Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-04-12 / 15. szám
R öppen a szoknya, dobban a csizma, hopp.. Két lépés jobbra, két lépés balra... a legény derékon kapja a lányt és szélvészként forogva ropják a csárdást... megkezdődött a bál... Tussl — szól a bálanya. A terembe népviseletbe öltözött lakodalmas menet érkezik vidám nótaszóval. Elöl a nagyvőfély bokrétás pálcával, jobbján az első koszorúslány, aki a menyasszonytortát hozza büszke tartással. Utánuk lépked az ifjú pár méltóságteljesen Garam menti díszes viseletben, mögöttük a népes vendégsereg. A vőlegény háza előtt elcsendesednek, mert itt következik az igazi lakodalmas népszokás bemutatása. A nagyvöfély irányítja az eseményeket, s ki-ki híven végzi a maga feladatát, örömanyák, násznagyok, de a központi főszereplő mégiscsak a menyasszony. A lába előtt tányért törnek — „hogy akkor menjetek szerte, amikor ez a tányér össze" — erre a menyasszony felkapja a küszöbön keresztbe fektetett seprűt és munkához lát — „íme, szorgalmas háziasszonnyá akar válni" — a fiatal pár szájába cukrot szórnak" — „legyetek olyan édesek egymáshoz, mint ez a cukor". Majd a menyecskévé avatás zajlik: a násznép előtt kontyba rakják a menyasszony haját, felkötik a menyecskekendőt, a nagyvőfély táncba szólítja az új asszonyt és vele az egész vendégsereget. Ezzel kezdetét veszi a menyecsketánc s az új asszony kézről kézre jár. Persze a táncért fizetni is kell, a „bankókat" egy szitába gyűjtik, — ez a menyecske első keresete. Közben nem marad el a kürtöskalács-kóstoló sem, melyet egy kupica vőlegény pálinkával szokás leöblíteni. A forgatás táncból a vőlegény váltja ki a menyasszonyt. A pirkadás idején a ház előtt meggyújtják a „hajnal tüzet", melyet az ifiasszonynak kell átugrania, de ügyesen, nehogy megpörkölődjön a szoknyája — ez a „fürgeségének" jelképe. Ezt a jellegzetes ősi népszokásukat a brútyak (bartiak) mutatták be látványosan, hangulatosan. A beinovói (besenyői) csoport asszonyai szinpompás népviseletükben a régi népdalokat énekelték, melyeket nótás kedvű idős emberektől tanultak. Sőt a férfiak egykori viseletét is bemutatta csoportjuk egyetlen férfiszereplője. A bínai (bényei) menyecskék falujuk népszokásaiból adtak ízelítőt. Egy fiatal házaspár a legrégibb népviseletet hozta el a bálra, amelyben nemrégen saját esküvőjüket tartották. A Maié Kosihy-i (kiskeszi) asszonyok fejkendője messziről virított a bálteremben. A pattogó és lassúbb ritmusú népdalokra a nagymamáktól tanult tánclépéseket mutatták be. S mindezt Nővé Zámky-ban (Érsekújvárod) a nemzetközi nőnap tiszteletére rendezett népviseleti bálon láthattuk, melyet a nőszövetség járási bizottsága szervezett meg. KŐSZEGI ZSUZSA 10 aa =э мияниЛ Ш s Q£ CD CD Sm£ GO CD oo 'Ш z oo Catától (Csatától) délre, S tű rovótói (Párkánytól) északnyugatra a síkságra szelídült Garam egyik kanyarulatában avar kori sáncoktól körülölelve fekszik a festői szépségű tájban egy falu: Bína (Bény). ősrégi település, kéttornyú temploma és kerek kápolnája még az árpádházi királyok idejéből való, s a késő román stílusú építészet egyik legértékesebb emléke. A falu eredeti neve Byn volt, a feljegyzések szerint István király adományozta Hunt német lovag Byn nevű fiának. A templom történetéről pedig annyit tudunk, hogy az Amadé grófok egyik őse, mielőtt a keresztes háborúba indult volna, fogadalmat tett, hogy ha visszatér, templomot építtet a premontrei szerzetes rend számára. Fogadalmát fia, István mester váltotta be, s az ezerkétszázas évek elején fejezte be művét, amely előbb a török hordák pusztításának, majd a második világháború vandalizmusának esett áldozatul. 1953-tól, a restaurációs munkák befejezése óta azonban újra a régi pompájában magasodik a falu és az egész környék fölé, hogy már messziről mutassa az utat azoknak, akik e páratlan szépségű kultúrtörténeti emlékhez akarnak elzarándokolni. „A nagybényi kettes torony ide látszik, az én kedves kisangyaiom mással játszik A falu — ma már inkább csak az idősebb emberek révén — híven őrzi népviseletét, de a hagyományok és ősi népszokások iránti kegyelet éppen о fiatal nemzedékben ébredt fel páratlan lelkesedéssel. Az ő hagyománytiszteletük nem az a fajta, amely most hirtelen divatba jött és felszaladt a padlásra, hogy lehozzon minden avitt és poros lim-lomot, hogy beállítsa a lakás korszerű giccsei közé. Nem. Valahol mélyebben gyökerezik. Egy tőről fakad a népdalok és népmesék gyermeki tisztaságával, önmaguk történelmének nemzedékről nemzedékre szálló legendáival. HAT FALU - EGY VISELET ez már szállóigévé vált a vidéken. Bár azt is hozzáteszik, hogy árnyalatnyi eltérés azért akad köztük, ha az idegen szem nem is veszi észre. Bényen kívül még Kamenín (Kéménd), Bruty (Bart), Kammeny Most (Kőhídgyarmat), Pavlová (Garampóld) és Sikenicka (Kisgyar-A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS NYOMÁBAN Fegyverrel — kenyérrel Lapunk múlt heti számában kőrútunk második állomásán jártunk. Azoknak az olvasóinknak, akik útitársul szegődtek mellénk, megadjuk a második feladatot: Köztudott, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés idején partizánkórház létesült Korytnicán. Honnan költözött Korytnicára ez a kórház, hol van napjainkban és milyen nevet visel? A választ írják egy levelezőlapra és ragasszák mellé az itt közölt, tizenkét cikkelyre osztott, Cedok jelzéssel ellátott kört is. A levelezőlapon tüntessék fel nevüket, pontos lakhelyüket és tíz napon belül küldjék be szerkesztőségünk címére: 801 00 Bratislava, Prazská 5. A helyes válaszokat kőrútunk végén kisorsoljuk és a szerencsések jutalomüdülést, tárgyi ajándékot nyernek. 12 (kiok
