Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-07-21 / 30. szám
-KULTURÁLIS ÉVFORDULÓ Nyolcvanévet lenne ez év július 19-én Vlagyimir Majakovszkij szovjet költő (meghalt 1930. április 14-én), a szocialista-realista költészet megalapítója, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet lóngelméjű forradalmi költője, aki Grúzia Gagdod nevű kis falujában látta meg a napvilágot. Már kutajszi gimnáziumi évei alatt szellemileg férfivé éretten bekapcsolódott az illegális bolsevik! mozgalomba, amiért 1903-ban 11 hónapra lecsukták. Kiszabadulva forradalmi magatartásával, verseivel, rajzaival, festményeivel háborította fel ismét a konzervatív közvéleményt. Az Októberi Forradalom után az új rend embere lett, harsányon hirdette, hogy: „tz az én forradalmamI” Majakovszkij 1909 óta irt. Műveinek jellege miatt költő-agitátornak nevezhetjük, mivel minden sorával a szocializmusért harcolt. 1912-től egy ideig balos elmélet hatásáro behódolt a futurizmusnak, az Októberi Forradalom azonban ismét teljes mértékben harcos és aktív politikai síkra állította. Színdarabokat (Poloska, Gőzfürdő), pamfletteket is irt, politikai plakátokat rajzolt és szövegezett, kulisszákat tervezett, de széles körű tevékenységéhez tartozott a szatírák, a lírai versek írása mellett a reklámversek, a dalok, a karcolatok és az újságcikkek írása is. Sokat utazott: Lengyel-, Német- és Franciaországban, Mexikóban, az Egyesült Államokban és 1927-ben nálunk Csehszlovákiában is járt, Prágában szerzői estet tartott, amelyről „Szóval utaztam" című cikkében emlékezett meg. Szerte a világon nagyra tartják Vlagyimir Majakovszkijt, az Induló balra, a 150 000 000, a Buffó Minisztérium, a Csudajó, a V. I. Lenin, a Teli torokból és más csodálatos versek és poémák költőjét. — Igo — KIÁLLÍTÁS A mester utolsó önarcképe Rákosi Ernő kiállítása. Kiállításának megnyitási napján érkezett a hír, hogy a kilencvenhárom esztendős mester 1973. június 15-én a presovi kórházban meghalt. Rákosi Ernő az akkori Iglón született 1881. V. 16-án. Eperjesen, Budapesten, Bécsben, Münchenben tanult, majd az első világháború után Presovra tért vissza, ott élt és alkotott haláláig. — A komáméi (komáromi) Duna menti múzeumban megnyílt tárlata szinte egyetlen téma körül csoportosul. A sarisi és a spisi tájat, az Alacsony Tátrát, Nitra vidékét, Llptov szépségeit érzékelteti olajfestményein. Keresi a természetben uralkodó harmónia kifejezésének módját. Mór diákkorában kitűnő rajzoló volt. Amellett, hogy tójképfestő lett, kitűnő portretistának is bizonyult. Témái a természeti jelenségek megörökítése mellett az emberi munka: vasút- és hídépítő munkálatok, gyári munkások. Alkotásaiból a tudatos művészi felelősségvállalás sugárzik. Képeinek értékeleme a teljesség és a zártság. Ezért tulajdonít láthatólag fontosságot a szinkompozíclónak, a képalkotásnak. Lélektani megfigyeléseit is a színekkel és a vonalvezetéssel érzékelteti. Komáromi kiállításának képanyagát a presovi Képzőművészeti Képtár, a kosicei Kelet- Szlovákiai Galéria és a Szlovák Nemzeti Galéria adta kölcsön, A gyűjteményes kiállítás, amely most már emlékkiállítássá módosult, augusztus 19-ig áll nyitva az érdeklődők előtt, hétfő kivételével naponta 10—17 óráig. (mii) A NŐ KÖNYVESPOLCÁRA-----------Kosztolányi Dezső: Pacsirta Fojtó kisvárosi légkörben, ahol megrekedt az idő, ahol távlatnélküliségben, nyárspolgóri örömöknek élnek az emberek — játszódik a történet. Az író még jobban ki akarja domborítani azt a reményvesztett tehetetlenséget, amelyben a regény három főhőse vergődik: a szülők és társtalansógra ítélt, csúnya vénlányuk, Nincs kiút ebből a családi börtönből, melyben hárman szenvednek, a szeretet álarca mögött a mélyösztönök gyűlöletjelzéseivel küszködve. Pacsirta, a vénlány csak egy hétre mozdul ki otthonról, de ez a rövid idő is elég ahhoz, hogy a szülők fölszabaduljanak a rájuk súlyosodó nyomás terhe alól és középszerűségükben is emberibb életet éljenek. De nincs menekvés, a dráma befejezett — Pacsirta visszatér és minden úgy folytatódik tovább, mint azelőtt. Kosztolányi remekét az Olcsó Könyvtár sorozatban jelentette meg a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó. (bér) Kosztolányi Dezső Pacsirta ____ L. PANTYELEJEV A Krímben történt a dolog. Egy kisfiú a tengerre indult horgászni. A part azonban nagyon magas, meredek és csúszós volt, s a kisfiú lassan ereszkedett lefelé. Ahogy lepillantott, és meglátta maga alatt a hatalmas, éles sziklákat, nagyon megijedt. Megállt, és moccanni se mert többé, se le, se fel. Megkapaszkodott valami tüskés bokorban, ott kucorgóit, lélegzeni is alig mert félelmében. Lent, a tengeren egy halász halászott. A csónakban vele volt a kislánya is. A kislány mindent látott, és kitalálta, hogy a kisfiú fél. Elnevet1 • 2 • 3 • 4 • 5 « 6 • REJTVÉNYÜNK: te magát, és ujjal mutogatott a remegő gyerekre. A kisfiú nagyon szégyellte magát, de nem volt mit tennie, úgy tett, mintha éppen csak ülne, mintha nagyon melege lenne. Még a sapkáját is levette, és buzgón legyezgette magát. Hirtelen szél támadt, kitépte a fiú kezéből a horgászbotot és lesodorta. A fiú nagyon sajnálta a botját, meg is próbált újra lejjebb ereszkedni, de nem nagyon sikerült neki. A kislány mindezt látta. Szólt az apjának, az felpillantott, elnevette magát, és mondott valamit a kislánynak. Erre a kislány kiugrott a csónakból, és kiment a partra. Felkapta a botot, és visszatért a csónakhoz. A kisfiú olyan méregbe gurult, hogy mindenről megfeledkezve, hanyatt-homlok rohant le a parton. — Add vissza, te! Az az én botom! — kiáltotta, és megragadta a kislány kezét. — Tessék! Itt van! — mondta a kislány. — Nem kell nekem a te horgászbotod. Csak azért vettem el, hogy legyere érte. A kisfiú nagyon elcsodálkozott és megkérdezte: — Honnan tudtad, hogy lejövök? — Apukámtól. Azt mondta: ha gyáva, akkor biztosan irigy is. Vízszintes: 1. Fiatal juh. 2. Női név. 3. Romba dönt. 4. Európai főváros. 5. Magyar kémikus, a gyufa feltalálója. 6. Fiúnév. Beküldte: Lőrincz László, Branő (Berencs) Rajzolj velünk! Egyetlen kézvonással rajzold le a képen látható ábráka A rejtvényt csak vízszintes irányban töltsétek ki. A pontozott sorban — függőlegesen egy európai főváros neve szerepel. Napjainkban sok ezer fiatal készül oda találkozóra. Mi a város neve? A megfejtést küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prozskó 5. Gyermekeknek. A lapunk 27, számában közölt rejtvény helyes megfejtése: A könyvet Turcsan László illusztrálta. Nyertesek: Bognár Zoltán, Dun. Streda (Dunaszerdahely), Németh József, Bratislava, Mojzes Ferenc, FiTokovo (Fülek). ! 8 l
