Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-12-19 / 51-52. szám
ábrázolni, hogy világos, érthető kompozícióban tiszta, a környezeti elemeket maga köré csoportosítva, atmoszférateremtő ereje is legyen? — Stilizálás útján. Csongor esetében egy ősi honfoglaláskor előtti, az idő korlátáit végtelenségig tágító jelmeztervet igyekeztünk komponálni. Tünde esetében a költő szerint nem földi lényről van szó, hiszen a megjelenése is démonikus lényre vall: „Hattyú szállá távol égből, Lassú dal volt suhogása, Boldog álom láthatása, S most, mint ébredő leány, Ringató szél lágy karján, Ügy közelget andalogva“ — mondja Csongor. Csongor több helyen „fény leányának“ nevezi Tündét. Tünde figuráját gyakran öltöztették krinolin hatású, tüllös halványdrapp, fehér, vagy rózsaszín „habkönnyű mesebeli ruhákba. Ez az elképzelés öszszeegyeztethetetlen volt mind a rendezői koncepciónkkal, mind a mondáinkkal és meséinkkel kapcsolatos magyar hitvilággal. A magyar nép mítoszteremtő fantáziájában ugyanis az istenek sem öltözködésükben, sem viselkedésükben nem különböznek az őket szerető és szolgáló földiektől, az emberektől. Ha viszont elfogadtuk azt a tényt, hogy meséink cse-Tünde esetében még azt a hitelességi pillanatot is kerestük, ami közel hozhatja őt a XX. század emberéhez. A ruha vonalvezetése, az ízléses fémdíszítés a maga ritmikus jellegével emberközelséget varázsol a szereplő köré. — Ugyanakkor a vörösréz állandó játéka a fénnyel, szűnni nem akaróan jelezte Tünde planetikus eredetét. A kosztüm további előnye az volt, hogy „emberivé“ formálta Tündét és nem elvonttá. Az embernek drukkoltunk és nem a tündérnek és így lett számunkra tündéribb, költőibb, akiért érdemes a szférákat is megjárni, hogy egyszer a miénknek tudhassuk. Munkánk folyamán nem kis fejtörést okozott pl. az a tény, hogy a szerző Nemtőket jelenít meg a darabban. Tünde hívja őket segítségül az utolsó felvonásban. „Lég kicsinded szellemi, Gyenge Nemtök, szánjatok, Legyetek jám őrei. Minden bűnös, minden ártót Tőle messze tilthatok" Ezek a Nemtők (tündérek) majdnem minden előadásban fehér vagy rózsaszín tüll és selyemruhácskákban jelentek meg. Furcsa angyalszárnnyal a vállukon, mert hogyan is repülhettek volna alá az égből. 40 4. Autentikus magyar viselet a XIX. századból 5. Európai viselet az 1830-as évekből 6. Tünde jelmezterve a Thália előadásából. A búzaszőke haj nyersbőrrel van összefonva és vörösréz lemezek közé van szorítva. A hasított ruhaujjak részeit szintén vörösréz lemezek tartják össze. A nyersszínű jerseyen szépen mutat a fémlemez öv lekménye az égigérő fa alatt kezdődve, majd annak régióiban folytatódva játszódik míg végül hőseink ismét a földre térnek vissza; nem hagyhatjuk figyelmen kívül Tünde szerepét és történetét sem. És főleg nem azt a tényt, hogy az égigérő fát maga Tünde ültette. Tünde esetében kosztüm szempontjából tehát a következő tényezők voltak döntőek. Eredetét tekintve a Napisten leánya. A földi szerelem vonzza őt, és nem az égi lét. (Hiszen vállalja, hogy az Éj királynője száműzze őt a földre.) így Tünde nem lehet más, mint az időtlen idők (népünk) női ideáljának megtestesítője. Ruházata is ezt kell, hogy tükrözze. — a rendező szemével — A megoldást olyan irányban kerestük tehát, hogy először is ne legyen szárny. Ez a tény különösebb erőszakoltság nélkül indokolható volt és rövid keresés után bukkantunk rá a motívumokra, hiszen a mondavilágunkban a táltoslónak sincs szárnya, mégis képes régióból régióba repülni, sőt végigvágtatni időnként a Tejúton is. Miket is mondanak? „Hopp leszálltam, itt vagyok És az illat én vagyok.“ „Ah! Leszálltam, itt vagyok, A sóhajtás én vagyok.“ A szöveg törékenységét feltevésünk szerint csak úgy lehetett megőrizni, ha még törékenyebb, még költőibb lényekkel mondatjuk el. így jött az az ötletünk, hogy a Nemtők legye-7. Búzavir i jelmeztí a Thálii sában nek ember alakú virágok. A virágok közül a legtipikusabb népi virágokat választottuk, így a következő viráglényeink lettek: Tulipán, Hajnalka, Búzavirág, Margaréta és Estike. Elképzelésünk helyességét abban js igazolva véltük látni, hogy népmeséinkben gyakran találkozunk mesélő virággal, vagy ^zenélő virággal. BEKÉ SÁNDOR nemto rve előadá-1
