Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-05-17 / 20. szám

►J с No и О X ы ь, Ö Р о Ь, siesség volt. Elénk eszmecserét folytattak arról, hogyan válhat az ember hőssé — békeidőben? — Az is hős — jegyezte meg az egyik fiú — aki önként jelentkezik felelésre számtanból. Ez a megjegyzés általános derültséget keltett a hallgatók körében, de amikor elült a tetszés­­nyilvánítás zaja, a fiúk, és lányok komolyabb témáról kezdtek beszélgetni: — Nálunk egy szabadságra hazatérő katona két gyereket mentett meg a vízbefulladástól, akik alatt beszakadt a jég. Amikor látta, mi történt, egy pillanatig sem habozott, beugrott utánuk a vízbe és kihúzta őket a jég alól. Trnava mellett egy tűzoltó gyerekeket mentett ki egy égő házból. Ha 6 nem segít, a gyerekek bennégtek volna. Minden hősi tetthez bátorság és becsületes helytállás szükséges. A fiatalok nem felejtenek A Szlovák Nemzeti Felkelésről folytatott be­szélgetés nem maradt meg csupán az emlékek felelevenítésénél. A múltból áttért a jelenkorba, s ez így van rendjén. A műsorvezető hangja a találkozó hivatalos befejezését jelzi, a beszélge­tés azonban tovább folytatódik. Megtekintettük a szakközépiskola új épületét is, ahol azoknak a partizánoknak gyermekei és unokái tanulnak, akik harminc évvel ezelőtt fegyvert fogak, hogy kiűzzék hazánkból az ellen­séget. A diákoknak is minden napra kijut a mun­ka s a tanulás gondjaiból, de nem feledkeznek meg azokról, akik vérüket ontották mostani, bé­kés életünkért. Dr. MILAN PIOVARCI A vetélkedő lelkes közönsége elrablását és megsemmisítését vették jegyzőkönyvbe. Ez a német fasizmus névjegye Petrodvorec történeté­ben 1942-től 1944-ig. Petrodvorec ma Ismét a régi. Csakhogy szépsége nem zárt társaságnak szolgál, a szökőkutak felejt­hetetlen szimfóniája az egész országnak szál. Leningrádi hagyomány, hogy az újjáépült parkba jönnek ki mintegy kegyeletképpen a főiskolát végzett fiatalok promóciójuk napján, ide vezet a fiatal házas­pár útja, a fehér rakétahajó ide röpíti ki az élmunká­sokat, és kitüntetett dolgozókat. És jönnek persze a fiatalok, szerelmesek, hisz itt mindenki költővé és fia­tallá válik. És Ide tartanak a külföldi turisták ezrei, mert ezt látni kell.,. Mint hajdanában, a tréfás szökőkutak sora fogad­ja őket, megnézhetik a „Nagy sas serlegét" is, persze, most senki sem késik el ... A park és fák évszakok szerint változó színpompája az újjáépített kastélynak és aranyozott szobroknak nyújt festői hátteret. Tánya is Petrodvorecbe tart édesanyjával és új diplomájával. Az újjáéledt szépség három évtized munkáját tükrözi. A régi tapétákat még ma is szövik tizennyolcadik századbeli szövőgépeken, s napi nyolc-tíz centiméter óriási eredmény. S még mennyi van hátrál A műemlékek eredeti szépségét leningrádi restaurátorok elevenítik fel, a fontánák hangja talán még dallamosabb, mint valaha. Most még csend honol, de lassan tizenegyet üt az óra. Tánya az egyik hídhoz vezeti édesanyját, innen jól látni mindent. Még két perc, még egy ... A zöld csendbe belecsendül Csajkovszkij zenéje s mintegy karmesteri pálca Intésére, a száznegyven szökőkút feltörő vízsugarának zúgása összefonódik a zene zsongásával. — Gratulálok a diplomádhoz, kislányom — szorítja meg Tánya erős kezét édesanyja és szemét elönti a könny. Pedig ma nincs is tűzijáték. ÚJVÁRI MAGDA ÉRDEMES MEGNÉZNI Üllő vagy kalapács Ez a kétrészes bolgár, szovjet és NDK kopro­dukcióé film, a bolgár Christo Christov rende­zésében, a legújabb és mondhatom a legjobb variációja a hírhedt lipcsei perről készült fil­mek sorozatának, melyben a Reichstag fel­gyújtásával vádolt Georgij Dimitrov egymaga vívta meg harcát Göring és társai ellen. A fő­szerepet Stefan Gecov, Bulgária nemzeti mű­vésze alakítja, mesteri módon. Hanjo Hasse, Horst Glse, Zsanna Prochorenko — a Ballada a katonáról című remekmű felejthetetlen női szereplője — mellett a mi Viliam Polonyink játssza Görlnget. Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres Ez a hosszú cim már magában is sokat elárul a film tartalmából, melynek ha tőlem függne, azt a címet adtam volna: Szívet cseréljen, aki hazát cserél. Nem is vállalkozom a film Ismer­tetésére, mert lehetetlen röviden elmondani a kitűnő, pergő cselekményű tragikomédiát. Meg kell nézni! A szép olaszt Alberto Sordi és a feleségnek ajánlkozó Carmellát Claudia Car­­dinale játssza. Lumiere-ék évei Különös, érdekes film, rendezője Jean Chapot. A régi archivumokból összeállított dokumen­tációs anyagot a rendező ügyesen egy keret­játékba helyezi, és ehhez használja fel a film­gyártás két úttörőjének, a Lumiere fivéreknek a századfordulón készült rövid jeleneteit. A főszereplő nem költött alak, valóban élt. John Steward Bell nevű 17 éves írországi munkás­ifjú 1875-ben Londonba jön munkát keresni. A munkanélküliség azonban továbbhajtja. Párizs, Algír, Egyiptom, Törökország, Orosz­ország további állomáshelyei, de sehol sem sikerül neki semmi, Japán és Kína után Ame­rikába vándorol, majd visszatér Párizsba, hol 1915-ben az első világháború alatt besorozzák és az elsők között esik el a fronton. Iránt, aki a zeneszerző életében az elérhetetlen szépséget testesíti meg. A szereplők kiválóak. Pasquale Santi színes felvételei festőlek. A magyar ugaron Az 1919-es Tanácsköztársaság bukása utáni vé­res terror idején játszódik a film. Zilahy Kálmán középiskolai tanár, akit felvilágosodott szelle­me miatt imádnak a diákjai, rokonszenvez a kommunistákkal, de maga sem tud eligazodni a káoszban. Csak mikor nővére a zaklatások­tól öngyilkos lesz eszmél rá, hogy hol a helye. A tanárt Latinovits Zoltán, a bírót — Mensá­­ros László, az iskolaigazgatót — Páger Antal, Andreát — Drahota Andrea alakítja. A filmet a kitűnő Kovács András rendezte. Robinson Crusoe Daniel Defoe híres regényét először 1902-ben a francia Georg Melles fllmesítette meg, a most bemutatásra kerülő kitűnő szovjet film immár a huszadik filmfeldolgozása a hervad­hatatlan műnek. Olvasóinknak valószínűleg nem ismeretlen a könyv, melyben a főhős, Robinson a kitartás olyan példáját oltja be az ifjúságba, hogy ma is egyik legszebb és leg­­nevelőbb hatású olvasmányuk maradt. A fil­met Sztanylszlav Govoruchin rendezte. Halál Velencében Luciano Visconti rendezte ezt a színes olasz­­francia filmet, mely Thomas Mann 1913-ban megjelent novellájából készült. A novella fő­szereplője egy író, azonban Visconti a valósá­got vitte filmre, mert Mann tulajdonképpen Gustav Mahler, a nagy zeneszerző biográfiájá­ból merítette témáját. A rendező éppen ezért Mahler gyönyörű 3-ik és 5-lk szimfóniájával szövi át a cselekményt. Kifogásolható, hogy a filmben erősen ki van hangsúlyozva a homo­szexualitás, holott a novella a művész piától szerelmét tárgyalja egy lengyel fiúgyermek A szép vétkező esete Andrej Lettrlch államdíjas rendezd új bűn­ügyi filmjében egy manökent lakása kertjében agyonlő egy ismeretlen tettes. A fiatal rendőr­kapitánynőnek ez az első nagy nyomozási esete. Rendkívül bonyolult módon, de sikerül neki felderíteni a tettes személyét, aki nem más, mint a kemény valutás idegenektől ki­tartott manöken szomszédja. A néző kivétele­sen nem az áldozat, hanem a gyilkos pártján van, akinek nagybeteg gyermeke haláltusája sem bírta rá a manöken züllött társaságát, hogy abbahagyja az éjjeli mulatozásokat. Az apát mégis el kell ítélni — mert mi lenne a vékoy falú városi házakban, ha minden csend­háborító golyót kapna a fejébe? Lehet, hogy a film írója gyengéd figyelmeztetésnek szánta a művet — mert maga a szüzsé nem lépi túl a szokásos krimik színvonalát. SIMKÖ MARGIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom