Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-02-15 / 7. szám
NVULVZOJ.1VA 13ZA13H MEGGYŐZŐDÉSSEL MONDHATJUK, HOGY A NEMZETKÖZI HELYZETBEN VÉGBEMENŐ VÁLTOZÁSOK JELENTŐS MÉRTÉKBEN A TÁRSADALMI ERŐK TEVÉKENYSÉGÉNEK, AZ ERŐSZAK ÉS AZ AGRESSZIÓ ELLEN EGYRE ÉLESEBBEN TILTAKOZÓ, TÁNTORÍTHATATLAN BÉKÉT AKARÓ NÉPTÖMEGEK SOHA EDDIG NEM TAPASZTALT AKTIVITÁSÁNAK GYÜMÖLCSEI. ■/', Leonyid Brezsnyev (a békeszerető erők moszkvai világkongresszusán 1973. október 26-án elmondott beszédéből) MAGUNKRÓL Amikor korunkról szólunk, lényegéről, erkölcsi légköréről, gondjairól, szükségleteiről, a korunkat formáló erőkről, sohasem tudjuk kikerülni azt a hatást, amelyet a nők akarata, értelme és szíve gyakorol rá. A szocialista országokban igen mély ez a hatás. Ám a nők a tőkés országokban is — és még inkább a függetlenségükért harcoló, fejlődő országokban — mind magabiztosabban válnak a korunkat meghatározó teremtő erővé. A békeszerető erők világkongreszszusán is ezért hangzott oly szenvedélyesen a nők hangja a közös békefelhívásban. A kongresszus feszített ütemű munkája ellenére sok női küldött talált módot arra, hogy elmondja gondolatait a kongresszusról, beszéljen munkájáról, reményeiről és arról, hogy mit kíván tenni e remények megvalósulása érdekében. Vimla Faruki, az Indiai Országos Nőszövetség főtitkára, Tyyne Leivo-Larsson, a Finn Szociáldemokrata Nőszövetség elnöke, a türkmén Mamadzsan Bajnazarova, gyapotszedőgépkezelők brigádvezetője, Teodora Inasia Gómez politikai biztos, Guinea-Bissau Köztársaság nemzetgyűlési képviselője, Különböző országok, más-más foglalkozás, de lelkesítő egység a béke szeretetében, a feladat felismerésében, a világ jobb jövőjéért vállalt küzdelemben. Zakiá Iszmail Hakki, a Kurd Nőszövetség Igazgató Tanácsának elnöke mondta: — ... A kongresszus megmutatta, hogy mi, asszonyok, sokat tehetünk a világbéke megőrzéséért. Az iraki nők, akiknek egyenjogúságát ma már törvény biztosítja, a gyakorlatban tesznek tanúbizonyságot erről: tanulnak, számukra új szakmákat sajátítanák el, és bekapcsolódnak a közéleti tevékenységbe. Guinea-Bissau lányairól és asszonyairól, akik a portugál gyarmatosítók ellen harcolnak, Francisca Perreira Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának (PAIGC) tagja beszélt: — Lányaink, asszonyaink nemcsak fegyveresen harcolnak, hanem tevékenyen részt vesznek a politikai és a kulturális életben, gyermekeik boldog jövőjén munkálkodnak. Hiszünk a győzelemben, mert érezzük az egész világ és a Szovjetunió aszszonyainak, lányainak szolidaritását, erkölcsi és anyagi támogatását. A nők ősi szokása, hogy környezetükben szépséget, harmóniát, örömet teremtenek. Akár kertészkednek, mint például az Altáj-vidéki Ida Kalinyina, akár művészetükkel szolgálják az embert, mint Marta Bianchi argentin színésznő, akár gyógyítanak, mint Nyina Dzsavahisvili, a Grúz Tudományos Akadémia levelező tagja, akár tanítanak, mint Nilima Ibrahim nyelvészprofesszor, Banglades küldötte — mindannyian békét akarnak. Anna Muntyan egy moldavai falusi iskola igazgatója. „Gyermekei“ gondozzák a Nagy Honvédő Háború frontjain elesett harcosok sírjait. A falu szélén négy harckocsizó katona szigorú vonalú emlékműve áll. Mind a négy katona egy anyától született. Az idős asszony minden évben idelátogat, ma is ugyanolyan megrendítő gyásszal siratja fiait, amilyennel annak idején a halálhírüket fogadhatta. Olga Lauristin a burzsoá Észtországban az illegális kommunista párt tagja volt, és ma energikusan harcol a békéért. Az Észt SZSZK Békealapját támogató bizottság elnöke. — Örülök az internacionalista szolidaritás népünkben megnyilatkozó érzéseinek — mondja. A nők harcolnak a tiszta égboltért, az almafák gyöngéd virágaiért, a gyermekek mosolyáért, a csendért, a békéért. — Nem könnyű a mi országunkban harcolni a békéért — mondta Route Loubich, az Izraeli Demokratikus Nőszövetség vezetőségének tagja. — Itt, Moszkvában, a kongresszuson sok találkozón vettünk részt. Látni kellett volna bennünket, zsidó és arab nőket, amikor találkoztunk, és sírva kérdeztük egymást, hogy hol vannak fiaink és férjünk, akiknek életéért olyannyira aggódunk. Elképzelhetik lelkiállapotomat, amikor néhány óra alatt a háború országából a béke országába érkeztem. Tudjuk milyen nagy erőfeszítéseket tesznek a szovjet emberek azért, hogy a Földön minden házban béke uralkodjék. Ilse Thiele, az NDN alelnöke, Németország Demokratikus Nőszövetségének elnöke is felszólalt a találkozón : — A békeszerető erők világkongresszusa igazolta reményeinket. Va-40 millió dolgozó gyermek Számunkra szinte hihetetlennek tűnik, de a világ különböző részeiben még napjainkban is több mint 40 millió gyermek dolgozik. Pontosabban munkaviszonyban van, vagy munkával keresi meg mindennapi kenyerét. Gyárakban, farmokon, mezőgazdasági nagyüzemekben, szállodákban, éttermekben, műhelyekben, ültetvényeken, boltokban, utcai árusként s így tovább. Ezt a tényt elemzi a Nemzetközi Munkaszervezet „A munkába lépés legalsó korhatára" című dokumentáris jelentése és az UNESCO „A fiatalkorúak jogai és kötelességei" című tanulmánya. A fiatalkorúak, vagyis a húsz éven aluliak, világviszonylatban igen magas százalékát képezik az öszszes munkaerőnek. Főleg az iparilag fejletlen, gyarmati vagy félgyarmati országokban igen magas a fiatalkorú munkaerők aránya, miközben egyenlő bérezésekről nem beszélhetünk. Mert itt a gyermek még mindig a legolcsóbb munkaerő. Ennek a jelenségnek fő oka ezen országok gazdasági viszonyainak elmaradottságában rejlik, ami a hajdani gyarmati uralom több, mint szomorú öröksége, valamint a társadalmi viszonyokban. A gyermekmunkásokra vonatkozó nemzetközi törvények és egyezmények, valamint a haladó szellemű gazdasági és szociális változások hatására betiltották ugyan a gyermekmunkások alkalmazását a bányákban és a nehézipari gyárakban — így a gyermekek munkába kényszerítése a régi, történelmi értelmezésében tulajdonképpen nem létezik. Am a lényeg — a munkáltatás — megmaradt, csak más-más formát öltött. A korszerű, nagy iparvállalatokban sem ritka jelenség a gyermekmunkás, de gyakrabban találunk dolgozó gyermekeket kisebb műhelyekben, kézműveseknél, építkezéseken, kis boltokban, kisebb szállodákban és éttermekben, s még ennél is gyakrabban utcai árusokként vagy háziszolgaként keresik meg a kenyerüket. Világviszonylatban azonban legtöbbjük a mezőgazdaságban dolgozik. A gyárosok is alkalmaznak gyermekeket. Elsősorban a kisebb gyárakban, üzemekben, ahol döntően fontos az olcsó munkaerő, igen jelentős számban dolgoznak olyan gyermekek is, akik még nagyon is messze vannak a törvény által megengedett munkabalépési korhatártól. A gyermekek alkalmazásának ez a fajtája főleg Ázsiára jellemző, de megtaláljuk Latin-Amerikában, a Közép-Keleten, sőt nemcsak Európa egyes déli vidékein, hanem a nagy nyugati ipari államok néhány kevésbé fejlett területén is. Általában textil-, konfekció-, élelmiszer- és konzervgyárakról van szó. 8—14 órás munkaidő A gyermekek az üzemekben, gyárakban részint termelőmunkát végeznek, részint a csomagolóban dolgoznak (üvegeket, cigarettát, textiltermékeket, cukrász- vagy pékáru vagy tengeri halakat csomagolnak). Az alkalmazottak jelentős hányadát alkotják, főleg a kislányok 10-től 15 éves korig, de néhányuk még alig töltötte be hatodik életévét. És ezek a gyermekek éhbérért a hétnapos munkahét minden
