Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-08-09 / 32. szám
VfiOYAZX Й Minden rendelőben, tanácsadóban ott van a figyelmeztető felirat: Édesanyák, naponta vigyétek friss levegőre kisgyermeketeket. S nem is ritka látvány a zsúfolt városi utcán a babakocsit tologató fiatalasszony. Az ilyen „levegőztetéssel" azonban egyáltalán nem használnak gyermekük egészségének, sőt akaratlanul is felmérhetetlen károkat okoznak. Hogy miért? Három szakemberrel beszélgettem a higiéniai kutatóintézetben — MUDr. Gabriela Balááovával, Adolf Rippel mérnökkel és Eugen Hlucárt mérnökkel — arról, hogy milyen ártalmakat okozhatnak a járművek kipufogó gázai a kisgyermekek, c méginkább a csecsemők szervezetében. A kipufogó gázok nehezebbek a levegőnél, Vagyis a széndioxid és a többi mérgező anyag, amely ezekben a gázokban található, a föld közelében marad. Körülbelül azon a szinten, amelyen a babakocsiban fekvő gyermek van. A kicsinyek lélegzése sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké. A tüdejük tehát jobban megterhelődik. Ezenkívül érzékenyebbek a toxikáló anyagokra és irtás szennyeződésekre is. A járműbenzin tetraetilólmot tartalmaz, amely halmozódó méreg, hatása kórikus és hosszú lejáratú álmatlanságot, fejfájást, étvágytalanságot, emésztési zavarokat sápadtságot, nyálazást és fémes szájízt okoz. Ezek a tünetek idővel egyre erősebbek lesznek és végső soron lelki elváltozásokat okozhatnak. A kipufogó gázok további, igen súlyos mérgező hatású összetevője a szénmonoxid, amely egyesül a vér festékanyagával, a hemoglobinnal és akadályozza a vér oxigénnel való felfrissítését. Súlyosabb esetben fulladást okozhat, könnyebb mérgezésnél nehéz légzést és rossz közérzetet. Az oxigénhiány idegrendszeri bántalmakat és zavarokat okozhat; fáradtságérzetet, fejfájást, ideggyengeséget, ájulást, fülzúgást, testi erőtlenséget és emésztési zavarokat. Az utóbbi időben az orvosok rájöttek, hogy a folyamatos szénmonoxid-mérgezés az érelmeszesedéssel is kapcsolatban van. Több figyelmet kell tehát szentelni a kicsinyeknek, akik még nem tudják elpanaszolni, hogy mit éreznek és mijük fáj. S ez még nem minden. Ezek a gázok policiklikus szénhidrogént is tartalmaznak nagy menynyiségben. Állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy rákos daganatokat okoznak. Nincs kétség afelől, hogy az emberre is veszélyesek, További és közelebbi adatokért a bratislavai gyermekkórház fertőző osztályának főorvosához, MUDr. Artúr Novák docenshez fordultam azzal a kérdéssel, igaza van-e az anyának, aki azt tartja, a gyermeknek hozzá kell szoknia kicsi korától a szennyezett légkörhöz, hiszen az immunitásra úgyis szüksége lesz! — Minden idegen azaz szennyező anyag, amit a gyermek belélegzik — tehát a por, vagy a különféle vegyi anyagok, — a szervezetre ártalmasok, elsősorban a légzőutakat, s azon belül a felső nyálkahártyát károsítják. A vegyi szennyeződés éppúgy, mint a baktériumos fertőzés a légzóutak ismétlődő gyulladását okozhatja. És a legjobb esetben is hajlamossá teszi a gyermeket a gyulladásos állapotra. Ilyenkor elég, ha csak hűvösebbre fordul az idő, vagy kitör egy náthajárvány, — a gyermek állapota rosszabbodik. Ha a vegyi szennyeződés már nagymértékben megtámadta a nyálkahártyát, más, különösebb ok nélkül is felléphet a légcsőhurut, a torokgyulladás, sőt a tüdőgyulladás is. Ha ezek a betegségek visszatérő jellegűek, vészesen legyengíthetik a gyermek szervezetét. Tehát, nemcsak az a lényeg, hogy a gyermeket naponta levegőre vigyük, hanem azt is jól gondoljuk meg, hogy hová visszük. Lehetőleg olyan helyre, amely távol esik a járműforgalomtól, ahol sok fa van, amelyek köztudomásúan átszűilk leveleiken a szennyeződést. A városközponttól félreeső parkok, erdei ligetek, vízparti sétányok a legalkalmasabbak erre a célra. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az alvás a központi idegrendszer sejtjeinek felfrissítésére. gyógyítására szolgál. A kisgyermek álma nyugodt és zavartalan legyen. A járműforgalom hangzavara semmiképpen sincs hasznára a gyermek pihenésének. Csalóka látszat az, amely elhiteti velünk, hogy gyermekünk békésen alszik, az autóbúgás és villamoscsörömpölés közepette, vagy pedig itthon, a bekapcsolt tv műsora mellett. A gyermek nyugalma látszólagos, idegrendszere és érzékei azonban védtelenek a zajártalommal szemben. Mindez olyan idegrendszeri zavarokat okozhat nála, amely egy életre kihat. S mert gyermekeink, a jövő nemzedékének egészsége nemcsak az anyák érdeke, hanem mindnyájunk ügye, a gépkocsivezetőkhöz is volna néhány szavunk. A levegő szennyezése elleni harcnak egyik leghatékonyabb fegyvere, a jármű műszakilag kifogástalan állapota. Nem másodrendű a vezetés módjának kérdése sem. Rendkívül sok széndioxid képződik a rendszertelen gyorsasággal való vezetés, vagyis a gyorsulás, majd hirtelen fékezés során. Két és félszer annyi, mint az egyenletes gyorsaságnál. Üresjárat folytán pedig négy és félszer annyi. Nem véletlen az sem, hogy külföldön, sorompók, vagy más forgalmi akadályok előtt nagy táblák figyelmeztetik a járművezetőket arra, hogy várakozás közben kapcsolják ki a motort. írta és fényképezte; FERÓ SPAClL $ A [GYENGÉBB 1 NEM EREJE A világon általában több fiúgyermek születik, mint lánygyermek (106 fiú esik 100 lányra), a nemek aránya azonban később kiegyenlítődik, mégpedig az iparilag fejlett országokban az 50. életév, a többi államban a 25. életév körül. A férfihalandóság magasabb, a 80 éves életkort 100 nőhöz viszonyítva csak 70 férfi éri meg. A gyermek nemét a spermák határozzák meg: о sperma azonban egyenlő számú X nőnemű és Y hímnemű spermát tartalmaz. Eszerint tehát a fogamzás pillanatában egyensúlyban lehetne a hímnemű és a nőnemű elem. A mogzatvesztések statisztikája azonban arról tanúskodik, hogy a fogamzás pillanatában 120, sőt 150 hímnemű érvényesül 100 nőneművel szemben. Ügy tűnik, hogy ez a körülmény valódi kiegyenlítő tényező, amely a hímnemű lény nagyobb fokú érzékenységét és kisebb ellenóllóképességét hivatott ellensúlyozni a betgségekkel és a halállal szemben. Az emberi lények gén-rendszere 46 párosán csoportosult kromoszómában található, amely jelen von a szervezet valamennyi sejtmagjában. Ebből a 23 párból 22 egyforma. Az utolsó pár, a nemeket meghatározó kromoszómák — természetesen az illető neme szerint eltérőek. A nőknél nagy X kromoszómákat tartalmaz, amelyek u ►— t'C P c h< c * E ► »г £
