Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-01-16 / 3. szám

CSTK felvételei fokozatosan eltávolítja a me­zőgazdaság és az ipar közötti különbséget, s a nemzetgaz­daságon belül mezőgazdasá­gi-ipari komplexet képez. Lé­nyeges alapfeltétel ehhez az ipari termelés azon ágazatai­nak széles körű fejlesztése, melyek termelőeszközöket gyártanak a mezőgazdaság és a mezőgazdasági terméke­ket feldolgozó iparág számá­ra. A KGST-tagállamok mező­­gazdasági termelésének eddi­gi fejlődése és a távlati fej­lődési tervek azt mutatják, hogy a termelés koncentrálá­sa és szakosítása ténylegesen a tudományos-műszaki fejlő­dés színvonalától és a terme­lés intenzív növekedésétől függ. A tapasztalatok bizo­nyítják, hogy ebben a folya­matban az üzemek közötti kooperációnak döntő fontos­sága van. Fő feltétele ez a további effektiv termelésnek. A szocialista mezőgazdasá­gi termelés intenzív növekedé­sének fejlesztése a komplex programon belül része a nem­zetgazdaság évi tervének, va­lamint az ötéves tervnek is. E tervek összeegyeztetésének következtében a mezőgazda­ság terén elmélyül a KGST államok közötti integráció, így az egyes országokban végbemenő fejlődés a KGST államok gazdasági fejlődésé­nek szerves részévé válik. Ezek a tények a komplex program­ban is tükröződnek. Ebben a programban a tudomány és technika, a föld racionális ki­használása, a vegyipar fej­lesztése, a gépesítés, az in­tenzívebb növénytermesztés és állattenyésztés fő problémái­nak a megoldása szerepel. Ez az alapja a közeljövőben a KGST országai közötti me­zőgazdasági együttműködés közös, egybehangoló tevé­kenységének. PROKOP JURÁ5EK mérnök, docens, a tudományok kan­didátusa A bratislavai Kablo n. v. üzeme a múlt év export­feladatait már novem­ber első felében telje­sítette. fgy az év végéig még több mint 2 millió korona értékben expor­táltak árut, főleg a Szovjetunióba és a KGST többi országaiba. A trnavai Smeral n. v. az excentrikus prések gyártásával foglalkozik. Az itt gyártott préseket 52 országba exportálják. Ezek közül az első helyet a Szovjetunió foglalja el, majd a KGST többi országai követ­keznek. Megrendelőik között találjuk Angliát, Kanadát és néhány dél­amerikai országot is. A képünkön látható excentrikus prés a Szovjet­unió számára készül. mint a lakosság életszínvona­lának emelkedése nagymér­tékben függ a mezőgazdasági termelés színvonalától. Ezért a „Komplex programiban nagy figyelmet fordítottak a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar fejlesztésére is. A KGST államok agrárpolitiká­jának közös jellemzője a ter­melés további intenzív növelé­se, mint a mezőgazdaság fej­lesztésének egyik jelentős fel­tétele. Az az időszak, mely jelenleg a tagállamok előtt áll, egy új komplex intenzív gazdálkodás folyamatának a kezdetét jelenti. kapcsolatban komplex tervet dolgoztak ki, melyben konkré­tan meghatározták a terme­lés fejlesztésének ütemét. A mezőgazdasági termelés in­tenzívebbé tétele a tudomá­nyos-műszaki forradalom vív­mányainak a gyakorlatban történő felhasználása, a foko­zatos átmenet az iparhoz ha­sonló termelésre, — ez mind megkívánja a közös szervezés egyre fokozottabb tökéletesí­tését, mely teljesen elképzel­hetetlen a termelés további koncentrálása nélkül. E folyamat jellemzője, — eltérően a kapitalista orszá­A mezőgazdasági termelés legjelentősebb tényezőinek elemzésekor megfigyelhetjük a tagállamok egyre szorosabb közeledését egymáshoz és egymásra utaltságát. Az anya­gi-műszaki alap megerősödé­se a 25 év alatt visszatükrö­ződik az elért termelési ered­ményekben is, amit bizonyí­tanak a magas hektárhoza­mok, valamint a gazdasági állatok hasznosságának mu­tatói. A lakosság anyagi és kultu­rális színvonalának állandó emelkedése megköveteli a mezőgazdasági termelés rend­szeres növekedését. Ezért az egyes országok párt- és kor­mányképviselői a mezőgazda­sági termelés fejlesztésével goktól — a tervszerű és szer­vezett munka. A KGST tag­államainak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szocialista termelési viszonyok olyan le­hetőségeket teremtenek a me­zőgazdaság számára, mely­ben a termelés koncentráció­ja egy teljesen új, eddig ismeretlen méretet öltött. A mezőgazdaságban végbeme­nő, minőségileg új fejlődés maga után vonja a szervezés, irányítás és tervezés minőségi változását is. Egy új szervezési forma kialakulásáról van Itt szó, mely megfelel azoknak a követelményeknek, melyeket a mezőgazdasági termelés ipari szintre történő emelése Igé­nyel. Ez egy hosszan tartó fej­lődési szakasz kezdete,. mely A bytéai KINEX n, v. többféle, világviszonylatban is elismert csapágyakat gyárt. Említésre méltó a textil­­gyártásban használt csapágy, mely percenként 40 ezer ordulatszámot is elér, s élettartamuk meghaladja a 12—18 ezer munkaórát. A gyár termékei a hazai piacon kívül elsősorban a Szovjetunióba kerülnek, de a KGST többi országaiba is exportálnak belőlük. Ké­pünkön Mária Mohylákovát láthatjuk a csapágyten­gelyek mérése közben. A zilinai textil-kémiai kutatóintézet dolgozói a KGST keretében együtt dolgoznak a budapesti és szófiai szakemberekkel. Feladatuk kivizsgálni a textiliparban alkalmazott kémiai anyagok felhasználhatóságának lehetőségeit. Képünkön Gita Fojciková a szőnyeg­­gyártáshoz használt műanyag fonalat vizsgálja. Csehszlovákia legnagyobb polyamid szál előállítója a humennéi Chemlon n. v. A múlt évben több mint 54 millió korona értékben exportálták terméküket a KGST országaiba. Vásárló partnereik között első he­lyen az NDK áll, de a többi szocialista állam is jelen­tős mennyiségű polyamid szálat vásárol a humennéi Chemlon üzemtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom