Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-08-02 / 31. szám

A testkultúra kérdése az egész világon, így nálunk is egyre inkább előtérbe kerül, örvendetes tény ez annál is in­kább, mivel a testnevelés és a sport nemcsak hasznos időtöltéssé vált, ha­nem a párt- és állami szervekkel irá­nyított programmá is. CSAK AKARNI KELL Mát szólasmondássá lett a nők háromműsza­ki >s beosztása. S mégis, annak ellenére, hogy túlterheltek, sokan közülük hasznos, önrealizáló­dáshoz vezető szórakozással — kultúrával, sport­tal — töltik szabad idejüket. Az egyre jobb szol­­gáltátások, a modern háztartás s a család bevo­nása a mindennapi apró-cseprő munkákba, le­hetővé teszi, hogy a dolgozó nő, gyakran több­­gyermekes édesanya', céltudatosan törődjék testkultúrájával. Persze, a városban sokkal egy­szerűbb a helyzet, mert itt már nagyrészt levet­kőzték az előítéleteket. Falun mindenki minden­kit ismer, s az idősebb korosztály bizony még ma is megszólja a náluk egy generációval fiata­labbakat, ha ilyen „fölösleges ugrálással“ töltik a drága időt. Ámbár a tizenévesek ma már falun is részt vesznek a sportjátékokon. Ami valami­kor lehetetlennek tűnt, az ma már lassan ter­mészetesebbé válik. S mégis — hogy a testne­velés napi szükségletté váljon, nemcsak a test­nevelőkre, az edzőkre, hanem a népművelőkre A DIANA-klub tagjai gumierősitőkkel, zenire stilizált gyakorlatokat mutatnak be és a tömegszervezetek tisztségviselőire is nagy munka vár még. Erről és hasonló problémákról tanácskoztak nemrégiban Bratislavában a nőszövetség és a testnevelési szövetség aktivistái, keresvén a meg­oldáshoz vezető utat. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az utób­bi években, főként а XIV. pártkongresszus után az elhatározásokat tettek követték, az irányelvek nagyrészt a gyakorlatban is megvalósultak. Igaz ugyan, hogy a Csehszlovák Testnevelési Szövet­ség tagjainak csaknem húsz százaléka nő, de ezek nemcsak formális tagok, hanem a testne­velés és a sport terén tevékenyen működő egyé­nek. A nők sportklubjai országszerte gomba módra szaporodnak, sőt az utóbbi időben nagyon nép­szerűvé váltak az úgynevezett családi sportklu­bok. A testnevelésnek ez a formája azért is köz­kedvelt, mivel így megoldódik a gyermekekről való gondoskodás is. A tornaterembe az anya vagy az apa a gyermekével érkezik, vele együtt tornázik, tulajdonképpen vigyázója, tanítója, edzője, pajtása és példaképe egy személyben. A közös bemelegítés, tornázás után a felnőttek és a gyermekek — koruknak és képességeiknek megfelelően •— szakvezetés mellett külön-külön is sportolnak. A kutatások bebizonyították, hogy annál a gyermeknél, aki négy-öt éves kora óta rendszeresen tornázik, természetessé válik az időtöltésnek ez a hasznos formája. Persze, nem minden városban, falun van tor­naterem, s ha van is, gyakran nem áll a szülők és a gyermekek rendelkezésére. Ám sportolni nemcsak tornateremben lehet, hanem mindenütt, TETTRE KÉSZEK . ÉS IGÉNYESEK A luceneci (losonci) Béke-bútorgyár mint­egy hétszáz dolgozójának közel a fele lány, fiatalasszony és javakorabeli munkásnő. Feladatuk jelentős a vállalat életében. A nők helytállására nagy szükség van, hiszen az üzemnek egyre nagyobb, igénye­sebb feladatokkal kell eredményesen meg­birkóznia. A teendők nagyságát az is mu­tatja, hogy évente 6300 szobabútort és mintegy 13 000 darab kárpitozott bútori kell gyártaniuk, több mint 100 millió koro­na értékben. Természetesen az sem mind­­egy.^hogy milyen minőségben, mivel a gyár nagyobbrészt külföldre szállít. A szoba­bútor 80 százalékát például a Szovjetunió­ba exportálják. A termelő- és minőségi munka előrelen­­ditője itt |s a szocialista munkaverseny, amelyből a nődolgozók sokat vállalnak magukra. Az üzemben jelenleg 12 szocia­lista munkobrigód tevékenykedik, amelyek közül hétnek nő a vezetője. A brigádok közül kiemelkedő eredményeket ér el a kárpitosrészlegen Krajcsi Lianna, több­szörösen kitüntetett — Valentyina Tyeres­­kova nevét viselő szocialista munkabrigád­ja, amely az elmúlt évben 88 ezer korona értékű anyagmegtakarítást ért el. Élenjáró munkájáért a kollektíva méltón nyerte el a CSKP 50. évfordulója és a Vili. szak­­szervezeti kongresszus emlékérmét. A nődolgozóknak eddig is jelentős ré­szük volt abban, hogy az üzemben szép eredményeket értek el az anyagmegtakarí­tásban, a minőség javításánál, az újítások bevezetésénél és a társadalmi munkákban. A lelkiismeretes munkáért természetesen mindenki megkapja az anyagi és erkölcsi elismerést. Többek között így nyerte el tavaly a „Példás dolgozó" kitüntetést An­géla Befövő, Elena Szomszédová, Tóth Anna; ugyanakkor Mária Breznická, Júlia Furmanová, az üzemi nőszervezet elnöknő­je, Házas Anna, Krajcsi Lionna, Kanizsa Emília oklevelet és pénzjutalmat kaptak. Az üzem vezetősége minden támogatást megad ahhoz, hogy a dolgozók ne csak a tervezett feladataikat végezzék el, hanem terven felüli munkára is teljen erejükből, idejükből. A Béke-bútorgyárban bevált gyakorlat már, hogy a 176 tagú üzemi nőszervezet — együttműködve a pártszervezettel a szakszervezettel és a gazdasági vezetés sei — segít emlékezetessé tenni a munka és életjubileumok ünnepségeit, meglátó gatják a beteg munkatársaikat, részt vesz nek a dolgozók gyermekeinek névadó ünnepségein és ajándékokkal kedveskednek a szülőknek. Jó munkát végeznek a nők a társadalmi szervezetek akcióiban is, elő­fizetőket toboroznak a sajtótermékekre, tíz önkéntes véradót is szereztek. Az elmúlt évben 30 párnát és 2 paplant készítettek és küldtek el a vietnami gyermekeknek, közel ezer koronát gyűjtöttek a szolidari­tási alapra. A munkatársi viszony erősítéséért a bútor­gyári nők színház-, mozilátogatást és egyéb rendezvényeket szerveznek. A múlt nyáron kiránduláson voltak a nyugdíjasokkal, az idén a dolgozók egy csoportja a Szovjet­unióba látogatott el. A Béke-bútorgyár nőszervezetét és nő­dolgozóit a tettrekészség, az igényesség jellemzi. KANIZSA ISTVÁN Még tart a vakáció. A pihenés, szórakozás, ki­rándulás, sportolás és a pionírtáborozás ideje, amely nemcsak jó kikapcsolódás, hanem élmé­nyekben gazdag perceket, gondtalan, örömteli és vidám emlékeket hagy gyermekeink szívében. S mindez együttesen erőgyűjtést is jelent az el­következő tíz hónap rajtjához. A tantermek és folyosók néma csendben őrzik az utolsó vizsgák, hetek egy-egy izgalmas moz­zanatát. Tanítók, gyerekek jó munkát végeztek. Erről tanúskodnak a levelek, amelyeket tudósí­tóinktól kaptunk. BARTALSK? ILONA, Samoríni (somorjai) le­velezőnk írja: A pionírszervezet fennállásának 25. évfordu­lóját méltóképpen ünnepelték meg gyermekeink. A szülők és vendégek között ott láttuk Patócs LEVELEK Gábor elvtársat is, városunk egyik legközkedvel­tebb lakosát, a kommunista párt alapító tagját. A jó hangulatot méginkább fokozta, hogy eljöt­tek a 25.’ évvel ezelőtt felavatott „pionírok“ is, akik szívélyesen elbeszélgettek a gyerekekkel. A színvonalas kultúrműsor előtt a szülői mun­kaközösség értékes ajándékokkal, emléktárgyak­kal jutalmazta az aktív pionírodat, KAZÁN VALÉRIA írja: A közelmúltban ki­lencedszer rendezték meg, a Nővé Zámky-i (ér­sekújvári) járás KAI-nak folklór táncfesztivál­ját. A népi tánc egyre nagyobb népszerűségnek örvend a járás tanulóifjúsága körében. Ezt bi-Az aktív pionírok örömmel veszik át о munkájukért járó jutalmat zonyítja, hogy az idei fesztiválon 460 diák rész­vételével 19 tánccsoport mutatkozott be. A győzelmet — kategóriaként — a palárikovói, komjaticei és milanovcei (nagykéri) KAI tánc­csoportjai szerezték meg. Mindhárom csoport hazai népi táncokkal szerepelt. A fesztivál résztvevője oklevélben és tárgyi jutalomban részesült. A győztesek nemcsak a kerületi versenyen vehetnek részt, hanem az ősszel megrendezésre kerülő össz-szlovákiai fol­klór táncfesztiválon is. RAFAEL JÄNOS, a áeliezovcei (zselízi) óvo­dások vidám életéről ír: Bakonyi Mária igazga-Pillanatkép a komjaticei tánccsoport műsorából —J Ш СО > <-J </> D <

Next

/
Oldalképek
Tartalom