Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-03-01 / 9. szám

A genetika — az örökléstan — a jelenkor fontos tudománya, amely a tulajdonságok, hajlamok, fejlődési zavarok stb. öröklésének törvényszerűségeit tanulmányozza az egész élő természetben, a legparányibb vírusoktól kezdve, egészen az emberig. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a gyermekek 4 százaléka születik részben vagy teljes egészében öröklött rendellenességgel, betegséggel. Az orvostudományi genetika, amely az ember származási zavaraival foglalkozik, egyre tágabb ismeretekre tesz szert. Az öröklött betegségek száma 1958- ban 412 volt, 1970-ben pedig már csaknem 1900 olyan betegséget tartanak számon, amelyeket a gén-anyag származási zavarai okoznak. Ezzel párhuzamosan azonban az orvostudomány egyre több lehetőségét látja az ilyen betegségek gyógyításának, s ami a fő, megelőzésének is. Rendkívül fontos, hogy az emberek tájékozottak legyenek ezen a téren, annál is inkább, mivel még mindig túl sok a félreértés, balhiedelem az öröklött betegségekkel szemben. Annak ellenére, hogy a tudósoknak még számos „fehér foltot“ kell földeríteniük, az öröklött betegségek ma már nem jelentenek olyan problémát, amely előtt az orvosok tanácstalanul megtorpannának. Mint már említettük, a gyógyítás, s ami a fő, a megelőzés eszközei, az orvostudomány más ágazatainak a segítségével, ma már birtokunkban vannak.

Mind az egyének, mind a családok egészségét szolgálja a genetikai tanácsadó, ahol szakorvosok nyújtanak felvilágosítást, s ha szükségesnek vélik, komplett genetikai kivizsgálást Is. Ehhez a tanácsadóhoz a legtöbbnyire a következő problémákkal fordulnak:

— a partnerek egyike öröklött betegségben szenved, vagy családjában előfordult már Ilyen betegség;

— a házasságból olyan gyermek született, aki öröklött betegségben szenved, de a szülők további gyermeket is szeretnének;

— a jegyesek vagy a házastársak közeli vérrokonok;

— olyan házaspárok, rendszerint idősebbek, akik különböző okok miatt gyermektelenek.

öröklött baj kitörésére a gyermeknél akkor lehet számítani, ha a házasfelek egyike, vagy ennek több családtagja már ilyen vagy olyan betegségben szenved. Persze, az öröklés nem minden esetben ennyire nyilvánvaló. Az öröklődő betegség, zavar vagy rendellenesség előfordulásához 2 gén szükséges (a gének öröklődő tulajdonságokat hordozó kromoszómarészecskék). A gyermek az egyiket az apától, a másikat az anyától kapja. A betegséget hordozó gén hatását esetenként elnyom-Tudomány a házasság szolgálatában

i.

hatja az egészséges gén-pár erősebb hatása. Az ilyen egyén genetikai „hozományában“ ugyan ott van a betegség csírája, de nála kevésbé valószínű az öröklés megnyilvánulása; már valószínűbb az ő gyermekeinél, tehát a következő nemzedéknél. Általában azonban nagyobb a valószínűsége annak, hogy egészséges gyermekek születnek, olyannyira, hogy ezeknek a partnereknek a családjában csak elvétve fedezhető föl genetikai rendellenesség, s gyakran még az aprólékos vizsgálattal sem mutatható ki az előfordulása. Az ilyen típusú öröklődésl betegség (ún. recessziósvisszaütő öröklött baj) kiütésének veszélye jóval nagyobb, ha a házastársak vérrokoni kapcsolatban vannak egymással. Ha tehát közeli vérrokonok (unokatestvérek) akarnak egymással házasságra lépni, feltétlenül szükséges mindkét fél genetikai kivizsgálása.

Egyes esetekben megtörténik, hogy a genetikai rendellenességet a gyermek nem úgy örökli a szülőtől, hogy az mintegy átadja neki a magával hozott beteg gént, hanem úgy, hogy a zavar az apa vagy az anya Ivarsejtjei fejlődési zavarának a következménye, noha ő maga — a szülő — egészséges génekkel jött a világra. Abban az esetben, ha egészséges szülőknek beteg gyermekük születik, akkor a genetikus feladata, hogy kivizsgálja; milyen a valószínűsége annak, hogy a következő gyermek Is sérült lesz-e vagy sem. Itt két eset lehetséges: vagy olyan betegségről van szó, amelynek csíráját az egyik, esetenként mind a két szülőtől kapta a gyermek, vagy ún. mutációs rendellenességről, amely az ivarsejtek érésének Időszakában keletkezhetett. Az első esetben kockázatos még egy gyermeket a világra hozni, a második esetben nincsen aggodalomra ok, a további gyermekek éppen olyan eséllyel „Indulhatnak“, mint bármelyik csecsemő. Természetesen, hogy adott esetben milyen jellegű zavarról van szó, csakis a szakorvos, a genetikus, állapíthatja meg.

A genetikai tanácsadóban — kivéve azokat az eseteket, amikor a meddőség kezelése a szexuológusra vagy a nőgyógyászra tartozik — igen gyakran fordulnak meg gyermektelen házaspárok. Rendszerint idősebb emberek, akik eddig azért kerülték a gyermekáldást, mert valamilyen okból attól féltek, hogy a gyermekük esetleg öröklött hibával születik majd. Néhányuknak már született egy életképtelen gyermekük, súlyos rendellenességgel, s így érthetően attól félnek, hogy további gyermekeik is hibásak lehetnek. Ilyen esetek vannak, de ezeknek a házaspároknak a helyzete korántsem olyan reménytelen, mint gondolják.

(folytatjuk)

Olvasóink tovább alakítják, formálják Bognár Sándor családjának életútját. Az egyes családtagokat nemes emberi vonásokkal ruházzák fel és úgy viszonyulnak hozzájuk, mintha régi ismerősökről lenne szó. A történet írásához a második kérdéscsoportban Is sok okos, megfontolt válasszal, tanáccsal siettek szerkesztőségünk segítségére. A feladat annak a problémának megoldása volt, miként döntsön Bognárné: óvodába odja-e a kislányát, vagy vegyék magukhoz Ica édesanyját, hogy a nagymama nevelje a gyerekeket és segítsen lányá-Sóndor sok jó ötlettel hozakodott elő. Az előszobafalat saját maga készíti el kovácsoltvasbál, mint a könyvespolcokat is. Ica — a kézimunkakörben — néhány szép faliszőnyeget készít. Olyan modern bútorokat vásárolnak, amelyeknek ára számukra elfogadható, és ügyesen, célszerűen lehet elhelyezni a lakószobában. A bútor mellett legelőször a mosógépet, centrifugát és a gáztűzhelyt kell beszerezni, azután jön a tv, mint a család művelődését és szórakozását elősegítő igen lényeges kellék. Amint anyagi helyzetük engedi, 'takozanak a házi munkában is? A másik kérdés pedig: hogyan rendezzék be Bognárék az új házat; mi nem hiányozhat belőle és mi az, aminek a megvételével még ráérnek?

tosan berendezik a szobákat, csinosítják otthonukat...

ifj. Kakuk Jánosné, Novaj, Magyarország

A beérkezett hozzászólásokból idézünk;

Bognárnénak nagy gondot okozott, milyen megoldást válasszon kislánya esetében. Fontosnak tartotta, hogy a kézimunka szakkört beindítsa, vezesse, és emellett a tanítás, kulturális és házimunka . .. Végül olyan elhatározásra jutott, hogy megkéri édesanyját, költözzön hozzájuk, legyen a segítségére, de Ildikót ennek ellenére óvodába adja, hogy ott megszokja a közösségi életet és ott többet is foglalkoznak a gyerekkel.

Az új lakás berendezésére Bognár

MINDEN HÉTEN EGY TANÁCS

Sándor javaslatára végül is úgy döntöttek, hogy a hároméves Ildikót egyelőre még nem adják óvodába, hanem magukhoz veszik Ilona édesanyját, aki magányosan él a városban. Azért határoztak így, mert ha a kis unoka gondozására kérik meg a nagymamát, szívesen jön hozzájuk és nem mondja majd azt, hogy csak teher a fiatalok nyakán. Később, ha majd megszokik náluk, beadhatják a kislányt az óvodába. A dolgot hamarosan megbeszélték a mamával, aki szívesen bele is egyezett, azzal a feltétellel, hogy a pénz egy részével, — amit városi házának eladásából szerez —, hozzájárulhat a fiatalok lakásá

Minden nő, lány, asszony örül annak, ha tetszik környezetének. Ezt nemcsak ízléses, választékos öltözködésével, hanem jólápoltságával éri el. Mert hiába öltözködünk szépen, ha testünk ápo-Hm