Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-25 / 35. szám

A Magas Tátrában a Csorba-tó környékén ünnepélyt* korotok kösött zajlott le a XVII. nemzetközi ifjúsági találkozó, melynek alkalmából 2090 fiatal mászta meg a Rysy-csúcsot. A csehszlovák, a bolgár, a magyar, az NDK-beli, a lengyel és a szovjet fiatalok találkozójának ünnepi meg­nyitásán részt vett a SZISZ KB kül­döttsége, élén Juraj Varholik elnök­kel, Borisz Nyikolajevics Pasztuhov­­val, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának titkárával és a többi becses vendéggel. Képünkön: juraj Varholik elvtárt üdvözli a jelenlevő fiatalokat. FIGYELEMI Kisorsoltuk az — Utazzunk együtt! - képes nyóri vetélkedőnk hatodik kérdéscsoportjára beérkezett, helyes megfejtéseket tartalmazó képeslapo­kat! A helyes válaszok: P) Pieáfany S) Bojnice R) Bratislava A szerencsés nyertesek: Szalma Agnes. 937 01 Zeliezovce (Zseliz), Pionierska 0. Levice-i (lé­vai) járás; Hipfl Erzsébet, Dvory n 2ltavou (Udvard) 350, Nővé Zámky-i (érsek­újvári) járás; . Fülöp Szilvia. 941 35 Dubnik (Csúz) 407, Nővé Zámky-i (érsekújvári járás; Cmil Mária, 040 01 Koéiee, Októ­­brovej revlúcie; Szentiványl Gizella, Hotel Slov­­naít, t. 317. 823 00 Bratislava. A nyerteseknek gratulálunk! A nyereménytárgyakat a vetélkedő be­fejezése után kézbesítjük, Címlapunkon: Bike, ba­rátéig, szolidarit át ...A X. VIT-en ennek jegyi­­’ ben ismerkedtek, kötöt­tek barátságot egymással a fiatalok. Huszár Tibor felvétele.. A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Harasztlné Mészá­ros Erzsébet — Főszerkesztőhelyet­tes: Jandáné Hegedűs Magda - Grafikai szerkesztő: Schreiber Kata­rina - Kiadja a Szlovákiai Nőszö­vetség KB 2lvena kiadóvállalata, Bratislava, Nálepkova 15 — Szer­kesztőség: 801 00 Bratislava, Praíská 5 — Telefon: főszerkesztő: 408-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgélata — Megren­delhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél - Előfizetési díj negyedévre 23,40 korona - A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli Szolgálata — PNS, Üstredná expedicia tlaée, Bra­tislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. intézi el — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bár­mely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési dij egyéni: évi 180,- Ft, közületi: 220,— Ft. Csekkszámla­szám: MNB. 215-90102 - A SÜTI 6 28 engedélyével. 1. Zobor Rozália: Milyenek vagyunk? Tanulni szeretnénk, dolgozni, érvényesülni. S min­dig emberhez méltóan helyt­állni. 2. Deák Sándorné: Tőlünk, pedagógusoktól is függ, hogy milyen lesz az új nemzedék. 3. Dániel Erzsébet (szem­ben): A példakép ereje meg­győzőbb minden szónál! 4. Hajtman Béláné: A mai fiatalok tisztelik és becsülik a harcos múltat, a haladó hagyományokat, és értékelik a jelent, amibe beleszülettek. 5. Kremmer László: Nagy­apáink szidták apáinkat, ők meg a fiaikat. Miért legyünk mi mások?! Huszár Tibor felvételei felelhetünk, azt nemcsak az ankótindító fiatalok csoportja igazolja, hanem az a sok-sok, tárgyilagos és szép gondo­latokat tartalmazó válasz is, amelyeket olvasóink minden rétegéből kaptunk. Közép- és főiskolai hallgatóktól, háztar­tásbeli asszonyoktól; fiataloktól, idősek­től egyaránt. És kifejeződhetlk-e jobban a fiatalok békevágya, társadalmi, politikai elköte­lezettségük, szocialista hazafiságuk, mint éppen napjainkban, amikor a nem­rég lezajlott Vllágifjúsági Találkozó fia­taljaink tízezreit mozgatta meg, hogy felajánlásaikkal, eredményes munkájuk­kal, jó hírnevükkel névtelenül is felsora­kozzanak amögött a nyolcszáz küldött mögött, akik szocialista hazánk ifjúsá­gát képviselték a világ fiataljai előtt. az egyetemen. Lehet, hogy mindjárt nem sikerül bejutnom. Akkor jövőre is meg­próbálom, és azután is, ha szükség lesz rá. Addig Is szorgalmasan készülök a felvételire, de a harcot nem adom fel... Ennyit mondott. S nekem öröm volt hall­gatni, hogy volt tanítványom ilyen opti­mista, céltudatos, tettre kész felnőtt lett. Vállalja a harcot az élettel, nem kese- 5 ríti el a kisebb kudarc, terve, célja van. Az lenne szép, ha minden egyes tanít­ványomról ezt mondhatnám el.“ Ott el Is mondhatjuk, ahol a tanítvá­nyoknak olyan tanítóik vannak, akiket méltán tisztelnek, büszkék rójuk, példa­képeknek tekintik őket. Mert lehet-e valamit meggyőzőbben bizonyítani, mint az élő példával? Van-e szó, amelynek hatása felér a példamutatás erejével? Andrejkovics Teréz, hosszú évek távlatá­ból így vallott a példaképről: .Nekem is volt példaképem, s talán még ma is az, ennyi év után: egy tanítóm volt. Emlékszem, a saját könyveit kölcsönözte nekem, hogy tanulhassak. És mennyire örült, ha a gyerekek könyvet kértek tőlel A felnőttek is szerették. Szívesen elbe­szélgetett a szülőkkel, mindenkihez volt kedves szava. Sokat dolgozott a tanítá-A VIT egyik küldötte, Lénárt Ilona mondta ankétünk elején: „Talán éppen a hazofiság nemes érzése, ami minket, fiatalokot összeköt, egy hazához tarto­zóvá tesz. A hazofiság és a szülőföld Iránt érzett büszkeség ... De mit kezde­nék ezzel a büszkeséggel, ha azt sem tudnám, mire lehetek büszke? Vagy ha minden, ami számomra büszkeség, tő­lem függetlenül jönne létre? Ha az én munkám — bár csepp a tengerben! — nem volna része egy egésznek, ha az én célom nem lenne része egy nagyobb, nemesebb célnak?..." Vincze Kálmán gépészmérnök más szavakkal, ugyanezzel az érzéssel fejez­te ki, hogy számára mit jelent a haza­­fiság: „Négyezer ember dolgozik itt o hajógyárban, ahol mindennapi munkám végzem. Jó érzés tudni, hogy az én munkámnak Is pontoson meghatározott helye von, hogy számítanak rám, s hogy a zászló, amit hajóink orrán idegen országok szele lenget, az én büszkesé­gem Is,.. Jó érzés, de egyben kötelez Is. És ez természetes. Azért, hogy büsz­kék lehessünk hovatartozásunkra, ten­nünk Is kell valamit. Ki-ki képességei szerint: a legtöbbet, amit teheti“ Á legtöbbet, amit tehet? Helyénvaló-e tehát B, Erika kosicei hozzászólónk leve­le. aki a sikertelen egyetemi fölvételi vizsga után elkeseredett és mindenki­ben, mindenben hibát keres, csak éppen ott nem, ahol megtalálná. Igaz, az Ilyen fiatal kevés, de o vita szabályaihoz híven helyet és alkalmat adtunk nekik Is: vitatkozzanak. Az érvek és ellenérvek harcában új gondolatok születnek, s to­lón nem eredménytelenül. Deák Sóndor­­né, tanítónő ezt olvasva a következő­képpen válaszolt: „Egy volt tanítványom, aki már dolgo­zik, azzal állt elő nemrég: tovább sze­retnék tanulni. Elhatároztam, fölvételizek orradalmisag, SZOCIALISTA HAZAFISAG „A kommunista párt tapasztalatainak, népünk forradalmi, harci és munka­hagyományainak tekintetbe vételével mélyítsük el a nevelést, ápoljuk a fiúk­ban és lányokban a fennkölt erkölcsi tulajdonságokat és törekedjünk arra, hogy a szocialista erkölcsi normák a fiatalok egész cselekvését meghatározó szabállyá váljanak.” Az SZLKP Központi Bizottság 1973. július 5-i ülésének hatá­rozatából. Az ókortól napjainkig, bármelyik év­századba nyúlnának vissza, mindig megtalálnánk az ifjúság nevelésével kapcsolatos problémákat. Vajon lehe­tett-e olyan kor, amikor nem tették fel o kérdést: Milyenek a mai fiatalok? Aligha volt ilyen. És aligha tudtak rá egyöntetű feleletet adni. így utólog talán könnyebb lenne, csakhogy bennünket ezúttal az érdekelt, milyenek a mostani fiatalok? Hogy kérdéseinkre határozott igennel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom