Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-14 / 29. szám

ÉLET" sát lette lehetővé, hanem a korszerűbb eljá­rást, valamint a dolgozók munkafeltételeinek és munkabiztonságának növelését is. A kor­szerű gépek üzembe helyezésével évről évre emelkedett az üzemben feldolgozott méz meny­­nyisége. Míg 1957-ben 870 tonna mézet dol­goztak fel, ez a szám 1963-ban 2343 tonnára, 1971-ben pedig 3945 tonnára növekedett. Hogy hányféle mézet ismerünk? A méznek nagyon sok fajtája van, talán annyi, ahány­­féle virágot látogatnak a méhek, de a mézet általában három fajtába soroljuk: az akácméz, amelynek színe halványzöldes sárga, a mezei méz, halvány barna, és a hegyi vagy erdei méz, amely sötétbarna színű. A méz többi fajtáját a színéről ismerjük fel, amely a virág színétől függ. Például a tiszta akácméz zöldes-üveges színű. A több millió kilogramm méz előállítása a szorgalmas méhektől igen sok munkát köve­tel. Egy kilogramm akácméz összegyűjtéséhez a méheknek körülbelül 7 millió virágot kell meglátogatniuk. Egy méhecske egy repülésről körülbelül saját súlya felének megfelelő nek­tárt visz a méhkasba. Ez olyan, mintha egy 80 kilós ember negyven kilós terhet cipelne egész nap, óránként 24 km-es sebességgel. A méheknek ezt a nagy munkateljesítményét kevesen ismerik, ezért nagyon kevesen tudják értékelni. Üzemünkben többféle mennyiségben ada­goljuk a mézet a kereskedelem számára, üve­gekben, tubusokban, poharakban. Mi készít­jük 250 gr-os csomagolásban a méhpempővel dúsított mézet, amiből évente 15 tonnát gyár­tunk. A múlt évben 148,35 százalékra telje­sítettük ebből a fajtából a tervünket. A MEDOS üzem dolgozói a méztöltő mű­helyekben valódi méhszorgalommal készítik az élelmiszerpiacon egyre keresettebb termé­keiket. Évről évre újabb formában igyekeznek megkedveltetni a gyermekekkel, felnőttekkel a mézet. Termékeik 66 százaléka ugyan exportra készül, Ausztriába, az NSZK-ba és Svájcba, de mégis azt szeretnék, ha hazánk­ban is egyre többen fogyasztanák ezt a na­gyon értékes, egészséges, gyógyító hatású táp­anyagot. A dolgozók száma nem nagy, összesen 56, közülük 35 a nő. A nőkről, családanyákról való gondoskodás a nők munkafeltételeinek javulása egyre nagyobb mértékben érezhető az üzemben. Vozák Etelka, az üzemi szakszerve­zeti bizottságban képviseli a nők ügyét, és mivel ő maga tizenegy éve az üzem egyik legjobb dolgozója, jó kezekbe helyezték a nők sorsát. A példás, jó munka és az üzemi szo­cialista munkaverseny, amelyben a dolgozók 98 százaléka vesz részt, már a múlt évben is meghozták az eredményt. A MEDOS a nitrai mezőgazdasági kiállításon 1971-ben a kiállí­tott méztermékeiért „Aranykalász“ kitüntetést kapott. A III. Szlovákiai Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszeripari kiállításon 1972-ben a mű­anyag tálacskákba töltött mézért arany, a méh­­pempős mézért bronzérmet nyert. A 340 gr-os „Macik“ mézért pedig diplomát és elismerést kapott. Amint tapasztaltuk, méhszorgalommal fo­lyik a mézes élet a MEDOS üzemében, ahol nemcsak a mézzel, annak jó minőségével tö­rődnek, hanem legszorgalmasabb barátaikkal, a méhekkel is, mert számukra mézes cukor­lepényt gyártanak téli eledelül. VARGA MAGDA A Medos golantoi üzeme. o . Adeln Blaziková az ex­portra készült mézet tölti. Már tizenegy éve az üzem dolgozója. O Prágai Ilona és Garaji „ Mária a Ramafa méz- ^ töltővel 48C0 negyedlite­res üveget töltenek meg egy óra alatt. minden érett művész büszkélked­het. Vendégszerepeit Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, az NDK-ban, Kanadában, Egyiptomban. 1965-ben a 14 esztendős művésznő első díjat nyert a Kaukázusontúli Zenei Versenyen, és ugyanabban az évben beiratkozott a moszkvai Zeneművészeti Főiskolára, ahol Leonyid Kogan, a világ­hírű hegedűművész tanítványa lett, 1967- ben Párizsban elnyerte a Jacques Thi­­baud nemzetközi hegedűverseny első díját. „Vonójából nyugalom árad, tiszta és finom hangja megbabonázza a hall­gatóságot" — írta a fiatal művésznőről a Humanité. „Nana Jasvili a Jacques Thibaud verseny zenei felfedezettje" — így lelkendezett a Figaro. 1972-ben dí­jat nyert a montreali nemzetközi zenei versenyen is. Aki Nana hegedülését hallgatja, meg­győződhet róla, hogy ez a született tehetség hallatlan szívóssággal tett szert magasfokú technikai tudásra. De a hall­gatóra a legnagyobb hatást a lelkes, magával ragadó, kifejezésteli előadás­mód teszi. Legjobban talán a romanti­kus zeneművek ragadják meg közönsé­gét. Játéka nagyszerűen tükrözi Csaj­kovszkij bensőséges líraiságát, a Men­­delssohn-hegedűversenyt pedig — mint a francia Aurore írta — „triumfáló si­kerrel" játssza. Chousson Poémáját és Sibelius hegedűversenyét nagy átérzés­­sel, poétikusan adja elő, Prokofjev szo­nátáinak interpretálása pedig kitűnő stílusérzékéről tanúskodik. Nana igazi művészalkat. Minden nyil­vános fellépés kellemes izgalomba hoz­za és elősegíti sokoldalú tehetségének kibontását. Tanárainak, Kogan profesz­­szornak és asszisztensének, Bronyinnak az órákon nem mindig sikerül elérniök, hogy Nana tudása legjavát nyújtsa, de a pódiumon mindig hasonlíthatatlanul jobban játszik, mint az órákon. A fejlődésnek, a tökéletességre törek­vésnek nincs határa: ez az alapigazság minden igazi művész vezérlő csillaga. Hiába van Nana mögött a ragyogó versenyek és fellépések hosszú sora, még sok kitartó tanulás vár rá, hogy elsajátíthassa a mesterségbeli tudás leg­magasabb fokát. — Csak akkor lehetünk őszinték, ha az előadott művek révén korunk szelle­mét igyekszünk kifejezni — mondja. — A művészetben, csakúgy, mint az élet­ben, a boldogság legfőbb eleme, véle­ményem szerint, az őszinteség, a becsü­letesség és az egyszerűség. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom