Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-01 / 1. szám
2. Shakespeare II, Richárd című tragédiájában Bodrogi Gyulával. 3. Aischylos Leláncolt Prometheus című tragédiáját a budapesti Körszínházban játszotta Kohut Magda. Partnere Bitskey Tibor. 4. Kohut Magda több Madách-szerepet játszott már. A Nemzeti Színház színpadán öt év óta játszszák a Mózest. Benne Kohut Magda Mózes testvérét, Mirjámot játssza, Sinkovits Imre pedig a címszerepet. heteiben került magnetofonszalagra. A kivételesen nagy munkát éjszakai próbák után az éjszaka csöndjében vették fel. Adóm — Mécs Károly, Lucifer pedig Bessenyei Ferenc lesz. A nagy műveknek az a sajátosságuk, hogy mindig újra lehet értelmezni őket. Most is ez történt Barlay Gusztáv rendezésében. Nagy megtiszteltetés a milliók színházában Adám kísérőjének lenni és nagyon kíváncsi vagyok, mit érez majd ki belőle január 15-én a kedves Olvasó a Madách-fogalmazta asszonyi sorsból. Irta és fényképezte: SZOTS ISTVÁN Gyermekfilrrt-fesztivál 1972 Az Állami Film múlt évben először megrendezett Gyermekfilm-fesztiválja erős visszhangra talált a leghálásabb közönség — a gyermekek körében. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a Csehszlovákia több mint kétszáz kisebbnagyobb városában bemutatott gyermekfilm-matinénak 200 ezer nézője volt. Folyó év novemberének második felében ugyanilyen méretben megismételték ezt a mind szórakoztatás, mind a pedagógia szempontjából nagyon üdvös fesztivált, amelynek gazdag és változatos műsora volt. A hazai gyermekfilmek közül ki kell emelnünk a „Cibulka és a medve" című remekbe szabott cirkuszhistóriát rendezője Oldrich Lipsky, a „Vasútállomás az égben" (a rendezője Karel Kachyna), a „Varázs-zsebkendő", és a „Csodagyógyszer" című rajzfilmeket, valamint a „Ne mondd nekem, Vasícek" című bábfilmet. A szovjet filmgyártás mindig is megkülönböztetett gonddal állította össze a gyermekek részére bemutatandó filmek műsortervét. A filmfesztiválra küldött filmjeik egyik legművészibb alkotása az: „Ó, ez a Nasztyo!" című játékfilm egy kislányról szól, akinek roppant élénk a fantáziája és ezért környezetében mindenki hazudozósnak tartja. Csak lassan jönnek rá, hogy becsületes és jó gyerek, aki komoly pillanatokban meg tudja különböztetni a mesét a valóságtól. Érdekes és nagyon szép a lengyel fitmprodukció egyik filmje: „Anna hercegnő gyűrűje". Három diák kalandjairól szól, akik régészek társaságában töltik a szünidőt és gyönyörűt álmodnak Sienkiewicz Keresztes vitézeiről. De több filmmel szerepel a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária és Románia filmgyártása is, úgyhogy nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is élményben lesz részük a több filmet egyszerre bemutató matinékon. neráció munkásainak életszínvonalát, a heti háromnapos munkalehetőséget, ami csak arra volt elég, hogy az éhhaláltól mentse meg a bányászok családját. Mikor már tűrhetetlen volt a helyzet, több helyen kitört a sztrájk, amit a jól megszervezett besúgók, ügynökök, és nem utolsósorban a kivezényelt rendőrség segítségével csírájában elfojtanak. De hiába a terror. Bár a Hedvig bányában letörik a sztrájkot, a jövőért harcoló munkások már szervezik a következőt. A film fő értéke, hogy mentes a sematizmustól és kitűnő típusokat mutat be. Beleszövi a történésbe egy fiatal, tehetséges bányászfiú egyéni tragédiáját is, akinek értékes újítását szinte „bagóért" kicsalja a bánya vezetősége; a fiú akarata ellenére gyilkossá lesz. A filmet Kladnon és Ostraván az ottani bányászok közreműködésével forgatták. Rendezője, a lengyel Julián Dziedzina, maga is bányászcsaládból származik. A közelmúltban több filmjét és televíziós játék-sorozatát láthattuk. VOLT EGYSZER EGY CSALAD Goda Gábor, a kiváló író egyik művéből készült a forgatókönyv, amely ugyan nem adja vissza teljes egészében az író elgondolását, bölcs iróniáját és szellemességét, de elegendő ahhoz, hogy a néző ízelítőt kapjon és nagyon jót mulasson egy budapesti család és szoros környezetének viselt dolgain — mégpedig a kisfiúk szemszögéből nézve. A Tanácsköztársaság idején a család lázasan csomagol, Bécsbe akar menekülni. Közben megszállnak egyik vidéki rokonuknál. A kis pihenő alatt rájönnek arra, hogy nekik otthon a helyük, mert „Ki a Tisza vizét issza . . .". Ezért visszafordulnak. Az újságíró papa — Latinovits Zoltán, a felesége — Ruttkai Éva, a vidéki rokon — Kállai Ferenc, ennek aranyos, nagyszájú neje Törőcsik Mari — kiválóak. A film nehéz rendezői problémáit Révész György kitünően oldotta meg, a színes felvételek Somló Tamás ízlését dicsérik. A feliratok jók, úgy, hogy a magyarut nem tudó közönség is kitűnően mulat a moziban. SIMKÓ MARGIT HARC A HEDVIG TÁRNÁÉRT A film a harmincas évek munkanélküliségét és ennek eredményeképpen az embertelenül alacsony munkabérekért dolgozó bányászok életkörülményeit tárgyalja. A ma fiataljai valószínűleg hitetlenkedve szemlélik az előző ge■JJ 1, Cibulka és a hűt jL. medve (Csehszlovák) p 2. Ó, ez a Nasztyal jjl (Szovjet) ^4 3. Anna hercegnő gyűrűje (Lengyel) 4. Jelenet a Harc a Hedvig tárnáért c. filmből 5. „Apukám, a cilindert is magunkkal visszük?" (Apa — Latinovits Zoltán, a házvezetőnő — — Dajka Margit)
