Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-02 / 23. szám
«r ^ RMMRin« Egy óvodában megkérdeztük a gyerekektől: — Mi az, aminek most a legjobban örülsz? Csodálkozó szemmel néztek az óvónénire, aztán lázas izgalommal láttak „munkához“. A titkot, az élményt, ami számukra most éppen a legnagyobb örömet jelenti, nem is árulták el egymásnak. Jó, így legalább nem befolyásolták egymást: „Annak örülök, hogy minden fa kivirágzott a nagyi (ez a nagymamát jelent) kertjében ... annak, hogy voltunk ringlispilezni (körhintázni) ... anyukám vett nekem iskolatáskát, mert én már nemsokára iskolás leszek ... örülök, hogy tavasz van és sokat sétálunk . .. hogy este megnézhetem a tv-macit...“ — És mit kívánnátok a mesebeli jóságos anyókától, ha most elétek állna? „... Igazi tv-macit szeretnék; egy vonatot és egy motoros hajót ... igazi testvérkét ... azt, hogy a nagymama jöjjön el hozzánk és hozzon nekünk habos süteményt...“ Egy iskola alsó tagozatán azt kérdeztük meg: — Mi történik otthon a családban, ha egyest viszel haza, és akkor, ha ötösre felelsz? ......Ha egyest kapok, azt mondják a szüleim: jól van, csak így továbbra is ... — írták többen is. Hát kell-e ennél nyilvánvalóbb bizonyíték arra, hogy az egyszerű, — dicsérő szavaknak is van bármilyen tárgyi jutalmazással fölérő jelentőségük! Igaz, olyan rajzok is voltak, ahol az anyuka tízkoronást nyújtott át gyermekének a jó jegyért. Ezekből a „vallomásokból“ inkább a szülő okulhat, még idejében. Több válasz így hangzott: Ha ötöst kapok, segítenem kell a háztartásban! Hát csak akkor és azért kell segítenie a gyermeknek, ha rossz jegyet visz haza? A rajzok tartalmát, a válaszokat, a vallomásokat hosszan sorolhatnánk. A tömör, őszinte szavak, mondatok mögött, és a sokszor összemaszatolt, ákom-bákom rajzok mögött olykor-olykor igen figyelemreméltó gondolatok, kérelmek, vágyak rejtőzhetnek, amelyekre jó lenne gyakrabban odafigyelnünk. Vagyis: mi lenne, ha az év minden napján legalább úgy megfontolnánk tettünket, szavunkat, ígéretünket és követelményeinket a gyermekekkel szemben, mint ezen az egy napon, az ő ünnepükön?! MEGYERI ANDREA munka teljes eltörlését, a nemek egyenjogúságát..." — követelte. Gondolataiban már a szocializmusban járt, alighanem ezért olvasta az akkori magyar igazságügyminiszter azon frissiben az írói minden írását, s nem megejtöen szép, hajlékony és kifejező nyelvére volt kiváncsi. Szemes Mihály jóvoltából a Pál utcai fiúk, a Légy jó mindhalálig, az Egri csillagok mellett a Kincskereső kis ködmön is eggyel szaporítja a jó gyermekfilmek számát., _____ _____ Sz. I. Jövőre Tesz negyven esztendeje, hogy Móra Ferenc, a magyar próza kiemelkedő egyénisége örök álomra hajtotta fejét. Életének almai papírra nyomtatva megmaradtak, olvasóit könnyek közt mosolygásra indítják. Húsz évig tartott, mig örökségét a filmesek felfedezték. Az első film az Ének a búzamezőkről c. regényéből készült, “ ezt a velencei biennálén kitüntették. A második a Szánkó című elbeszélésből forgatott rövidfilm volt, amely bejárta a fél világot. Agrolszakadt szegény gyerek a hose, aki jóságát úgy bizonyítja be, hogy újonnan kapott szánkóját darabolja fel. így csinál meleget egy tagyoskodó, beteg öregasszonynak. A harmadikat, a fasizmus fölött csúfolódó keserű szatírát, a Hannibál tanár urat éppen Karlovy Varyban tüntették ki a födijjal. Most a Kincskereső kis ködmönre került sor. Apró, elsöosztályos hősének sorsa a dús fantáziájú iro sorsa. A magáéból is, élénk képzetvilágából kölcsönzött Szűcs Ferkének. Mindkettő hisz Szél úrfi, a sárkányok erejében, a tündérek jóságában. Az öreg Szűcs aki egyúttal szücsmester is — betűvetésre induló fiának csodálatos kis ködmönt varr, amelybe beleköltözött a tündér. De hát a tündér sem végzi mindig jól a dolgát, rosszul vigyáz tulajdonosára. Ebből aztán sok bonyodalom keletkezik. A második osztályban már csodakalapot is kap a főhős. Ennek segítségével elbánhat az osztály legerősebb legényével is. Közben új fiú érkezik, a mindig éhes, cingar Matyi, a bicebóca, aki nagyapjával lakik az elhagyott bánya egyik odújában. Egyszerű árvagyerek, s ha megbetegszik, odahordják a megosztott elemózsiát, ott tonitják, hogy el ne maradjon a leckevei. A film végén a kis ködmön valóban csodát tesz: az öreg tárnában gazdag szénrétegre bukkonnak, ez pedig új munkát ad az édesapáknak. A két gyerek meg testvérként nevelkedik tovább az öreg szücsmester házában, aki ezután is mesékkel, no meg színes mintákkal varrja tele a fürge keze alatt készülő kis és nagy ködmönöket. Szemes Mihály a film rendezője és a forgatókönyv írója Szemes Marianne. Az azóta már klasszikussá minősült kisfilmet, a Szánkót is ő rendezte. Most két új gyermeksztárt talált, mégpedig a Szűcs Ferkét alakitó Szűcs Gábort és a bicegő, beteges kisfiút megformáló Grúber Istvánt. Móra könyveiből, novelláiból nemcsak azt lehet megtanulni, hogyan lehet könnyek közt mosolyogni. Azt is, hogy az egykori szegények nyomorúságán nem a csoda segíthetett, hanem az, ha felismerték a maguk erejét. Szegedi főszerkesztő korában olyan szociális intézkedéseket sürgetett, amelyekkel megelőzte korát. „A munkás számára munkásbiztosítást, aggkori biztosítást, nyolcórai munkaidőt, az anyák és csecsemők védelme érdekében anyasági biztosítást, a házasságon kivül született gyermek teljes egyenjogúságát, a gyermek-j ....jtucs Ferkó, a foltozószücs fi fljjikf Őszre már iskolás lesz. (Szűcs Gc W? bor) V B 2. .. . Nem jött elő a segítő jó tündér. W|! hiába hívtam. Nincs más bátrai W\ mint világgá menni . . . Csakhogy i keresztapja, Messzi Gyurka, a hall tárban rátalál, így hát a gyerek n útja visszavezet a szülői házba (Szirtes Ádám, Szűcs Gábor) | 3. A Messzi Gyurkától kapott csoda\ kalap aztán tényleg csodát tesz, az osztály legerősebb gyerekét, Cintulát a vékony Ferkó úgy földhözcsapja, hogy egyszerre megnő a tekintélye. I 4. Új fiú érkezik: Három Matyi, az i apátlan-anyátlan árva, akit egyszerűen csak így hívnak: Bicebóca. 4 Rövidesen megszeretik a szegény * gyerekek között a legszegényebbet és lesik-várják, hogy miképpen segithetnének rajta. (Grúber István'
