Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-07-28 / 31. szám
A válaszokat képes levelezőlapon, — amelybe a CEDOK jelvényt és a számozott szelvényt is felragasztották, — legkésőbb 10 napon belül küldjék be szerkesztőségünk címére: Bratislava. Prazská 5. A levelezőlapon tüntessék fel: Utazzunk együtt X' M. Dél-Csehországnak a Vltava folyó partján fekvő egyik községében — amely közkedvelt nyaralóhely — áll a képen látható gyönyörű kastély. A 13. század második felében épült. Mostani alakját az 1841 — 71-es években nyerte, amikor akkori urai, a Schwarzenberk család tagjai teljesen átépítették. A kastély nagytermében 1956-ban nyitották meg Mikulás Ales festőművész állandó kiállítását. Kérdésünk: Mi a község neve? N. Számos turista látogatja és tanulóifjúságuk kedvelt évvégi kirándulóhelye a délmorvaországi kisváros, amely közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik. Kellemes Oldok UTAZZUNK jZ^yüZO 5. kérdéscsoport t r VADASZAT A TENGER MÉLYÉN FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL A nagyszerű zsákmány: tarka langusta A barlangok mennyezetét burjánzó, gombaszerü képződmények fedik Ez a sárga gomba az „Axinella verrucosa" Előkészítettem a kamerát. Nem messze gombaszerű alakzatok meredeznek a magosba, minden rendszer nélkül, mintha egy művész keze absztrakt formákat vetett volna oda. Vagy úgy festenek, mintha pantomim színészek kezei, karjai emelkednének fölfelé, megmeredten. Vagy rég elfelejtett sírok fölé nyújtogatott nagy ujjakhoz is hasonlíthatnánk őket, Miért? A tengerfenék olyan, mintegy szemétdomb, mint egy temető, ahová a hozzátartozók mintha csak odadobálták volna tiszteletlenül halottaikat, temetetlenül, s beszórva rég elpusztult, furcsa élőlények törékeny tetemével, amelyek közül talán némelyek még egy órával ezelőtt is életben voltak. Vajon hány korszaknak kellett elmúlnia, amióta ezek a kagylók és a tengeri sünök levetkezett, gömbölyű páncéljai olyan törékennyé meszesedtek, hogy a legkisebb érintésre is széthullanak? A tengeri rákok felfordult tetemei mind egy-egy élőlény tragédiájának tanújelei. Néhány felvételt készítettem. És most „kezdődött a tánc!" Először is dideregtem, vacogtak a fogaim, hiszen már hosszabb ideje tartózkodtunk csaknem jéghideg vízben, annak ellenére, hogy fölöttünk ragyogó, forró nap volt. Elértük a búvárok számára „kiszabott" mélységet. Most a tengerfenéken elhelyezett útmutató táblák szerint máris igyekszünk felfelé. Ismét elértük a sziklás, bőséges növényzetű réteget, Már tisztán kivehető a tenger felszíne, az apró fodrozó hullámocskák is. Itt már meg-megtört nyitott legyezőhöz hasonlatos fénynyalábok teszik színessé a tájat, dehát akarva, nem akarva, azt az övezetet is el kell hagynunk.