Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-28 / 31. szám

A válaszokat képes leve­lezőlapon, — amelybe a CEDOK jelvényt és a számozott szelvényt is felragasztották, — leg­később 10 napon belül küldjék be szerkesztősé­günk címére: Bratislava. Prazská 5. A levelező­lapon tüntessék fel: Utazzunk együtt X' M. Dél-Csehországnak a Vltava folyó partján fekvő egyik községében — amely közkedvelt nyaralóhely — áll a képen lát­ható gyönyörű kastély. A 13. század máso­dik felében épült. Mostani alakját az 1841 — 71-es években nyerte, amikor akkori urai, a Schwarzenberk család tagjai telje­sen átépítették. A kastély nagytermében 1956-ban nyitották meg Mikulás Ales festő­művész állandó kiállítását. Kérdésünk: Mi a község neve? N. Számos turista látogatja és tanulóifjú­ságuk kedvelt évvégi kirándulóhelye a dél­­morvaországi kisváros, amely közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik. Kellemes Oldok UTAZZUNK jZ^yüZO 5. kérdéscsoport t r VADASZAT A TENGER MÉLYÉN FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL A nagyszerű zsákmány: tarka langusta A barlangok mennyezetét burjánzó, gombaszerü képződmények fedik Ez a sárga gomba az „Axinella verrucosa" Előkészítettem a kamerát. Nem messze gomba­­szerű alakzatok meredeznek a magosba, minden rendszer nélkül, mintha egy művész keze absztrakt formákat vetett volna oda. Vagy úgy festenek, mintha pantomim színészek kezei, karjai emelked­nének fölfelé, megmeredten. Vagy rég elfelejtett sírok fölé nyújtogatott nagy ujjakhoz is hasonlít­hatnánk őket, Miért? A tengerfenék olyan, mintegy szemétdomb, mint egy temető, ahová a hozzá­tartozók mintha csak odadobálták volna tisztelet­­lenül halottaikat, temetetlenül, s beszórva rég el­pusztult, furcsa élőlények törékeny tetemével, amelyek közül talán némelyek még egy órával ez­előtt is életben voltak. Vajon hány korszaknak kellett elmúlnia, amióta ezek a kagylók és a ten­geri sünök levetkezett, gömbölyű páncéljai olyan törékennyé meszesedtek, hogy a legkisebb érin­tésre is széthullanak? A tengeri rákok felfordult tetemei mind egy-egy élőlény tragédiájának tanú­jelei. Néhány felvételt készítettem. És most „kezdődött a tánc!" Először is dideregtem, vacogtak a fo­gaim, hiszen már hosszabb ideje tartózkodtunk csaknem jéghideg vízben, annak ellenére, hogy fölöttünk ragyogó, forró nap volt. Elértük a búvá­rok számára „kiszabott" mélységet. Most a tenger­fenéken elhelyezett útmutató táblák szerint máris igyekszünk felfelé. Ismét elértük a sziklás, bőséges növényzetű réteget, Már tisztán kivehető a tenger felszíne, az apró fodrozó hullámocskák is. Itt már meg-megtört nyitott legyezőhöz hasonlatos fény­nyalábok teszik színessé a tájat, dehát akarva, nem akarva, azt az övezetet is el kell hagynunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom