszabadításáért. A III. Kommunista Internacionálénak köszönhetően pártunk is elsajátította a lenini tanítást, ami döntő fontosságú volt a helyes politikai irányvonal kidolgozása szempontjából. Természetesen az, hogy a párt a leninizmus elvei és alkotó módon való gyakorlati alkalmazása alapján fejlett és megedzett erővé váljon, nem volt egyszerű és rövid ideig tartó folyamat. Pártunk is átment az érés folyamatán, ami lehetővé tette, hogy Klement Gottwald vezetésével a munkásosztály harcának élére álljon és döntő befolyást gyakoroljon nemzeteink sorsára. Pártunk számára éppen a leninizmus elsajátítása tette lehetővé, hogy a köztársaság a fasizmus által veszélyeztetett évekbeh a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa határozataival összhangban kidolgozza a népfront kormány koncepcióját. A párt volt az egyetlen szervezett politikai erő, amely a gyalázatos müncheni diktátum után, a megszállás és a szlovák bábállam létének feltételei között az antifasiszta küzdelem élére állt, hogy a fasizmust legyőzze és új politikai és szociális alapokon megújítsa a Csehszlovák Köztársaságot. A párt történetébei ezekben az években a náci megszállók elleni hősies harcoknak, a különféle akcióknak, sztrájkoknak, diverzióknak, a partizánmozgalom fejlesztésének sok új fejezete került. A CSKP ellenállási tevékenységét nem fojthatták el a legkegyetlenebb terrorista intézkedések sem, amelyeket a náci megszálló apparátus foganatosított a cseh ellenállási mozgalommal szemben. Míg a cseh országrészekben — tekintettel a burzsoázia jelentős hányadát is magába foglaló szélesebb antifasiszta frontra — a kommunista párt az ellenállási mozgalomban éles harcban állt a burzsoáziával, hogy a munkásosztály számára kivívja az antifasiszta front politikai vezetését, addig Szlovákiában a kommunisták az antifasiszta frontban kezdettől fogva vezető helyzetben voltak. Szlovákia Kommunista Pártjának vezető helyzete tette lehetővé azt, hogy a felkelésnek mélyebb forradalmi jellege legyen. A felkelés a felszabadított területeken messzemenő forradalmi változásokkal járt. A teret hódító forradalom elutasította a polgári demokrácia korszakát, a csehszlovák államegység által gyakorolt megoldási módját éppúgy, mint a néppárti klerikális fasizmus gyakorlatát, nemzetellenes politikai szeparatizmusát. A hatolom és az államigazgatás gyakorlása a Szlovák Nemzeti Felkelés első napjaitól kezdve átment a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok kezébe. A Nemzeti Front politikája szellemében a hatalom gyakorlásában részt vett a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség és az antifasiszta burzsoázia is. A kommunisták egész tevékenységükkel a nemzeti bizottságok forradalmi jellegének érvényesítéséért harcoltak, a nép felett uralkodó államapparátust átformálták népuralommá, a nemzeti és demokratikus forradalom eszközévé. Ezt az utat követte a gazdasági élet demokratizálása; az iskolaügy és a nevelés rendszerébe, a hadsereg életébe történő beavatkozások területén Is, ezekért a célokért szállt síkra a felkelési sajtó és rádió is. Ezekkel az intézkedésekkel Összefüggött a társadalmi és gazdasági reformok programja is, amelynek megvalósítása útján a demokrácia gondolatát érvényre akarták juttatni és el akarták mélyíteni gazdasági, valamint szociális területen is. A program magva a földreform, az ipar és a bankok államosításának a követelménye volt. A Szlovák Nemzeti Felkelés a nemzeti kérdés megoldásának határköve Is. Az egyenjogúság elve alapján síkra szállt a csehek és a szlovákok közös állama mellett, kiemelte a cseh és a szlovák nemzet közötti kapcsolatok államjogi rendezésével összefüggő elképzeléseit. Bár akkoriban a cseh burzsoázia képviselőinek ellenállása következtében nem valósultak JOZEF LENÁRT, A CSKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A SZLKP KB ELSŐ TITKÁRA A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS ÉLŐ HAGYATÉKA “ meg a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a föderációval összefüggő javaslatai; a Kosicei Kormányprogram, a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontja első hazai kormánya programjaként nagy lépést jelentett a cseh és szlovák viszony rendezésében. A szlovákokat szuverén nemzetnek ismerte el, és elismerte a szlovák nemzeti szerveket, a Szlovák Nemzeti Tanácsot és a Megbízottak Testületét. A felkelés idején a forradalmi követelmények fokozatos megvalósítása nyomón már kirajzolódott az új Csehszlovákia arculata. A forradalmi demokratizmus, amelynek velejárója volt a néptömegekben a politikai erők áttolódása, lényegében elindította az olyan politikai, gazdasági, szociális és kulturális változások megvalósítását, amelyek az 1944—1948-as években tartalmát képezték forradalmunknak, majd a szocializmus építésének is. A kormányprogram következetes teljesítéséért, a kulcsfontosságú ipar, a bányák, az energetika, a pénzügy államosításáért, a földreformért vívott küzdelem, Szlovákia nagyvonalú és tervszerű iparosítása a népi demokratikus hatalom konkrét lépése volt, amelynek célja a Szlovák Nemzeti Felkelés alapvető küldetésének és szociális hagyatékának megvalósítása volt. A Szlovák Nemzeti Felkelés eszméi egyre közelebb kerültek a legszélesebb népi tömegekhez. A forradalom mozgató erővé vált, támogatta a párt tekintélyének elmélyülését, elősegítette az osztályegység kialakulását, amely utat tört a jövő szocialista forradalmának. Forradalmunk progresszív irányvétele azonban egyre inkább szembe került a polgári demokrácia irányvonalával, amely a burzsoázia érdekeit képviselte, s amelynek érvényesítésére a burzsoázia törekedett. A burzsoázia teljes mértékben 1948 februárjában az ellenforradalmi puccskísérletben akarta érvényre juttatni osztályérdekeit, de vereséget szenvedett. A burzsoázia és a munkásság között a hatalomért vívott döntő küzdelemben a kommunista párt köré felzárkózott a nép döntő többsége és a hatalom kérdését végleg eldöntötte a munkásosztály javára. A dolgozó nép februári győzelmének megszilárdítása után Csehszlovákiában kialakult új feltételek és a szocializmus építésének a CSKP IX. kongresszusán jóváhagyott fő irányvonala lehetővé tette, hogy életünk minden területén a szocialista társadalom feltételei közepette fogjunk hozzá eszméink megvalósításához. Ezekben a napokban az SZNF 30. évfordulója alkalmából felmérhetjük küzdelmes munkával elért sikereinket. Társadalmunk szociális és politikai életében mélyreható minőségi változások következtek be. Megszüntettük a kizsákmányolást, a munkanélküliséget és felszámoltuk a kizsákmányoló osztályokat. Megszilárdult a munkás-paraszt szövetség. A nemzetek között szocialista viszony jött létre. A csehek és a szlovákok közti viszony kifejezésre jut a szocialista föderáció alapelvére támaszkodó államjogi elrendezésben. Felvirágzott mindkét nemzetünk kultúrája. Realitás lett a gazdasági élet színvonalának fokozatos kiegyenlítődése. Szlovákia, amely 30 évvel ezelőtt magán viselte az elmaradott agrárország minden jegyét, elérte a fejlett ipari országok színvonalát. Ma Szlovákia ipari termelése kétszerte nagyobb, mint 1937-ben az egész ország termelése. Nagy sikereket ért el Szlovákiában a szocialista mezőgazdasági termelés is. A háború előtti helyzethez mérten megkétszereződött az egy mezőgazdasági dolgozóra eső munkatermelékenység. Szintje 4,5-szeresére növekedett, s ebben vetekszik a nyugat-európai országok legfejlettebb mezőgazdasági üzemeivel. Ezek a sikerek annak köszönhetők, hogy emelkedik az egységes csehszlovák nemzetgazdaság fejlettségének színvonala. Ez a gazdaság egymással kölcsönösen összefüggő komplexum, amely egységes állami terv alapján fejlődik az egész ország és mindkét köztársaság javára. Ez a párt egységének és a néppel való kapcsolatának, valamint a nép egységének köszönhető, amely a dolgozók tényleges osztály-, szociális és nemzeti érdekelnek védelméért és érvényesítéséért folytatott harcban Jött létre. III. A kommunista párt és népünk a SZNF 30. évfordulója alkalmából büszkén tekint vissza az eddig megtett útra, az elért eredményekre. Ez az út nem volt akadályoktól mentes. Az 1968— 69-es évek eseményei bizonyítják, hogy a szocializmus számára milyen nagy veszéllyé válhat a revizionlzmus, a jobboldali opportunizmus. A leninizmus eszméitől való eltérés egyben eltérést jelent a Szlovák Nemzeti Felkelés eszméitől is, és térnyitást a burzsoá demokratizmus előtt. A marxi-lenini erőknek és a testvéri szocialista országok segítségének köszönhető, hogy sikerült meggátolni a fenyegető véres ellenforradalmi tragédiát. Kivezetni a pártot és a társadalmat a mély bomlásból és a politikai válságból a szocialista társadalom további építésének útjára. Most, amikor elkezdtük szocialista társadalmunk építésének új szakaszát, a Szlovák Nemzeti Felkelés eszméi és tettei máig érő időszerűséggel szólnak hozzánk: A munkásosztály és kommunista pártja vezető szerepe, a szocialista hazafiasság, a proletár internacionalizmus, a Szovjetunió mellé való felzárkózás továbbra is a szocializmus alapvető mércéje. A munkásosztály és élcsapata, a CSKP, a második világháború éveiben az antifasiszta küzdelem élére állt. A munkásosztály a CSKP vezetésével ma is az első sorokban harcol, abban a küzdelemben, amely az osztályharc egyik legnagyobb csatáját vívja a tudomány és a technika területén az emberiség haladásáért. A munkásosztály vezető szerepe mai feltételeink közt a tudományos-műszaki forradalomban jut erőteljesen kifejezésre. A legszélesebb népi tömegek, szocialista társadalmunk fejlesztése, a kommunizmusba való átmenet előkészítése érdekében érvényesíti ezt a szerepét. A második világháború éveiben nemzeti felszabadító harcunk ereje abban volt, hogy kapcsolatban állt a munkásosztály nemzetközi antifasiszta küzdelmével, az új, haladó társadalmi rendért. Erőnk ma is a kommunista mozgalom egységében, a szocialista közösség országainak egységében van, amelynek megszilárdítása további fejlődésünk alapvető feltétele. Csak a Szovjetunióhoz való állhatatos hűségünk szavatolhatja szocialista államunk biztonságát és munkánk békés feltételeit. Számunkra a legidőszerűbb feladatok egyike ma, a szocializmus gazdasági alapjainak megszilárdítása, szocialista gazdaságunk továbbfejlesztése, az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítése. Kötelez bennünket a Szlovák Nemzeti Felkelés kultúrpolitikai hagyatéka is. Tudatosítanunk kell a szocialista kulturális forradalom múlhatatlan szükségét. Ezt a forradalmat az új feltételek között elmélyíti kapcsolata a fellendülő tudományos-műszaki forradalommal. Ilyen feltételek között még inkább kötelességünkké válik, hogy következetes eszmei harcot vívjunk a burzsoá ideológiával, arra törekedjünk, hogy a kultúra határozottabban formálja a szocialista embert, főleg a fiatalokat. A hazafiasságra és az internacionalizmusra való nevelésben továbbra is követjük a Szlovák Nemzeti Felkelés haladó demokratikus hagyományait, azoknak a nagy forradalmi változásoknak eszméjét, amelyek ma szocialista hazánkban válnak valóra. (Átvéve a livot itrany-ból)
