Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-27 / 5. szám

* _________________________t KULTURÁLIS GEORGE GORDON, LORD BYRON A szépség lányai közt nincs ... A szépség lányai közt nincs gyönyörűbb ma nekem; hangod úgy elbűvöl, mint szerenád a vizen: dalok komoly varázsa terül az óceánra, ragyogva vár a hullám, a szél megáll az útján: s fény-láncát húzva elring a hold a mély felett, amely úgy szendereg, mint egy álmodó gyerek: így hajlik önfeledten feléd a szomju szellem, csöndes, nagy odaadásban, mint vágyó tenger a nyárban. Szabó Lőrinc fordítása Szergej Mihajlovics Eizenstein (1898—1950) szovjet filmrendező 75 éve, január 22-én született Rigában. Úttörő szerepe volt a szovjet film­­művészetben. Ö volt az első rende­zője o moszkvai munkásszínháznak is. Első, nagyszabású, realista film­alkotása, a Patyomkin páncélos (1925) új korszakot nyitott a film­­történetben. Legjelentősebb filmjei: Sztrájk, Október, Régi és új, Rette­gett Iván. Széles körű pedagógiai munkásságot fejtett ki és sok esztéti­kai tanulmányt is írt. Georg Gordon lord Byron (1788— 1824), a nagy angol romantikus költő 185 éve, január 22-én született. Éles kritikai szemlélete és a korai munkásmozgalommal való rokon­­szenvezése miatt az uralkodó körök hajszát indítottak ellene. Elhagyta Angliát és Svájcban, majd Olasz­országban telepedett le. Szabadság­eszménye miatt bekapcsolódott az olasz forradalmi mozgalomba. Mikor Görögországban kitört a szabadság­­harc, a nyugtalan szellemű költő oda sietett, hogy részt vehessen benne. Útközben azonban maláriát kapott, melybe belehalt. Legfőbb művei: c 0 m I í j > ■ i * ■ ) > KAREL CAPEK BARANGOLÁSOK EURÓPÁBAN Karel Capek is a barangoló írók kö­zé tartozik. Csakhogy míg Egon Ervin Kisch a „száguldó“ jelzőt érdemelte ki, addig Capeket azzal jellemezném, hogy „ínyenc“. Nemcsak azért, mert nem veszi figyelembe az útikalauzokat, ha­nem saját különleges receptje szerint közelíti meg az idegen országok váro­sait, lakóit, de azért is, mert ő maga nemcsak író, de ügyes kezű rajzoló is lévén — szakértelemmel és magasabb­­rendü igénnyel örökíti meg a kulturá­lis, képzőművészeti emlékeket. Manfréd című, filozófiai tárgyú és Kain című drámája. Erős szatíra Beppo c, műve, amely velencei miliő­ben született. Don Juan c. ironikus hangvételű eposza befejezetlen ma­radt. A nagy költő műveiben, ame­lyekben a lírai hangnem világfójda­­lommal, forradalmisággal, szatírával; Iróniával keveredik, megteremtette a sajátos byroni hangvételt (byroniz­­mus), amely nagyon sok nemzet ro­mantikus költészetére hatott ösztön­zőleg. Stendhal, eredeti nevén Henri Bey­le (1783—1842) 190 éve, január 23- án született. A neves francia regény­író a kritikai realizmus egyik elő­futára volt. Napóleon tisztjeként be­járta Európát. Hosszú ideig élt Olaszországban. Ott szerzett élmé­nyeit több művében megörökítette. Pl. életrajzi regényt írt Rossiniről. Legértékesebb műve Vörös és fekete című regénye, amelyben a felfelé törő polgár alakját rajzolja meg. Hű társadalmi rajzot is ad művében. Másik nagy regénye a Pármai kolos­tor. Mindkét regényét megfilmesítet­ték. KAREL CAPEK BARANGOLÁS EURÓPÁBAN Az 1923-ból származó „Olaszországi levelek“ például olyan meglepő, de lényegében vitatható megállapításokkal szolgálnak, hogy a velencei Szent Márk térnek semmi köze az építészethez. In­kább egy kintornához; az ember rést keres rajta, amelybe egy hatost dob­hatna, hogy az egész masina rákezdje az „Ó Veneziá“-t. Ugyanakkor nagyon reálisan látja a hamisan lelkendező turistákat és a haldokló velencei palo­ták árnyékában a szegények patkány­szürke, levegőtlen házacskáit. Firenzével kapcsolatban érdekes mó­don meg sem emlékezik Michelangelo­­ról, a Dávid szoborról vagy az Uffizi­­ről, inkább Giotto és Donatello, Ma­saccio és Fra Angelico mellett áll meg. Angliai leveleiben hasonlóan éles szemmel gyűjti a szinte kötelező látni­valókon túl a maga ízlése szerinti él­ményeket. Ilyenekben bővelkedett, hi­szen a híres londoni állatkerttől exklu­zív klubokig sok mindenhová sikerült bejutnia. Mindez azt bizonyítja, hogy Karel Capek mindenekelőtt és mindenütt a stílus tisztaságát kereste, mert szerinte ez minden, ez a legtöbb, több, mint maga az ember; mert az ember a stí­lussal egyenest az abszolút felé törek-L. GÁLY OLGA MILE MARKOVSZKI Színes álom Igorkó álma megharagudott. Igorkó ugyanis azon az estén nagyon nyugtalan és nyűgös volt. Hol hideg, hol meleg hullámok törtek rá. S az álma fulladozott benne. Igorkó azt álmodta, hogy zuhan, zuhan valahová... Az álma persze vele együtt zuháht. Fejét a ködfalakba ütögette. Majd gyapotpuhaságú kőszikláknak üt­között. Ilyen és hasonló dolgok miatt Igorkó álma megszökött a párná­ról. Ki a nyitott ablakon át. A házban még szundikált a sö­tétség. Igorkó álma egyik lakásból a másikba vándorolt. Az egyik kisgyerek azt álmodta éppen, hogy ötöst kapott. Nagyon rossz álom. A másikat meg éppen megfogta a kerülő egy tiltott kertben. Ez is nagyon rossz és kellemetlen álom. Igorkó álma kétségbeesett. De csak egy pillanatra. A csacsogó hullámoktól festéket vásárolt, a csillagoktól világossá­got, a széltől ecsetet, hogy színes o álmokat varázsolhasson a gyere­kek elé. Visszatért Igorkóhoz. Igorkó ettől a pillanattól kezd­ve színekben kezdett álmodni. Gyönyörű dolgokról álmodott: is­meretlen tájakon úszott, titkokat fejtett meg, kitűnő tanulóvá vált és később fiíres tudóssá. Egyszóval, Igorkó arról álmo­dott, amit a gyerekek csak színes álmaikban látnak... — tó — fordítása Játsszunk együtt: Egy betű - új szú. Próbáld ki!-ifió rtOlUf-JJf/A-imi-APA-ÜST-ÚSÍK.-ÉXL -4-i ♦ TALÁLD KI! CsIL­A h<s. te. SH T$S> Vbtv re UíK M REJTVÉNYÜNK: A jelzett helyről kiindulva ló­ugrásban egy versrészletet kapsz. Ki írta a verset? A megfejtéseket küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, Bratislava, 80 900, Prazská ul. 5. Gyermekeknek. Első számunkban közölt rejtvényünk helyes megfejtése: Boldog új óveti — Nyertesek: Szabó Erika, Tehla (Töhöl), Vigh Anna, Neded (Negyed), Kiss Bálint, Vojany (Vaján). Medve - nóta Kinn voltam a rengeteg erdőn, medvét láttam kúszni a lejtőn, tíz körömmel másztam a fára, megszökött a medve vacsorája. Lompos medve brummogva ballag: „Mászni könnyű ilyen fiatalnak, mennyi szégyen ér most vén koromba, kulloghatok éhesen odúmba.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom