Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-02 / 23. szám

Lisicky L. felvételei fórumokon is. Munkahelyükön tevékenyen részt vesz­nek a dolgozó nők helyzetének javításában. Az üzem vezetősége felelősségteljesen gondoskodik a munka­­környezet javításáról, a szociális berendezések bőví­téséről. Az üzemben Vojtech Lanko elvtárs, igazgatóhelyet­tes vezetett végig, ahol a zakatoló gépek mellett fürge ujjú asszonyok nagy figyelemmel végezték munkájukat. Bármilyen csarnokban álltunk meg, mindenütt a jól szervezett munka és a messzemenő gondoskodás szemtanúi lehettünk. — Húsz évvel ezelőtt egy központi fürdőnk volt, ma minden részlegen zuhanyozó, mosdó, öltöző van. A kivarrómühelyben most vezetjük be a meleg vizet. A fonócsarnokban és a lakatosműhelyben a szellőz­tetést korszerűsítjük. A szövődében por- és zajmente­sítő berendezést szerelünk fel, — sorolja Lanko elv­társ. Az új munkacsarnok pedig már a legkorszerűbb gépekkel és szociális berendezéssel van ellátva. — Az üzemi büfében meleg és hideg ételek között lehet válogatni. Az asszonyok félkész ételeket is ren­delhetnek. Az őszi hónapokban szenet, krumplit, ká­posztát szállítunk megrendelésre dolgozóinknak. Az egészségügyi gondoskodást úgy oldottuk meg, hogy orvosi rendelőt nyitottunk az üzemben, ahová még a nyugdíjasok is eljárnak. A gyermekek a zöldövezet­ben várhatják a bölcsődében vagy óvodában, hogy anyukájuk műszakzárás után értük menjen. Az óvoda 120 férőhelyes és csak 56 gyerek látogatja, ezért fel­ajánlottuk a városi nemzeti bizottságnak a kihaszná­latlan helyeket. Az üzemi szakszervezet elnöke Koianová elvtársnő, aki a nőszövetség üzemi szervezetének irányítását is elvállalta, így ismertet meg a munkájukkal: — Asszonyaink közül tizenegyen mesterként dolgoz­nak és o fizetési kategória megállapításában nincse­nek hátrányban férfikollégáikkal szemben, — hang­2 súlyozza Kosanová elvtársnö. Szakmailag állandóan képezik magukat; a többi szakmunkásnő is gyakran vesz részt a szervezett tanfolyamokon. Igyekszünk lé­pést tortani az új munkamódszerek elsajátításával. Az ifjúság számára egy régi raktárhelyiséget klubnak rendezünk be. A munkásszálláson 100 férőhely van, ahol a fiatal házasok is elhelyezést kaphatnak és azok az anyák, akik egyedül nevelik gyermeküket. Dolgozóink pihenését úgy akarjuk megoldani, hogy üdülőt építünk; az átadás időpontja már csak az építővállalattól függ. * * * Cakanovce (Csákányháza) a takaros községek közé tartozik. Rendszerető, szorgalmas emberek lakják és büszkén emlegetik bányászőseik forradalmi múltját. Az 1150 személyt számláló község fiataljai ma leg­inkább a fiTakovoi (füleki) Kovosmalt és a Mier üzemben dolgoznak, az idősebbek pedig az állami gazdaság földjein. „A jó ötlet aranyat ér" mozgalom hozzájuk is eljutott, és mindjárt tetté is váltottak néhány hasznos javaslatot. A helyi nemzeti bizottság élén Bodor Béla elvtárs „A JÓ ÖTLET aranyat ér" áll, aki Kalcso Károly titkár elvtárssal együtt napról napra azon munkálkodik, hogyan lehetne a falu lakosainak mindennapi életét még szebbé varázsolni. — Hosszú éveken keresztül a fil'akovói Kovosmalt üzemben dolgoztam, ahol megtanultam a terv sze­rinti munkabeosztást, a gazdaságos irányítást, melyet mostani munkámban alaposan hasznosítani tudok — mondja az elnök elvtárs. Az elintézésre váró felada­tok közül helyi viszonylatban már megoldottuk a falu végi híd átépítését és portalanítottuk a környék kisebb települései felé vezető bekötő utakat. Tata­roztuk a megürült tanítói lakást, ahol januárban óvodát rendeztünk be azoknak a gyerekeknek, akik ősszel iskolába mennek. A 3—5 éves korosztály a volt községházában működő óvodában tanul. Ebben az épületben még három helyiséget hoztunk rendbe, ahol tej- és kenyérboltot nyitunk, az egyik helyiség­ben pedig fodrászműhelyt. Mindezt társadalmi mun­kával végeztük, most már csupán a Jednotától függ ennek berendezése és üzemeltetése. A titkár elvtárs büszkén mutatta a nemzeti bizott­ság épületét, melyben kultúrterem is van. A szín­padon a hangszerek a zenekar tagjai után sóhajtoz­tak, akik nemcsak a faluban szórakoztatják az ifjúsá­got, hanem a környéken is közkedveltek. Itt gyakorol a népi tánccsoport és a műkedvelő színjátszók is. — Az emelet széles folyosóját is szeretnénk kihasz­nálni, — tájékoztat Kalcso elvtárs, — beüvegezzük és ifjúsági klubot rendezünk be, villanyfűtéssel is el­látjuk. Az alagsorban büfét nyitottunk, mely az esti órákban tart nyitva. Az épület udvarán megkezdtük az új óvoda építését, szintén társadalmi munkával, mivel községünkben sok a gyerek és a meglevő óvo­dák már szűknek bizonyulnak. Az új óvoda felépítése után a felszabaduló helyiségekbe javítóműhelyeket tervezünk. Egy fürdőmedence építését is megkezdtük. A vegyeskereskedésbe Tóth Ernőné, a nőszövetség helyi szervezetének elnöke kísért. A polcokon bőséges áruválaszték, a hűtőpulton félkész ételek, pacalleves, töltött paprika, tök- és borsófőzelék, uborkasaláta, s nem hiányzott a fagyasztott csirke sem. Az üzlet dolgozóira a rend, tisztaság és készséges kiszolgálás jellemző. Sajnos, ezt nem mondhatjuk el az emeleten levő vendéglőről, melynek a vezetését egy család „sajátította ki". Itt meleg ételeket főznek, de aki a konyha „tisztaságát" is láthatná, bizonyára meggon­dolná, hogy éhséget ebben a vendéglőben csillapítsa. A népi ellenőrzőknek hasznos lenne gyakrabban körülnézni és rendet csinálni ezen a „portán”. KŐSZEGI ZSUZSA 1 ( f i i 1. Az óvónénlvel, a második anyuká­val ... 2. Az üzemi bölcsö­dében Így való­ban édes az álom 3. A Potana textil­üzem óvodájában de finom az ebéd! 4. Az ébredés után a játékok biro­dalmában

Next

/
Oldalképek
Tartalom