Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-03-22 / 12. szám

MEGYERI ANDREA ...most mär a fénybe nézzünk!.. leik elbeszéléséből, a szépiroda­lomból . .. Mégis szinte hihetet­lennek tűnik számukra az ötven évvel ezelőtt kiadott újság egyik bratislavai munkáslevelezöjének panasza: „A szolgálóleány, aki nem bírja már a sok munkát és szekírozást, el akar menni a nagyságától, de a nagyságos asszony most előveszi a közép­kor valamennyi kínzási módsze­rét, csakhogy a háztartási alkal­mazottnak még utoljára keserű napokat szerezzen és kényszerít­se, hogy nála maradjon ... és mindenáron provokálni akarja a szegény proletárlányt, hogy aztán egy alkalmas pillanatban megpofoztathassa a nagyságos úrral ... A végén még meg­fenyegette azzal, hogy telefonál a cselédközvetítöbe, hogy ne adjanak neki sehol sem he­lyet! . . ." Petro Gabriella, Borsodi Gita, Szakai Éva, Csík Erzsébet a nagyanyjától; Tóth Márta, Spi­­sák Ibolya édesanyjuktól hallot­tak a cselédek, a szolgálólányok keserves életéről. Fábián Judit így emlékezik nagyszülei szavai­ra: A nagymamám és nagyapám mesélte, hogy kora gyermek­koruktól sokat dolgoztak. Alig voltak tízévesek, amikor az ara­tásnál segédkeztek. Az édes­apjuk kaszálta a búzát, árpát, ők pedig markot szedtek. De nemcsak aratáskor, hanem a többi fontos mezőgazdasági munkában is dolgoztak. Sok fiú, leány a szépirodalom­ban talált forrást: Kosztolányi: Édes Anna, és Olbracht: Anna c. könyvét olvasták és említették legtöbben. Frano Kral' verssorait idézték: (Anyám) Heten voltunk otthon, hét sírta az éhet, s neked nem segített más, csak a két kezed. A háztartási alkalmazottak, a mosónők említésekor csaknem mindenki József Attila édesany­jára gondolt, és a költő édes­anyjáról irt versét idézték: (Anyám c. verséből) Fiatalok. A felnőttkor küszö­bén álló fiúk, lányok. Itt, a roz­­navai (rozsnyói) P. J. Safárik Gimnázium tantermeiben is olyan fiatalok vannak, mint bár­hol az országban. Lázas izga­lommal készülnek a közeledő érettségi vizsgára, az egyetemi felvételikre, leendő hivatásukról álmodoznak, életüket, jövőjüket tervezgetik . . . A gyors tempójú, színes napok forgatagában megállunk egy röpke időre, hogy emlékek, do­kumentumok nyomán régi idők ifjúságának életéről beszélges­sünk ... A Nőmunkás születésé­nek 50. évfordulóját ünnepeljük. Az ötven évvel ezelőtti esemé­nyek a mai tizenéves fiataloknak csupán egy fejezet a történelem­­könyv valamelyik lapján, ök nem emlékezhetnek, hiszen szeren­csére, egy új kor küszöbén szü­lettek. De jól emlékeznek még szüleik, nagyszülőik, akik sok esetben saját maguk tapasztal­ták a szolgálók, cselédek meg­alázástól terhes életét, az adó­szedők kíméletlen durvaságát. Még emlékeznek a szegényhá­zak nyomorszagára, a leány­kereskedők hírhedt gaztetteire... A szolgáló, cselédlány kifeje­zések még általában ismertek a mai fiatalok előtt is. Hírből, szü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom