Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-05-17 / 20. szám
bői? Ugye nem mész el a ml völgyünk-Most Clcernavank a századok súlya alatt szunyókál, csillagtalanül, elfelejtve. Nem félek már én a haláltól, Életem elnémult harang, Rombadőlt templom, Ahova vándor már be nem téved. De miért olyan kihalt a falu? A kéményekből nem száll füst, nem hallatszik gyermekzsivaj. Hacsipap háza tetején gólya fészkel. Kutyák sem ugatnak. A falu megnémult. A Clcernavank udvarán három öreg üldögél. Egyikükben felismertem Mambret, a pásztort. Közelebb lépek hozzá. — Hol vannak a többiek? A falu meg sem mozdul, embert sehol sem .látni, Mambre a földet turkálja fütykösével. — Elköltöztek az új lakónegyedbe. Kezét nyújtja felém. És maguk mit keresnek itt? — Eljöttünk Hacsipap sírjához. Jó meleg van itt. A sírkő melegít. Megölelem Mambre vézna testét. — Ugye, te vagy az, Mambre bátyó? — Igen fiam, az vagyok! — élénkül fel az öreg. — És te kié vagy? Postás, rostás, borostás — De ilyet! — Mambre bátyó a csodálkozás miatt elfelejtette becsukni a száját. Odakuporodott mellém a sírkőre. Emlékszel még? — kérdezem. Apácskádra? Hát hogyne! És Hacsipapra? — No lám! — nevet fel Mambre bátyó. — Nagyapára is emlékszel? — Elérzékenyülten megsimogatja a sirkövet. Mambre bátyó komótosan lépked a régi ház lépcsőin. Emlékszel? Még hogy emlékszem-e? Hányszor végigjártam ezeket a lépcsőket Aszthtal! A kőlapokat zöld moha fedte be. — Soger az új lakótelepen van — magyarázza Mambre bátyó. — Nem tudja, hogy megjöttél, mert egyébként Leültem egy rozoga székre, s egyszeriben látni véltem Hacsipap körteillatú kezét s úgy rémlett, mintha Aszth újra csalánnal paskolt volna, és hogy ez az égető paskolás édesebb, mint Hacsipap körtéje . . Mambre bátyó egy ülőkére helyezkedett. — Amióta elköltöztünk az új telepre, vidámabb az élet. Már nem vagyunk a világ végén. A régi faluban senki sem lakik. Csak néha járunk el oda, felidézni az emlékeket. (folytatjuk) EZT ? KULTURÁLIS ШШЗЕШШШБ ÉVFORDULÓ GUGLIELMO MARCONI neve világszerte ismert, 6 a drótnélküli távíró feltalálója. Születésének 100. évfordulója alkalmából emlékezünk meg róla. Az olasz származású rádiótechnikus Bolognában, majd Skóciában és az Egyesült Államokban tanult. Különösen érdekelték őt az elektromágneses hullámok. 1896-ban terjesztette az angol hivatalos szervek elé a drótnélküli távíró tervét, amelyre 1 év múlva szabadalmat kapott. Találmányának lényege pontosan megegyezik A. S. Popov orosz tudás elméletével, aki őt egy évvel megelőzte, de munkáját nem szabadalmaztatta, Marconi ügyes vállalkozóként megszerezte nagy kapitalista részvényesek támogatását, és 1897-ben széles körben érvényesítette találmányát. Éppen jó anyagi lehetőségeinek köszönhette, hogy további találmányokon is dolgozhatott, így 1902-ben a mágneses detektort, 1903-ban a duplex rádiótávírót stb., 1916— 1922 között pedig az ún. rövidhullámú távírót dolgozta ki. 1909- ben G. F. Braunnal együtt megkapta a Nobel-díjat, 1943-ban az USA-ban visszavonták néhány találmányát azzal, hogy ezeket Nikola Tesla korábban megoldotta. A KÖNYVESBOLTBAN Kedves GyerekekI Könyvesboltjainkban újabb könyvek között válogathattok. A Madách Könyvkiadó gyermek és Hiúsági könyveiből a következőkre hívjuk fel a figyelmeteket: Szombathy Viktor: Cirok Peti Furcsa emberke az a Cirok Petii Bátor szivű, merész hősi És emiatt mennyi kalandba sodródik, mennyi bonyodalom van miatta. Nem is tudjuk, nevessünk-e rajta, vagy inkább sajnáljuk? Az azonban bizonyos, hogy történeteiből csak okulni lehet és nem követniI Mert mi lenne, ha minden bukásra álló tanuló világgá menne? Biztosan úgy járna, mint a regény kis hőse: Cirok Peti. Varga Katalin: Barátom, Bonca RENDEZVÉNY: Egy szép, napsütéses vasárnap délelőttön két Nitra környéki falu, Dől. Obdokovce és Cifáre (Csífár) olyan volt, mint a felbolydult méhkas. A CSEMADOK járási bizottsága megrendezte a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalfesztivál járási elődöntőjét, amelyen 14 együttes és 25 szólista vett részt a környező falvakból. Fiatalok és idősebbek szájából egyforma műfaji és zenei tisztasággal zengett az ősi magyar népdal. Nagy sikerrel szerepelt a kolonany (koloni) fiúk citeraegyüttese is. P. Matis 1925-ben történt a Tipografica felgyújtása. Ez a szocialista nyomdászok szövetkezete volt, akik Ugo Porzlo Glovanola ellenőrzése és a fiatal Blanglno irányítása alatt még mindig ellenálltak, mint egy sziklaszirt a tenger viharában, és egyebek között ők adták ki az akkori szocialista hetilapokat, az II Lavoratoré-t, a maximalisták lapját és a La parola szocialistá-t, az egységpártiakét. Egy éjszaka, nem emlékszem már, milyen alkalomból, a szokásos ricsajozás után, a fasiszta csapatok elindultak, hogy felgyújtsák. Korán összegyűltünk, a hajnal épp csak felvirradt a gépek romjai felett az égő papiros füstfelhőiben. Porzio, Blangino, én, és még néhányon. A fasiszták, vállalkozásuk véghezvitele után, kereket oldottak. A rendőrök és csendőrök, mint mindig, későn érkeztek, kordont húztak, és alattomosan tekingettek jobbrabalra. Kétségbeejtő, szomorú volt a helyzet, úgy tűnt, mindennek vége. De éppen ezért, Ugo Porzio Giovanola szívósságával, elszántságával kellett felvérteznünk magunkat. Néhány héttel ezután a Tipografica ismét talpon volt, és az II Lavoratore meg a La parola újraindult, és sok embernek volt mersze megvenni, és suba alatt kézről kézre adni. Belloni, a fasiszta párt titkára, tajtékozott a dühtől. Újságjuk minden hasábja minket fenyegetett. Szeptemberben történt, ha nem tévedek, Rómában, a Gino Lucetti-féle merénylet. Alig egy éven belül ez volt a harmadik. (folytatjuk) Bence barátja Bonca. Ugye milyen érdekes? És milyen furcsák ember ez a Bonca. Csak úgy eltűnik... S míg keresi öt barátja, Bence, sok emberrel találkozik össze, sokféle jellemet ismer meg ... íme egy találkozása a festővel: A festő ismét kopasz fát festett. — Milyen? — Fekete, mint a világ. A festő elismerően pillantott a kisfiúra. — Látom, megjegyezted. A kisfiú vállat vont. — Mindent megjegyzek. — Mégsem jöttél le két napig a parkba. — Dolgom volt. A barátomat kerestem. — És megtaláltadt —A. Kár volt az egész. Juli fedezte lel a hátsó utcában a Bonca Mártont, de annak nincs se fia, se unokája. — Kár. — Kár. Lehetne a fia a barátom. Közel lakna. Csak azértf Hát, a lovak miatt is. — Lovakat is tarti A kisfiú felnevetett. — Csudát, fából esztergálja. A lestő elkészült a képpel. Valahogy sokkol szomorúbb volt, mint az, amit a kisfiúnak adott. .. Varga Katalin: Én, te, ő Játékos tanulás, vidám barangolás a szófajok birodalmában — ez Varga Katalin legújabb könyve. Fitt és Patt, meg a bohócikrek Dinó és Dóró a szófajok szigeteit járva sok izgalmas mulatságos kalandba sodródnak, és Így meghitt ismeretséget kötnek a szófajokkal és a szavak toldalékaival. E vidám nyelvtani ismeretszerzést sok fordulatos mese, ötletes vers és érdekes rejtvény gazdagítja. REJTVÉNYÜNK: EZT Patt, az oroszlánkölyök, Dinóval, a bohóccal barátkozik. Mit csinál Dinó? Azt, amit a képen láttok? Nemi De megtudjátok, ha a képen megkeresitek a cselekvő igéket és ezeknek a kezdőbetűit összerakjátok. Megfejtésként pedig azt írjátok meg, melyik könyvből való ez a rejtvényünk? Címünk: Nő szerkesztősége, Bratislava 801 00, Prazská 5. Gyermekeknek. EZT ? EZT EZT EZT ** EZT EZT
